Ülésezett a Nemzeti ILO Tanács

Tíz ILO egyezmény hazai alkalmazásáról készült jelentés

A kormányzat 10 tárgykörben nyújtott be jelentést a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez (ILO) a Nemzeti ILO Tanácson keresztül (NILO). Mindegyik kormányjelentés egy-egy egyezményhez kapcsolódóan azt mutatja be, hogy Magyarország a szóban forgó egyezmény előírásait miként tartja be. A kormányjelentések, melyek mind a munkáltatói, mind pedig a munkavállalói érdekképviseleti szerveknek előzetes véleményezésre megküldésre kerülnek, általánosságban nem képezik heves vita tárgyát. Ez alapvetően két dologra vezethető vissza. Az egyik ok az, hogy Magyarország Európai Uniós tagsága révén a foglalkoztatással összefüggésben lényegesen szigorúbb szabályokat ültetett át, mint amelyeket az ENSZ munkaügyi szakosított szerveként az ILO elvár. Az ENSZ ILO egyezményei ugyanis közös minimum sztenderdeket képviselnek, melyek mintegy 200 országban alkalmazandóak. A másik ok pedig az, hogy a jelentések jogszabályok, statisztikai adatok, bírósági határozatok bemutatását tartalmazzák, értékelést a kormányzat nem fűz az anyaghoz. A kormányjelentésekből ugyanakkor a foglalkoztatás területének és szereplőinek általános állapota jól látható, így ezek (jelentések) jelentőségét nem szabad alábecsülni. Látható például az, hogy az adott szektorra mennyire kiterjedt szabályrendszer vonatkozik, miként alkalmazzák a jogot a bíróságok, illetve az állam szankciórendszere vagy annak hiánya is jól nyomon követhető.

A tripartizmus és a hatósági ellenőrzés hiányosságait kritizálta a munkavállalói oldal

Tekintettel arra, hogy az ILO egyezményekben foglalt követelményeknek a hazai joganyag a fenti tényezők alapján lényegében megfelel, így a NILO-ban zajló viták az egyes egyezményekhez kapcsolódóan általános jelleget szoktak ölteni. Amennyiben például az egyezmény tárgya erre lehetőséget ad, fel szokta vetni a munkavállalói oldal a klasszikus tripartizmus hiányát, mely az OÉT megszűnését követően jellemzi az érdekegyeztetés rendszerét. A tárgyalt kormányjelentések tárgyához kapcsolódva ez a mostani ülésen is megtörtént.

A LIGA részéről delegált képviselőként rámutattam továbbá arra, hogy a jelentésből kitűnő statisztikai adatok a munkaügyi, munkavédelmi ellenőrzések folyamatos leépüléséről tanúskodnak. Az ellenőrzések, illetve az apparátus számbeli csökkenésével arányosan emelkedik a munkabalesetek száma. Ezen túlmenően továbbra is alkalmazandó például a KKV-k vonatkozásában érvényesülő bírságtilalom, melynek következtében munkaügyi szabályszegés esetén az eljárások 90%-ában mellőzik szankció alkalmazását. Ennek a szabályrendszernek a további létjogosultsága kérdéses.

A személyes adatot is jobban védi a törvény, mint a munkavállalókat

A foglalkoztatás területén érvényesülő hatósági jogvesztéssel párhuzamosan ugyanakkor más hatóságok jelentősen javították a hatalmi pozíciójukat. A kritikus álláspont aktualitását az adja, hogy elkészült az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletének (GDPR) átültetésével összefüggő törvényjavaslat, mely 59 oldalban módosítja az az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.tv.-t (Info tv.). A törvényjavaslat tervezet 61.§ (3) bekezdése alapján a jogkövetkezmények alkalmazásánál a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.tv. 12/A§ (1) bekezdésének alkalmazását mellőzi. A (4)-(5) bekezdések szerint pedig szankció a törvényben rögzített feltételek teljesülésének hiányában is kiszabható. Szankcióként egyszerre alkalmazható az Info tv.-ben nevesített 100.000,-Ft-tól 20.000.000,-Ft-ig terjedő, valamint a GDPR-ban nevesített 20.000.000,-Eur mértékű bírság (83.cikk (6)), mely több, mint 6 Mrd forint. A kormányzat kompetenciája annak eldöntése, hogy a KKV-k vonatkozásában a bírságtilalom fenntartása indokolt-e. Az azonban semmi esetre sem indokolt, hogy adatvédelmi incidens esetén (Pl: lapotop elvesztése) akár 6 Mrd Ft. mértékű bírság is kiszabható legyen, míg munkaügyi, illetve munkavédelmi szabálysértések esetén csupán figyelmeztetést kell alkalmazni. Az Info tv. tárgyi hatályát ráadásul a tervezet jelentős mértékben kiterjeszti, így az a rendelet által nem szabályozott területeken is érvényesülni fog.

Ezekkel az egyezményekkel összefüggésben készült a kormányjelentés

Az alábbi egyezmények vonatkozásában készült az összefoglaló kormányjelentés. Az egyezmények három csoportba oszthatóak.

Az üzemi baleset, baleseti kártérítés, illetve kártalanítás tárgyában született egyezmények a munkavállalók által elszenvedett károkra fókuszálnak. Ennek keretében a jelentés a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási szabályok összefoglalóját tartalmazza az Mt. általános kártérítési szabályaival kiegészítve. A szabályok Magyarországon nem szektoriálisak (nem ágazat specifikusak), így több egyezményhez is ugyanazon jelentés kerül benyújtásra.

Az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló egyezmények (C87, C98) általánosságban nem képezték jelentés tárgyát. A kormányzatnak kizárólag az ILO által feltett kérdésekre kellett választ adnia. Erre jellemzően néhány sorban adott választ. Beszámolt az NGTT-ről szóló 2011. évi XCIII.tv. módosításáról, valamint a civil szervezetek működéséről szóló 2011. évi CLXXV.tv. módosításáról. A munkavállalói oldal jelezte a beszámoló hiányos voltát. Benyújtásra került ugyanakkor a kormányzat részéről egy részletes összefoglaló a Kúria e tárgyban hozott döntéseiről.

A munkaügyi ellenőrzéssel összefüggésben a jelentésnek a mezőgazdaságra, iparra, kereskedelemre, mint szektorokra kellett fókuszálnia. A jelentés ezzel összefüggésben az általános ellenőrzési szabályokat vázolta, hiszen Magyarországon nincsen ágazati munkaügyi szabályozás e téren. Ezzel összefüggésben jeleztem, hogy aggasztónak tartjuk a személyi és tárgyi feltételek folyamatos romlását. Látható, hogy ilyen feltételek mellett egyre kevesebben hajlandóak Magyarországon munkát vállalni.

Egyéb kategóriában vizsgáltuk a súly megjelölése hajókon tárgyban született C 27.számú egyezményt is.

A helyettes államtitkár úr a munkaügyi ellenőrzéshez fűzött észrevételeimre reagált, kérte a munkavállalói érdekképviseletek folyamatos jelzését.

Konkrét kérdés esetén bárki számára elérhető vagyok.

Ezek voltak a tárgyalt egyezmények:

(Az Egyezmény száma, címe, jelentéstételi időszak megjelölése)

• E12 Egyezmény a munkavállalók kártérítéséről (mezőgazdaság) 2012.06.01. - 2017.05.31.
• E17 Egyezmény a munkavállalók kártalanításáról (üzemi balesetek) (+EAASZB kérdések) 2012.06.01. - 2017.05.31.
• E19 Egyezmény az egyenlő elbírálásról (baleseti kártérítés) 2012.06.01. - 2017.05.31.
• E24 Egyezmény a betegbiztosításról (ipar) (+EAASZB kérdések) 2012.06.01. - 2017.05.31.
• E27 Egyezmény a hajón szállított teheráru súlyának megjelöléséről (+EAASZB kérdések) 2012.06.01. - 2017.05.31.
• E42 Egyezmény a munkavállalók kártalanításáról (foglalkozási betegségek) (+EAASZB kérdések) 2012.06.01. - 2017.05.31.
• E81 Egyezmény a munkaügyi ellenőrzésről (+EAASZB kérdések) 2014.06.01. - 2017.05.31.
• E87 Egyezmény az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről (+EAASZB kérdések) 2014.06.01. - 2017.05.31.
• E98 Egyezmény a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról (+EAASZB kérdések) 2014.06.01. - 2017.05.31.
• E129 Egyezmény a munkaügyi ellenőrzésről (mezőgazdaság) (+EAASZB kérdések) 2014.06.01. - 2017.05.31.

Újabb szereplővel bővül a Nemzeti ILO Tanács (EDDSZ)

A Nemzeti ILO Tanács újabb taggal bővült, ugyanis tagja lett a Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. Dr. Cser Ágnes elnök a jövőben személyesen kíván részt venni a NILO üléseken.

Dr. Kéri Ádám, ügyvéd
a LIGA Szakszervezetek képviseletében