A LIGA Szakszervezetek álláspontja a munkaerőpiaci helyzetről
Az Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek írott levelében közöltek szerint nagyságrendileg 250 ezer munkavállalóra lenne szüksége azonnali jelleggel a magyar munkaerőpiacnak a meglévő kereslet kielégítésére.
A kialakult probléma egyik oka demográfiai gyökerű: a munkaerőpiacra belépő generáció létszáma jóval kisebb az onnan kilépőnél.
A munkaerőhiány másik oka a felgyorsult a munkavállalási célú kivándorlás, a szakképzett magyar munkaerő mobilitása az utóbbi években hirtelen rendkívüli méreteket öltött, amely tendencia érinti az egész Kárpát-medence magyar nyelvű munkavállalóit.
A magyarországi álláskeresők jelentős részét a képzettséggel nem rendelkezők teszik ki, emiatt a versenyszféra számára a munkaerőpiaci kereslet kielégítése céljából rövid-, illetve középtávon nem vehetők figyelembe.
A helyzet rövid távú kezelésére a munkaerőimport lehetne a megoldás, a környező országok magyar ajkú lakossága körében hazánk ugyanakkor jelentős bérszínvonal emelkedés után válhat csak célországgá. Ezt egyre több gazdasági szereplő ismeri fel, a jelentős béremelés ugyanakkor komoly akadályokba ütközik.
A LIGA Szakszervezetek álláspontja szerint a bérek és a munkáltatás körülményei tekintetében állami beavatkozásra van szükség: a garantált bérminimum és a minimálbér megemelése (esetleg a munkáltatói terhek csökkentése) nélkül a munkaerőpiac munkavállalók számára vonzóvá tétele nem valósulhat meg. Az lenne a kívánatos cél a munkaerőimporttal szemben, hogy a képzett magyar munkaerő számára a magyar munkaerőpiac újra perspektívát tudjon kínálni.
A munkaerőhiány középtávú enyhítésére jelentős hatással lehet a munkavállaláshoz megfelelő kulturális alapokkal rendelkező közfoglalkoztatottak átképzése a munkaerőpiac igényei szerint. Ennek megvalósítása viszont ismét csak nem lehetséges jelentős állami szerepvállalás és a szociális partnerekkel való érdemi párbeszéd nélkül, amelynek ki kell terjednie a szakképzési rendszerről való érdemi diskurzusra is, hiszen a szakképzési rendszer alárendelése az aktuális vállalati igényeknek valamint a magasabb szintű képzettség elérhetőségének megnehezítése veszélyeztetheti a magasabb hozzáadott értéket létrehozó fejlődést.
A munkavállaláshoz kellő kulturális-szocializációs alapokkal nem rendelkező rétegek számára továbbra is az alsófokú oktatási rendszerrel kezdődő társadalmi integráció jelenthet esélyt. Az ilyen problémákkal küzdő, jellemzően az ország hátrányos helyzetű régióiban élő, relatív szegénységgel küzdő illetve deprivált társadalmi rétegek esetében az integráció, ideértve a munkaerőpiac kínálati oldalán való megjelenést is, csak generációról generációra fog mérhető javulást eredményezni. Mindazonáltal ez a legsürgetőbb társadalmi feladat, hiszen annak következményei olyan széleskörűek, amelyek csillapítása illetve felszámolása jóval túlmutat a gazdasági érdekek mentén létrejövő hatásoknál, a munkaerőpiac hosszú távú stabilitásának is ez a kiindulópontja. A munkaerőpiac közép- és hosszútávú problémái társadalmi kérdések is egyben, ezért ezeken a területeken a társadalmi párbeszédnek kiemelt jelentősége van, a felmerülő problémák megoldása a kormányzat aktív szerepvállalásával oldhatóak csak meg, mivel azok a piac érdekeltségi körén egyértelműen túlmutatnak.
A LIGA Szakszervezetek a foglalkoztatási helyzet problémáinak megtárgyalása céljából, a munkáltatói partnerek által megfogalmazottakkal jórészt egyetértve, munkabizottság felállítását javasolta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, amelynek feladatául kellene szabni a középtávú munkaerőpiaci és bérstratégia kialakítását. Ez az elképzelés a szociális partnerség erősítésének irányába is hatna, amely szintén komoly segítséget nyújthat a közép illetve hosszútávú foglalkoztáspolitikai intézkedések sikerében.