A közszférában dolgozók megkapják az emelt minimálbért és bérminimumot
2017. január 18-án ülést tartott az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács. A résztvevők megtárgyalták a béremelések finanszírozásának, a bérkompenzáció kivezetésének kérdéseit, majd elfogadták a testület féléves munkatervét.
Az első napirendi pont keretében az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) áttekintette a minimálbér és a garantált bérminimum bevezetésének finanszírozását a költségvetési szférában. Adorján Richárd államtitkár tájékoztatta a résztvevőket, hogy a tavaly nyár elején elfogadott 2017-es költségvetésben értelemszerűen a kormány még nem tudott számolni ezzel a tétellel, emiatt jelenleg a kormány olyan felmérést végez, amelynek az a célja, hogy megállapítsa, milyen többletforrást igényel a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése.
A négy állami alrendszerben különböző finanszírozási technikát alkalmaznak. Az állami vállalatok problémájának kezeléséről még nincs kormánydöntés, valószínűsíthető, hogy a vállalatok eltérő helyzetei miatt egyedi megoldások születnek.
A központi költségvetési alrendszerben költségvetési szervenként mérik fel a finanszírozási igényt, és ettől függően a későbbiekben módosítják az adott szerv költségvetését. (A szociális hozzájárulási adó 5 százalékos csökkentéséből adódó többletet elvonja a központi költségvetés.)
Az önkormányzati szektorban a kormány településszintű vizsgálatot végez. A vizsgálat figyelembe veszi a szociális hozzájárulási adó csökkentését is, valamint az egyes önkormányzatok „adóerőképességét”. Ez azt vonja maga után, hogy költségvetés csak olyan mértékben járul hozzá az adott önkormányzat pluszfinanszírozásához, melyet az a saját forrásaiból nem tud fedezni. (Az önkormányzati oldal nehezményezte, hogy ezzel a kormány elvonja az önkormányzatoktól a fejlesztési forrásokat, illetve akadályozza az önkormányzati feladatok - például a helyi kultúra vagy az oktatás támogatása - megvalósítását.)
A nem állami humánszolgáltatók esetében is egyedi felmérés történik, ennek elvégzéséig a költségvetési törvényben lévőnél magasabb összeget folyósítanak ezeknek a szervezeteknek. A felmérés után szükség esetén módosítják költségvetésüket.
Mindez a minimálbér és a garantált bérminimum emelésben részesülő munkavállalókat - legalább is a kormány nyilatkozata alapján - nem érinti. A munkavállalók, függetlenül, hogy melyik alrendszerben dolgoznak, februárban - a januári illetményük kifizetésekor - megkapják az emelt összeget.
Második napirendi pontként került sor a 2011-ben bevezetett bérkompenzáció esetleges megszüntetéséről szóló tárgyalásra. Emlékeztetőül: ezt a bérkompenzációt azok a közszférában dolgozó munkavállalók kapják, akiknek a jövedelme az egykulcsos adó bevezetésével (az adójóváírás megszüntetése miatt) csökkent volna. A munkavállalói oldal már többször javasolta ennek a kompenzációs rendszernek a megszüntetését. A szakszervezetek azt szerették volna, hogy a kompenzáció kerüljön beépítésre az alapilletménybe. Ez eddig költségvetési okokból nem valósult meg.
Most azt jelezte a kormány, hogy alkotmányossági aggályai vannak a megoldási javaslattal kapcsolatban. Mivel mindhárom oldal egyetértett abban, hogy 2018-tól célszerű lenne ezt a problémát megoldani. Megállapodás született abban, hogy a kormány készíttet egy jogi szakvéleményt az egyes megoldások alkotmányosságáról, majd a tavaly megkezdett bizottsági munka folytatásával előkészíti a 2018-tól bevezetésre kerülő új rendszert.
A munkavállalói oldal decemberi javaslata alapján megtárgyalásra került az OKÉT 2017 első félévi munkaterve. (Megjegyzendő, hogy a munkatervre csak a munkavállalói oldal tett javaslatot.) Az OKÉT az alábbi témák megvitatását tervezte be az első félévre azzal, hogy az időpontot attól teszik függővé, az adott napirendi ponthoz mikor állnak rendelkezésre a szükséges információk, illetve mikor készülnek el az előterjesztések.
2017. februártól májusig:
Egyeztetés a közszolgálat meghatározásáról, társadalmi, gazdasági szerepéről. A magyar közszolgálati foglalkoztatás és létszámhelyzet átfogó vizsgálata, nemzetközi értékelése.
Közszolgálati szociálpolitika. Béren kívüli juttatások rendszere és mértéke a közszolgálati munkahelyeken
A közszolgálati munkajogi szabályozási rendszerének áttekintése. A jogállási törvények és az életpálya törvények kapcsolata.
A 2018 évi központi költségvetés tervszámai, különös tekintettel a közszolgálati intézmények finanszírozására és a személyi juttatások előirányzatának alakulására.
hl.