"Az EU nem csak a vállalatokért, az átlagemberekért is dolgozik"

2016. december elsején rendezte meg az Európai Szociális Alap tanácsadó bizottsága soros ülését Pozsonyban. A rendezvényt Kazatzay Zoltán, a Bizottság Foglalkoztatási Főosztályának igazgatója nyitotta meg, aki elmondta, egyre hangsúlyosabbak a Szociális Napirenddel és az Európai Unió szociális dimenziójával kapcsolatos politikai deklarációk.

A levezető elnök hozzátette, az Európai Szociális Alap jövendő pénzügyi kereteiről az Európai Parlament dönt, a döntés még nem született meg. Ugyanakkor a Bizottság több kérdőívet küldött ki, tudakolva a tagállamok hogyan látják a jövőbeli folyamatokat. Elmondta, ehhez kapcsolódóan az ülésen a felkért OECD szakértő kohéziós kérdésekről beszél majd.

A megnyitójában Branislav Ondrus államtitkár hangsúlyozta, a szlovák elnökség nagyra becsüli azt a szerepet, amelyet az Európai Szociális Alap (ESF) felvállal. A nemzeti célok között kiemelte a növelését, ezen belül a fogyatékkal élők integrálását, elmondta, a szociális gazdaság megvalósítása érdekében tapasztalatokat szeretnének cserélni. Véleménye szerint a munkába helyezés a legjobb eszköz, hogy a szociális kirekesztés ellen harcoljunk. Szlovákia kis ország, de nagyok a regionális különbségek, és ennek a problémának leküzdésében is sok segítséget nyújt az alap. Továbbá a fiatalok munkanélkülisége is aggasztó, de sok sikert értek el a fiatalok foglalkoztatásának kezdeményezése programrészen belül. Az Európai Szociális Alap által kitűzött „egyszerűsítés” cél is fontos, mert ez a helyi közösségeket bátoríthatja, hogy használják ezt az eszközt. „Meg kell mutatni az embereknek, hogy az EU nem csak a vállalatokért, a pénzügyi piacokért, de az átlagemberekért is dolgozik”- zárta beszédét az államtitkár.
Ezt követően az ülés tervezett napirendjét elfogadták a résztvevők, majd a technikai munkacsoport munkájáról hallgattak meg rövid összefoglalót.

Negyedik napirendi pontként a korábbi üléseken létrehozott albizottság vezetője számolt be a bizottsági munkáról. Az ESZA 2016 júniusában elhatározta, hogy létrehoz egy olyan albizottságot, amely az ESZA jövőbeli szerepével foglalkozik. Az albizottság eddig négy találkozót tartott, ezekről a találkozókról Andriana Sukova Tosheva számolt be. Elmondta, az albizottság tagjai feladata, hogy meghatározták az alap jövőbeni kihívásait és a jövő céljait. Az alcsoport nyitott a kérdésekre, és tervek szerint, mielőtt az új szabályozáshoz tervezet terjesztenénk be, a tervezetről közmeghallgatást és konzultációt tartanak. Elmondta, a pénzügyi keretek meg fogják határozni a kohéziós politikát és az alapok jövőjét. Az elmúlt négy találkozó alapján a következő kulcskérdéseket azonosította: politikai kihívások, a munkaerőpiac mozgása, a technológiai kihívások. Hangsúlyozta, a gyermekek képzésébe invesztálás, valamint a szegénység elleni harc a gazdasági siker kulcsa - ez utóbbi a munkanélküliség elleni harccal együtt. Fontos, hogy mindenki segítséget kapjon ahhoz, hogy visszakerülhessen a munkaerőpiacra. Elmondta, áttekintik az Erasmus+ vagy az integrációs alapokat is. A programozásban sokkal több rugalmasságra lesz szükség, és bizalmat kell kiépíteni a szereplők között, ami a siker előfeltétele. És nem csak azt kell értékelni, egy program mit ért el, de a programok összességének hatását is. Hangsúlyozta, az ESZA maradjon az emberekbe történő befektetés eszköze, és meg kell akadályozni, hogy infrastrukturális célok finanszírozásához használják. Kiemelte továbbá a Bizottság és a tagállamok közötti bizalom, valamint az eredményközpontság fontosságát. Elmondta, rugalmasság kell a társfinanszírozásban, amelynek arányát a jövőben tagállami szinten és EU szinten kell is meg lehet majd határozni.
Ezt követően Loris di Pietrantonio az új kohéziós politikáról beszélt. Elmondta, a kérdés az, hogyan lehet a szinergiákat növelni a programok tőkeáttételét, vagyis, hogy az alapok által biztosított befektetésből sokkal több eredmény származzon. (Ezzel kapcsolatban utalt a humán„tőke”jobb felhasználására.) A másik fontos kérdésnek az egyszerűsítést nevezte. A mostani munka, folytatta, a differenciálás, az ajánlások egyre jobban ország-specifikusak legyenek, és potenciális előnyöket tartalmazzanak.
Vitor Nogueira elmondta, a Tanács elfogadta azokat a megállapításokat, amelyek a kohéziós politikát és a Európai Strukturális és Befektetés Alapokat érintik. Ezek egyik eleme az egyszerűsített törvényi szabályozás a 2020 utáni időszakra, és annak az erősebb hangsúlyozása, hogy a befektetési alapok igénybevételének közös szabályai legyenek, ugyanakkor az alapok különböző politikai jellege hangsúlyozásra kerüljön.
Szakszervezeti oldalról kritizálták, hogy fontos konferenciákra nem teszik lehetővé a szociális partnerek részvételét, továbbá az albizottságban lévő munkavállalói részvételt is kevesellték, mondván, így “demokratikus árok képződik a Bizottság és a szociális partnerek között”.
A Bizottság tájékoztatást adott ki az alapok középtávú értékeléséről, ebben egyensúlyt kívánnak tartani a középtávú célok és az azonnali, nem várt események esetén felhasználható alapok között, amely egyik eszközét egy tartalékalapban látják.

Kérdésként merült fel, hogyan lehetnek hatékonyabbak, nagyobb hatókörűek az alapok. A munkáltatók kapacitásépítési pénzeket hiányolták, és felemlítették, néhány országban a helyi hatóságok nem érdekeltek abban, hogy erős szociális partnerek legyenek. A kritikához a szakszervezetek is csatlakoztak, mondván, sok olyan projektet indítanak, százezer eurós nagyságrendben, amelyek előtt nem kérdezik meg a szociális partnereket. Azt mondják számukra, hogy ezekhez az összegekhez csak a irányító hatóságok férhetnek hozzá.

A vitában elhangzottak az egyszeres auditálási rendszer bevezetésének előnyei, valamint azok a politikiai kihívások, amelyekkel az ESZÁ-nak hosszabb távon számolnia kell. Fontos szempontként hangzott el, hogy erősíteni kell azokat a szinergiákat, amelyeket az Emberi tőkébe való befektetés hozhat.

A hatodik napirendi pont keretében Andriana Sukova Tosheva megkérte a résztvevőket, számoljanak be, hogy tagállami szinten hogyan ünneplik az ESZA kialakításának 60. évfordulóját. Elmondta, az ünnepségek célja, hogy felhívják az állampolgárok figyelmét az EU alapok pozitív hatásaira, és javítsák az EU-val szembeni közvélekedést. Továbbá hangsúlyozzák, hogy az emberi tőke a 2020-s EU programok erős és integráns eleme. A résztvevő országok egyik fele beszámolt arról, milyen eseményeket, konferenciákat, stb. terveznek az ESZA működésének 60. évfordulójának megünneplésére. (A Magyar Kormány képviselője egyelőre nem szólalt fel.)

Ezt követően Abel Schumann OECD szakértő a szervezet által elkészített tanulmányról tartott előadást. A publikált tanulmány szerint az egyenlőtlenségek növekedtek az elmúlt 20 évben Európában. Milyen tényezők felelősek ezért?- tette fel a kérdést az előadó. A régiókat összehasonlítva az országok számára adódó előnyök elsősorban abból származnak, a GDP-jükből mennyi a kereskedelem része, tudnak-e exportálni, menyire kapcsolódnak a világpiachoz. Két trendet azonosított a tanulmányíró csoport, az egyik az ágazati politikák, deregulált politikák szerepének növekedése, másik az integrált kormányzás jelenléte. Elmondta még, hogy a gazdaság fejlődéséhez korábban a hatóságok az alapvető infrastruktúrát biztosították, ma pedig speciálisan támogatott szolgáltatások a jellemzőek.

A tanulmány egyik következtetése, hogy az önkormányzatiságot és a helyi politikát megvalósító testületek jobban tudtak alkalmazkodni a világpiachoz, és gyorsabban fejlődtek. Elhangzott még az oktatási rendszerek és a termelékenység közötti szoros kapcsolat illetve annak a kérdésnek a felvetése, hogyan lehet decentralizálni egy központosított rendszert, ha nincs helyi vagy regionális szinten ott döntéshozó hatalom. Németországban például a régiók felelnek az oktatásért, de más országokban nehezen lehet érvelni, a decentralizáció mellett.

A bizottság részéről a nyolcadik napirendi pont során Sónia de Melo Xavier és Toby Johnson adott elő a „transznacionális együttműködésekről. Elhangzott, a Bizottság ösztönzi az ún. „transznacionális együttműködések” létrejöttét, amely bizonyos esetekben a tagállamok jogi kötelezettsége is (ESZA szabályozásának 10. pontja). Mindez a Bizottság szerint hozzájárul a politikák hatékonyságának és minőségének fejlesztéséhez, és a reformok véghezviteléhez.

Azon tagállamok számára, akik ezt vállalták, a külföldi partnerektől származó hatás új utakat mutathat meg, például ahhoz, hogyan oldják meg még hatékonyabban a problémákat, és elkerüljék a csapdákat a megvalósítás során. A partnerségeket lehetővé tevő úgynevezett “koordinált pályázati felhívások” eredményei még nem jelentek meg, de egyelőre szerény az érdeklődés: csak Hollandia, Finnország, Lengyelország és Svédország pályázott, 100 projekttel, összesen viszonylag szerény, 20 millió euro alatti összegre.

A Bizottság erősíteni szeretné a koordinált pályázati felhívásokat, és az ESZA transznacionális projektjeit. Ehhez segítségül erősíti az online partnerkereső adatbázist, és kapacitásépítő szemináriumokat rendez. Megerősíti a Nemzeti Kapcsolati Pontokat, és megvizsgálja, hogyan lehetnének világosabbak a közös együttműködések előnyei.

Mindezért a Bizottság stratégiát dogozott ki, és közvetlenül megkeresi a tagállamokat a jövőbeli pályázatok feldúsítása érdekében és megerősíti az úgynevezett Transznacionális Együttműködés Platform munkáját. Kérdés, hogy az ESZA bizottság megerősíti-e ezt az irányvonalat, és azt a stratégiát, amelyet a Bizottság vázolt, illetve milyen további ötletei vannak ennek a célnak a támogatása terén?

Végezetül elhangzott, hogy az Európai Szociális Alap 60. születésnapján központi konferenciát tart a Humán tőke alap 2017 márciusában, Máltán.

Kozák László