Betilthatóak-e a tüntetések?

Egy konkrét beadvány kapcsán július 12-én az Alkotmánybíróság állást foglalt a tüntetések engedélyezéséről, és ebben mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, így arra kötelezte a Parlamentet, hogy az év végéig új szabályozást alkosson a gyülekezési jog érvényesítéséről. Érintheti-e mindez a szakszervezeti rendezvényeket?

Az Alkotmánybíróság szerint az alapjog korlátozásában végső soron tehát nem a rendőrség a hibás, hanem a törvényi szintű garanciális szabályozás hiánya, amely nem teszi lehetővé a rendezvény megtiltásánál enyhébb korlátozások, illetve feltételek alkalmazását. (A körülmények mérlegelése alapján akár a közéleti szereplő magánlakásánál is tartható tiltakozás, de szigorúbb technikai feltételek mellett)

Az eset kapcsán Trócsányi László igazságügyi miniszter sajtótájékoztatón kijelentette, tudomásul veszik az Ab döntését, ezért javaslatokat dolgoznak ki a szabályozás pontosítására. Aláhúzta, a kormány teljes mértékben osztja az Ab azon álláspontját, amely szerint a gyülekezési jog szabadsága a demokratikus társadalom előfeltétele és alapvető értéke.

Pintér Sándor belügyminiszter tárcája és a rendőrség nevében is üdvözölte az Ab döntését, majd hangsúlyozta, nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve úgy kívánják feloldani az alapjogok ütközését, hogy a demonstrálók is elégedettek legyenek és a rendőrség is fent tudja tartani a közrendet. Pintér úgy értelmezte az Alkotmánybíróság határozatát, mint amely „megerősíti a rendőrség eddigi joggyakorlatát, amelyben olyan konszenzusra törekednek a demonstrációk bejelentőivel, ami megőrzi a rendezvények figyelemfelkeltő mivoltát és eközben a közbiztonságot is garantálja”, valamint szerinte az Alkotmánybíróság határozata arról is szól, hogy „a demonstrációk betiltása esetén a rendőrségnek alternatív helyszíneket kell ajánlania a szervezőknek”.

Ugyanakkor az Alkotmánybíróság határozatát élesen bírálta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezet. A TASZ többek között arra figyelmeztet, hogy fenn áll a veszély, hogy a jövőben „lehetővé válik, hogy az állami hatóságok egy jövőbeni, feltételezett, esetleg bekövetkező vagy esetleg elmaradó jogsértésre hivatkozva tiltsák meg tüntetések megtartását. A rendőrség szabad utat kapott arra, hogy önkényes döntést hozzon az egyik legfontosabb politikai szabadságjog legsúlyosabb korlátozása tárgyában.”

A szakszervezeteknek korábban kevés problémájuk akadt a gyülekezési törvénnyel, az utóbbi években azonban egyre szigorodtak azok a feltételek, amelyek teljesülése esetén a rendőrség engedélyezte a demonstrációk, tiltakozások, útlezárások összehívását. Félő, hogy a jövőben további szigorításokat fog megfogalmazni a Gyülekezési törvény, amelyet az év végéig kell megalkotni a törvényhozásnak. Az igazságügy miniszter mindenesetre társadalmi vitát ígért az új gyülekezési törvény benyújtása előtt. Dr. Mészáros Melinda, a LIGA elnöke kijelentette, a LIGA Szakszervezetek szeretne részt venni az egyeztetéseken, mint olyan szervezet, amely rendszeresen szervez megmozdulásokat, és amelynek működésére nem csak az egyesülési törvény, de a gyülekezési törvény szabályai is alapvető hatást gyakorolnak.

-l-

Az Alkotmánybíróság határozata a testület honlapján olvasható:


http://alkotmanybirosag.hu/download.php?h=1514