Közeledtek az álláspontok
Az utóbbi hetekben besűrűsödtek a VKF ülések, az álláspontok közeledtek a szociális partnerek és a kormány között. 2016. november 15-én a szociális partnerek és a kormányzat újra tárgyaltak.
Az elmúlt hét péntekén és a mai nap a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) kibővített ülésre került sor, ahová a kormány meghívta a SZEF az ÉSZT és a STRATOSZ képviselőjét is. A pénteki ülésen Varga Mihály ismertette kormányzati ajánlatot, hangsúlyozva, hogy ez nem végleges változat, szeretnék figyelembe venni a munkáltatók és a munkavállalók elképzeléseit is. A kormány 6 éves megállapodást javasolt, amely szerint 2017-re 15 százalékos minimálbéremelést, 25 százalékos garantált bérminimum emelést, és négy százalékos munkáltatói járulékcsökkentést tervez. 2018-tól további 8 százalékos minimálbéremelésssel, 12 százalékos garantált bérminimum emeléssel és 2019-től 4 évig további 2 százalékos járulékcsökkentéssel számol.
Ez lényegében megfelel annak a szakszervezeti javaslatnak, amely szerint a minimálbér nettó értékének két év alatt el kell érnie az akkori létminimum értékét. A szakszervezetekkel összhangban - különös tekintettel a krónikus szakmunkáshiányra - a kormány is úgy gondolkodik, hogy a garantált bérminimumot jelentősebb mértékben kell megemelni, mint a minimálbért. A munkáltatók - megismerve a kormányzati javaslatot - szintén jelentős mértékű, 2017-ben 10 százalékos minimálbéremelésre és 20 százalékos bérminimum emelésre tettek javaslatot. Egyben erőteljesen hangsúlyozták, hogy ők elsősorban a munkáltatói járulékcsökkentésben érdekeltek. Ehhez kapcsolódóan a járulékok három év alatti időszakban, összességében 10 százalékos mérséklésére tettek javaslatot.
2016. november 15-i tárgyaláson a résztvevők értékelték a pénteki javaslatokat. A munkáltatók megismételték, hogy szeretnének a kormányzati javaslathoz képest gyorsabb járulékcsökkentést, illetve javasolták a garantált bérminimum kisebb mértékű emelését. A kormányzati oldal nem tett új javaslatot, de felvetette, hogy el tud képzelni egy csúsztatott, 2017. áprilisi bevezetést is. Erre mind a munkavállalói mind a munkáltatói oldal úgy reagált, hogy célszerűbbnek tartanák a január elsejei bevezetést, különös tekintettel a munkáltatói és munkavállalói várakozásokra, valamint a csúsztatott bevezetésből adódó adminisztrációs többletterhekre.
A LIGA elnöke támogatta azt a munkáltatói kérést, hogy az első évben ne 4, hanem 5 százalékkal csökkenjen a munkáltatói járulék mértéke. Tekintettel arra, hogy a korábbi megbeszélésen Varga Mihály jelezte, hogy a kormány nem kíván javaslatot tenni a bérajánlásra, felvetette azt is, hogy az állami tulajdonú vállaltoknál nagyon nagy a várakozás a bérajánlással kapcsolatban. Reményét fejezte ki, hogy a kormányzat a járulékcsökkentést automatikusan béremelésre fordítja a teljes közszférában, ide értve az állami vállalatokat is. Varga Mihály erre a felvetésre úgy reagált, hogy továbbra sem tartja szükségesnek a teljes versenyszférára vonatkozó bérajánlást, azonban szándékukban áll az állami vállalatok számára ajánlást kiadni.
A tanácskozás végén Varga Mihály ismertette a résztvevőkkel a parlamenti menetrendet, miszerint november 23-ig van módja a kormánynak javaslatot tenni a járulékokat szabályozó törvény módosítására, amennyiben a január elsejei bevezetés mellett dönt a fórum.
H.L.