Iskolakezdés. Gond?
Egy kutatás szerint két év alatt 12 ezer forinttal megdrágult a gyermekek iskoláztatása. Hogyan fizetik mindezt a szülők? Adnak-e iskolakezdési támogatást a szakszervezetek?
Egy, a Budapest Bank megbízásából készült reprezentatív kutatásból kiderül, átlagosan 84 ezer forint kiadásával kall szembenézniük az iskolás gyermekek szüleinek szeptembertől. A kutatás, amelyet a www.mfor.hu osztott meg, megállapította, mindez 12 ezer forinttal többe kerül, mint 2014-ben.
Az általános iskolás gyermekek esetében kissé alacsonyabbak a költségek. A családi kasszát a 2014-ben az iskolakezdés gyermekenként átlagosan 56 ezer forinttal terhelte meg, 2016-ben pedig már 73 ezer forinttal kellett számolni. A középiskolások szüleinek kiadásai 82 ezerről 90 ezer forintra nőttek 2016-ra. A kutatás megállapította, hogy a felsőoktatásban tanulók tanévkezdésének költsége nem változott az elmúlt két évben, itt továbbra is átlagosan 166 ezer forinttal kell számolni. (Ez utóbbi számokban már a ruhák és a lakhatás - albérlet, kollégium - költségei is benne foglaltatnak.)
A szülők számára több lehetőség adott az iskolakezdés finanszírozására. Mivel a kiadás előre látható, sokan előre spórolnak (ahogy ezt a kutatásban a megkérdezettek 42 százaléka tette). Az iskolakezdés finanszírozása érdekében a válaszadók 6%-a nyilatkozott úgy, hogy hitelt vett fel. Ez lehet áruhitel vagy személyi kölcsön, illetve, ha van, akkor a hitelkártyakeretet is meg lehet terhelni az összeggel. Továbbá néhány bank kedvezményes személyi hitelt ajánl az iskolakezdéssel kapcsolatos kiadások finanszírozására.
Egyes helyeken a munkáltató is besegít. Ha a munkáltató ad ilyen jellegű támogatást, akkor jó megoldás lehet mindkét fél számára azt utalványok formájában nyújtani, illetve igénybe venni (ilyen például a Sodexo Iskolakezdési támogatás utalvány). Az utalványok kedvező, 34,51%-os adóteher mellett adhatók, feltéve, ha éves szinten az összeg nem haladja meg a 33 300 forint összeghatárt. Ezen összeg fölött az adó mértéke magasabb, 49,98%-os. Ezzel a támogatási formával a bérfizetéshez képest jelentős megtakarítás érhető el a munkáltató számára.
Sajnos manapság ritkaság a szakszervezetek által nyújtott beiskolázási támogatás. Segélyt ugyan szinte minden jól működő szakszervezet nyújt, de ezek általában egyszeriek, rendkívüli esetekben adhatóak. A teljesség igénye nélkül: a FŐTÁV Dolgozók Szakszervezete segélyt csak indokolt esetben, betegség, katasztrófahelyzet vagy szociális helyzet nagymértékű romlása esetén biztosít. Szintúgy az AUDI-nál, csak rendkívüli segélyről rendelkeznek a szakszervezetek. A Honvédszakszervezet esetében van olyan segély, ami automatikusan jár, például a temetési segély, egyébként rendkívüli, szociális alapon segítik a tagjaikat. A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete segélyezési szabályzata is csak a születési segély és temetési segélyről rendelkezik. A Független Rendőr Szakszervezetnél sem automatikus ez a segély, de - mint megtudtuk - volt már rá példa, hogy rászorultsági alapon nyújtottak támogatást tagjaiknak. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete Segélyezési Bizottsága szociálisan rászoruló tagoknak ad, vagy rendkívüli élethelyzet estén (elemi csapás, hirtelen fellépő, nagy kiadással járó betegség) elsősorban nagycsaládos és gyermekeit egyedül nevelők részére segélyt. Ami itt automatikusan, gyakorlatilag minden jogosultnak jár, az a születési támogatás. Az Elektronikai Dolgozók Szabad Szakszervezete fontosnak tartja a segélyek és juttatások biztosítását a szakszervezeti tagok részére, de ők is inkább temetési segélyre, szülési segélyre, és szociális segélyre helyezik a hangsúlyt. A Magyar Olaj és Gázipari Bányász Szakszervezet Segélyezési Szabályzata szociális, temetési és rendkívüli segélyt különít el.
Összefoglalva elmondható, hogy a szakszervezeteknek a segélyezés terén korlátozottak a lehetőségei. Egyrészt a tagdíjbevétel alacsony, másrészt, a szakszervezettől kapott adómentes juttatások mértéke korlátozott, ami pedig a beiskolázási segélyt illeti, a szakszervezetek inkább adnak rászorultsági alapon segélyt, semhogy a beiskolázási segély elégedetlenséget szüljön a gyermektelen munkavállak között.
(Az adómentes szakszervezeti juttatások:
1.A társadalmi szervezettől évente egyszer adott tárgyjutalom értékéből 5. 000 Ft.
2. A temetési segély, ha az elhunyt házastársa, vagy egyenes-ágbeli rokona számára folyósítják.
3. Az önsegélyező feladatot is vállaló szakszervezet által a szociálisan rászorulónak nyújtott szociális segély. Szociálisan rászoruló az a magánszemély, akinek /eltartottainak/, létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt-vagyoni viszonyára is tekintettel- csak külső segítséggel képes biztosítani.
4. Kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegy, bérlet legfeljebb évi 50 000 Ft értékhatárig.
5. A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet.)
Ugyanakkor a szakszervezetek segélyegyesületeket hozhatnak létre. Például a FRSZ a POLICE CARITAS Alapítványon keresztül, a HOSZ pedig a Katonák a Törvényességért és jogbiztonságért Alapítványon keresztül, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozó Szakszervezeti Szövetsége pedig a VKDSZ Szociális és oktatási Alapítványán keresztül segélyez. Ez utóbbi alapítvány egyik célja „az ágazatban dolgozó munkavállalók tehetséges gyermekei iskoláztatásának elősegítése, az ágazatban hasznosítható képzettség megszerzéséhez”. Van olyan, szakszervezet által alapított segélyegyesület is, amely az oda befizető tagok számára automatikusan, egy-egy esemény bekövetkeztekor folyósít támogatást. A Mozdonyvezetők, Vontatási Dolgozók Országos Segély- és Biztosító Egyesülete például - az éves tagdíj befizetése után - házassági, gyermekszületési-, karácsonyi gyermek-, betegségi-, kórházi ápolási-, műtéti-,üzemi munkabaleseti-, rendkívüli-,nyugdíjazási-, valamint öregségi-, temetési-, családi-, és üdülési segélyt is folyósít. Sőt, a segélyezési jogcímek között a tanszersegélyt is megtaláljuk.
-k-