Erkölcsös multik

Világviszonylatban is kiemelkedő a multinacionális cégek által foglalkoztatott alkalmazottak száma. Magyarországon minden negyedik munkavállalót multinacionális cég foglalkoztat és a hazai GDP mintegy 60 %-át is ezek a nagyobb részben külföldi tulajdonú vállalatok termelik meg.

Mivel a globális piacon jelen levő vállalatok nem mindegyike használt legális és tisztességes eszközöket a piacokért és elérhető profitért folytatott versenyhelyzetben, ezért különösen fontos a tisztességes üzleti magatartás és kapcsolódó eszközök betartása vagy betartatása. Szerencsére hazánkban nem ezek a cégek a legrosszabb foglalkoztatók, ugyanakkor örvendetes fejlemény, hogy az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) a napokban nyilvános konzultációra bocsátja azon útmutatójának tervezetét, amely a felelős üzleti magatartás normáinak betartására hívja fel a figyelmet. A magyar OECD Nemzeti Kapcsolattartó Pont (Nemzetgazdasági Minisztérium, Európai Uniós és Nemzetközi Pénzügyi Főosztály) két konferenciát is szervezett témában 2015 és 2016 folyamán.

OECD gyakorlati iránymutató a multinacionális cégek üzleti etikájának javításához

Az előzményeket tekintve, az OECD irányelveket dolgozott és adott ki 2011-ben többek között az emberi jogok, a foglalkoztatás és a szociális partnerekhez fűződő kapcsolatok, környezetvédelem, korrupció és megvesztegetés elleni védelem fogyasztói érdekek, tudomány és technológia, verseny és adózás területén. Az OECD elképzelése szerint a fejlett országok kormányai és a vezető multinacionális vállalatok a jövőben várhatóan egyre nagyobb figyelmet fognak fordítani a felelős üzleti magatartás (Responsible Business Conduct- RBS) normáinak betartására, ill. betartatására. A most konzultációra bocsátott általános útmutatót szektorspecfikus ajánlások előzték meg. Az iránymutató nem az OECD ajánlásokat ismerteti részletesen, hanem az abban foglaltak és az alapkoncepció megismerését és azok gyakorlati alkalmazását segíti. Az irányelvek betartása vagy betartatása a „kellő körültekintés” gyakorlatával valósulhat meg. A „kellő körültekintés” folyamata révén a vállalatok a tevékenységükkel összefüggésbe hozható tényleges vagy potenciális káros hatásokat azonosítják, megelőzik, csökkentik és erről elszámolnak.

Az iránymutató többek között az alábbiakra tér ki (vagyis az alábbiak megelőzésére):

- szakszervezeti képviselők elleni diszkrimináció,
- diszkriminatív lépések olyan munkavállalók felé, akik a munkahelyi körülményekkel, feltételekkel, kapcsolatos észrevételeiket eljuttatják az adott vállalatvezetőség vagy a hatóság felé,
- olyan bérek fizetése, amellyel a dolgozó még a saját vagy családja minimális szintű eltartására sem képes,
- a dolgozók vagy közösségek veszélyes (egészségkárosító) feltételeknek való kiszolgáltatása
- olyan cégek kiszűrése, akik a migráns munkavállalóktól nagyobb összegeket kérnek el munkáért fejében, ennek eredményeképpen modernkori adósrabszolgaságba taszítja őket.

Az általános útmutató tervezete 2017. február 9-éig nyilvánosan véleményezhető.

Hasznos linkek:

Az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelvei: http://oecd.kormany.hu/az-oecd-multinacionalis-vallalatokra-vonatkozo-iranyelvei-iranyelvek
Az OECD felelős üzleti magatartásra irányuló útmutatójának tervezete (angol nyelven):
http://mneguidelines.oecd.org/due-diligence-guidance-for-responsible-business-conduct.htm
OECD Nemzeti Kapcsolattartó Pont:
http://oecd.kormany.hu/oecd-nkp