Jövő évi kutatási program

Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért ülésének első napján a munkavállalói csoport koordinátora, Peter Scherrer (Európai Szakszervezeti Szövetség - ETUC), illetve Aline Hoffman (ETUC) helyettes koordinátor nyitotta meg az oldalülést. A résztvevők bemutatkozását követően Herman Fonck, a munkavállalói oldal elnöke ismertette a napirendi pontokat.

Az első pont az Eurofound 2017 és 2020 közötti évekre vonatkozó programozási dokumentumának az átbeszélése volt. A 83 oldalas dokumentum kisebb változtatásaira vonatkozó javaslatokat a munkavállalói oldal szűkebb vezetői csoportja (a koordinátorok és az elnök) már korábban megtette, az ülésen már csak a módosított pontokat vették át a résztvevők a koordinátorok és az elnök vezetésével. A főbb változtatások a tervezett kutatási projekteket érintették. A szociális párbeszéddel kapcsolatosan a munkavállaló oldal még intenzívebb kutatásokat kért: például politikai környezet szerepének vizsgálata az érdekegyeztetésben, vagy melyek azok a tényezők, amik a munkaügyi kapcsolatokat rombolják. A létminimummal és a minimumjövedelemmel kapcsolatos számítások, tanulmányok hosszas előzetes vitát követően bent maradtak a programban. Különösen a magyar, litván és észt képviselők hangsúlyozták ezeknek a kutatásoknak a fontosságát. A munkapiac szerkezetének vizsgálata kapcsán a résztvevők fontosnak tartották a migráns munkaerő szerepének alaposabb kutatását is. A kihelyezett munkavállalók helyzetének felmérésére és a digitalizáció hatásaira is oda kellene figyelni jobban.

A második napirendi pont jóval adminisztratív jellegű volt, az Eurofound igazgatótanácsának új összetételére, a büróbeli mandátumok áttekintésére és a tanácsadó bizottságok összetételére vonatkozott. Ehhez a ponthoz tartozott a tanácsadó bizottságokban végzett tevékenységek megbeszéléseg növelésének érdekében, az egyes üléseken tárgyalt témakörök és a projektbeszámolók mennyiségének csökkentését. A különböző tanácsadó bizottságokba delegált munkavállalói tagok a bizottságok munkájának hatékonyabb megismerését javasolták.

A következő napirendi pont az adminisztratív igazgatótanácsi tagok kommunikációs és disszeminációs szerepének tisztázása volt. Az Eurofound kiadványainak, kutatási eredményeinek széles körben (szociális partnerek és kormány) való terjesztése prioritás az Eurofound tevékenységei között.

A további napirendi pontok között szerepelt a nemzeti jelentéstevők munkájának színvonala (ez Magyarországon megfelelő, a feladatot a Policy Agenda látja el.), az Európai Szerkezetváltási Monitor helyzetével kapcsolatos aktualitások (az adatbázis egyedülálló, ugyanakkor igen költséges, kérdéses a fenntarthatósága), valamint az un. negatív prioritások kérdése, vagyis, hogy melyek azok a kutatási projektek, amiket érdemesebb lenne nem folytatni.
A második nap reggelén a plenáris ülés az Eurofound igazgatójának, a spanyol Juan Menéndez-Valdés-nek a köszöntőbeszédével indult. Az igazgató ezt követően az előrehaladási jelentés keretében beszámolt az Eurofound elmúlt féléves tevékenységéről, a főbb rendezvényekről, kutatási projektekről, a megjelent írásos anyagokról, riportokról és a pénzügyi helyzetről.

Hermann Fonck, az elnökség (büró) vezetője és egyben a munkavállalói oldal elnöke, valamint az ülés levezető elnöke bemutatta a következő felszólalót. Kaufmann asszony az Európai Bizottság részéről elmondta, hogy a háromoldalú Eurofound elnöksége és vezetői struktúrája a hosszas vitát követően megmarad az eredeti formájában (munkavállalók, munkaadók és a kormányzat továbbra is egyenlő arányba képviselik a tagországokat). A tanácsadó bizottságok összetétele és struktúrája viszont egyszerűsödik. A következő napirendi pont (6.) az Eurofound 2017 és 2020 közötti évekre vonatkozó programozási dokumentumával volt kapcsolatos. Ugyan a program már elfogadásra került, de az oldalaknak még lehetősége volt kisebb változtatásokat tenni, ajánlani az előző napi megbeszélések alapján. Ennek a napirendi pontnak volt a része a negatív prioritások megbeszélése. Ezek olyan témák, amelyek túlzott hangsúllyal szerepelnek az Eurofound munkájában, vagy más európai szervezetek is kiemelten foglalkoznak vele, ilyen például a nem látható munkaerő („undeclared work”) témaköre és bizonyos értelemben a migráns munkavállalóké is. Az oldalak képviselői is ismertették a saját véleményüket. Kaufmann asszony üdvözölte a programozási dokumentum tartalmát, különösen a kapacitás-építés részét. A 7. pont a büró tagjainak, elnökének és helyettes elnökének a tisztségeinek a megújítása volt. A kormányzati oldal tagságában több változás is volt, a munkavállalói, munkaadói és a bizottsági oldal korábbi tagjai viszont megerősítése kerültek (Munkavállalói oldalról Kelemen Melinda maradt a büró helyettes tagja). Ezt követően (8. pont) tájékoztatásra és elfogadásra kerültek a 2017. évi találkozók időpontjai.

A 9. napirendi pont a tanácsadó bizottságok struktúrájának megújítása volt. Ennek keretében Erika Mezger, az Eurofound helyettes igazgatója ismertette, hogy a korábbi a négy bizottság maradt, de az elnevezések változtak az átszervezett területek miatt: munkafeltételek és fenntartható munka, munkaügyi kapcsolatok, munkaerő-piaci változások (ennek a tagja a munkavállalói oldalról e sorok írója.), életminőség és közszolgáltatások, illetve szintén tájékoztatta a jelenlevőket a tanácsadó bizottságok működéséről, a részvétel feltételeiről. Szintén Erika Mezger a 10. pont keretében az Eurofound 2009-2012 közötti munkaprogramjának utólagos értékeléséről beszélt, aminek a központjában az igazgatósági tagok szerepe az Eurofound eredményeinek és munkájának disszeminációja állt. Végül Hermann Fonck megköszönte a nyugdíjazás vagy állásváltozás miatt leköszönő tagoknak az Eurofound-ban végzett munkájukat, Juan Menéndez-Valdés igazgató pedig lezárta a találkozót.

A következő első félévi igazgatótanácsi ülés várhatólag 2017. június végén, Dublinban kerül megrendezésre.

Kelemen Melinda