A munkaerőpiac túllépett a tavalyi megállapodásokon
2017. december 7-én összeült a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács. A LIGA Szakszervezetek felhívta a tárgyalópartnerek figyelmét, hogy a minimálbéremelést követően a legfontosabb kérdés a bértorlódást és a munkaerő-megtartást kezelni.
Első napirendi pontként Cseresnyés Péter az NGM államtitkára tájékoztatta a testület tagjait a 2017-es minimálbér emelés tapasztalatairól. Elemzésének fontos megállapítása volt, hogy a KSH bérstatisztikája szerint a béremelkedés ott volt a legmagasabb, ahol a legnagyobb volt az elmaradás. Ez a megállapítás egyaránt vonatkozik az ágazati és a területi szintre is. Az előadó kitért arra is, hogy a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai szerint a vállalkozások döntő többsége végrehajtotta a minimálbér és garantált bérminimum emelését.
Mészáros Melinda a munkavállalói oldal képviseletében kifejtette, hogy a pozitív összképet árnyalja, hogy egyes kritikus ágazatokban (pl. építőipar, mezőgazdaság, vagyonvédelem) valamint a KKV-k területén valószínűsíthető a fekete foglalkoztatás növekedése. Emiatt, és a költségvetési bevételek szempontjából is, fontosnak tartotta a munkaügyi ellenőrzés megerősítését. A LIGA elnöke felszólásában kiemelte, hogy a két éves bérmegállapodás következtében, még ha eltérő ütemezésben is, a szakszervezeti javaslat valósul meg. Ennek megfelelően a 2018-as emeléssel a minimálbér nettó értéke eléri a létminimum szintjét. Egyben azt is kifejtette, hogy a munkaerőhiány miatt a munkaerőpiac számos területen túllépett ezen a megállapodáson. Felhívta a figyelmet a bértorlódások problémájára, ami sok esetben azzal jár, hogy az idősebb, tapasztaltabb dolgozók ugyanannyit keresnek, mint a pályakezdők. Mindezeket figyelembe véve javasolta a közszférában (beleértve az állami, önkormányzati vállalatokat is) a bérmegállapodások áttekintését.
A második napirend előadója Adorján Richárd költségvetésért felelős helyettes államtitkár volt. Előadásában részletesen ismertette az életpálya törvények, az ágazati megállapodások és az egyedi bérintézkedések hatását a közszféra munkavállalóinak bérhelyzetére. Kifejtette, hogy a kormányzat szemlélete a közszféra bérhelyzetének javításával kapcsolatban ágazati szemléletű. Emiatt nem tudják kezelni azokat a szakszervezeti javaslatokat, melyek általános béremelésre vonatkoznak. Mészáros Melinda kérdéseivel rávilágított ennek a kormányzati stratégiának az ellentmondásaira. Jelezte, hogy máig megoldatlan a közszféra ágazataiban dolgozó nem közszolgálati jogviszonyban lévő munkavállalók ügye. Egyes munkavállalói csoportok, pedig így pl. a kormánytisztviselők, önkormányzati tisztségviselők teljes köre kimaradt a béremelésből. Arra a kérdésre, hogy milyen módon, és mikor kívánja a kormány ezeknek a közszférában dolgozó munkavállalóknak a helyzetét javítani, Adorján Richárd nem tudott érdemi választ adni. Egyben újból felhívta a figyelmet az eltérő szemléletmódra. A LIGA elnöke azt is felvetette, hogy az életpályák között indokolatlan különbségek vannak, melyeket rendezni kellene. Felhívta a figyelmet arra a problémára is, hogy nincs olyan elemzés, mely alkalmas lenne a bérek képzettség, munkakör szerinti összehasonlítására. Ez utóbbit Adorján Richárd is fontos kérdésnek tartotta és kérte, hogy írásban is kapja meg a javaslatot.
A fenti napirendek után az NGTT az előző ülésén tárgyalt egészségügyi szűrővizsgálatok témához kapcsolódóan határozatot fogadott el (lásd korábbi tudósításunkat), végül megtárgyalta a 2018-as munkaterv javaslatokat. Az elfogadott munkatervbe bekerült a LIGA Szakszervezetek két témajavaslata is. A testület napirendre tűzi a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer és az öngondoskodás viszonyrendszerét, valamint a lakástulajdon jövőjét a munkavállalói mobilitás tükrében.
Az ülés végén bejelentésre került, hogy megalakult az Oktatási és Szakképzési Munkacsoport, közoktatási és szakképzési alcsoporttal. A munkavállalói oldal részéről dr. Kuti László a közoktatás alcsoport munkájában vesz részt.
Horváth Lajos
