Megállapodások: elhalasztva
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma 2016. július 4-i ülésén a LIGA Szakszervezetek és a munkavállalói oldalt alkotó szakszervezetek a bérfelzárkóztatásért, aktív bérintézkedések bevezetéséért, a sztrájktörvény módosításáért, esetlegesen a döntőbíráskodás bevezetéséért, valamint a korhatár előtti nyugdíjak számításának megváltoztatásáért léptek fel.
A munkáltatók sztrájkszótárt szeretnének, a kormány pedig egyetértett abban, hogy a minimálbér elérje a létminimumot. Tényleges megállapodások ugyanakkor nem születtek. A gazdasági helyzet bizonytalanságára hivatkozva a kormány őszre halasztotta el a tárgyalásokat.
2016. július 4-én az alábbi napirendi pontokat tárgyalta ülésén a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF):
a 2017. évi minimálbér és garantált bérminimum tárgyalások folytatása
a sztrájktörvény működése, annak problematikus pontjai
különösen nagymértékű fizikai és/vagy pszichés megterhelést okoz munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javítása
az MGYOSZ javaslatai a kritikussá váló magyarországi munkaerőhiány kezelésére.
Varga Mihály a tárgyalások elején kifejtette, mindhárom fél egyetért abban, hogy fontos cél, hogy a minimálbér nettó értéke elérje a létminimumot, valamint, hogy a kormányzat minden tekintetben érdekelt abban, hogy a munkaadók és a munkavállalók között megállapodás szülessen. Ugyanakkor a tárgyalás során mind a munkaadók mind a kormány azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági helyzet bizonytalansága miatt érdemes lenne a tárgyalásosokat őszre halasztani.
A LIGA Szakszervezetek elnöke javasolta, hogy a VKF állítson fel egy bérfelzárkóztatási és munkaerő-piaci (foglalkoztatáspolitikai) háromoldalú bizottságot, amely áttekinti a foglalkoztatás helyzetét, és kidolgoz egy középtávú programot (ez a bizottság a magyarországi munkaerőhiány kérdéskörét érintő lényeges és fontos kérdéseket is elemezheti - lásd később). Egyben jelezte, az Európai Unió Tanácsa frissen kiadott összegző következtetései is intenzívebb szociális párbeszédet irányoznak elő, amelynek megvalósításában Magyarország is komoly szerepet vállalhat. Varga miniszter úr jelezte, hogy a kormány megvizsgálja a javaslatot.
A LIGA Szakszervezetek társelnöke - utalva a korábbi VKF ülésre - újból felvetette, hogy a kormánynak aktív bérintézkedéssel kellene megakadályozni, az állami vállalatok munkavállalóinak elvándorlását, mivel ez már rövidtávon is a szolgáltatások minőségét veszélyeztetheti. Mivel kormányzati oldal a felvetésre érdemben az ülésen nem kívánt reagálni, a LIGA Szakszervezetek elnöke és a tagszakszervezeti vezetők tervezetten írásban, közösen fordulnak az érintett tárca-vezetőkhöz.
A napirend végén szakszervezeti kérdésre mind Varga Mihály, mind a munkáltatók azt hangsúlyozták, hogy a gazdasági és foglalkoztatási helyzet bonyolultsága miatt - garanciális elemek nélkül - nehezen tudják elképzelni a szakszervezetek által követelt kétéves, bérfelzárkóztatási megállapodás létrejöttét. A munkavállalói oldal több javaslatot is tett az ülésen a megállapodás lehetőségeire vonatkozóan, melyről a részletes tárgyalások szeptember hónapban folytatódnak.
A sztrájktörvénnyel kapcsolatban a résztvevők felidézték a korábbi tárgyalások részleteit, és megállapították, hogy az egyeztetések eredményeként megszületett összegző javaslatcsomagból két lényegi elem még további egyeztetéseket igényel, amelyre a Monitoring Bizottságban kerül sor az ősz folyamán. Az egyik a sztrájkjoggal való visszaélés problémaköre, ahol a szakszervezetek hangsúlyozták az egyértelmű szabályozás szükségességét. A LIGA elnöke felvetette, hogy vagy a korábbi szabályozást kellene visszaállítani, ahol a sztrájkjoggal való visszaélés esetei példálózó jelleggel került meghatározásra, vagy még elfogadhatóbb lenne az a megoldás, ha a sztrájkot csak akkor lehetne jogszerűtlennek minősíteni, ha az nem felel meg a jogszerűség sztrájktörvényben meghatározott kritériumainak.
A másik kérdéskör az elégséges szolgáltatások megállapításához kapcsolódik. A munkavállalói és a munkáltatói oldal egyetértett abban, hogy a jelenlegi megoldás, amely vita esetén a bíróságok hatáskörébe utalja a döntést, nem megfelelő. Felmerült, hogy a kérdés kezelésében vagy a döntőbíráskodás, vagy a paritásos bizottságok felállítása lenne a működőképes megoldás. Dávid Ferenc a VOSZ főtitkára fölvetette egy ún. „sztrájkszótár” elkészítésének szükségességét, amely segítséget nyújthatna a résztvevőknek a törvényes sztrájkhoz kapcsolódó fogalmak értelmezésében.
A korhatár előtti ellátások megszűnésével előállt helyzettel kapcsolatban a munkavállalói oldal kiemelten fontosnak tartja a korábban megszerzett töredékidők elismerését. Ezzel kapcsolatban a LIGA elnöke kifejtette, hogy a munkavállalók megdolgoztak ezen jogukért, a munkáltatók pedig befizették az ehhez kapcsolódó kiegészítő járulékot. A sajátos helyzet nem a munkáltatók vagy a munkavállalók döntése alapján, hanem a korkedvezményes rendszer megszűnése okán állt elő, amely így nem biztosított további jogszerzési lehetőséget számukra, nem számolva annak következményeivel. A szakszervezetek hangsúlyozták, hogy változatlanul szükségesnek tartják az egészségkárosító munkakörökben dolgozó munkavállalók helyzetének javítását. Ettől a másik két fél sem zárkózott el, ezért a munka további folytatása mellett döntöttek a VKF résztvevői.
Utolsó napirendként az MGYOSZ által, a magyarországi krónikus munkaerőhiányról készített elemzés megtárgyalására került sor. A helyzetértékelés tekintetében jelentős vita nem alakult ki a felek között, azonban a szakszervezetek hangsúlyozták, hogy a probléma egyik oka az elégtelen bérszínvonal, ez egyben azt is jelenti, hogy a megoldás egyik kulcsa egy jelentős bérfelzárkóztatási program tényleges elindítása lehet. Az MGYOSZ által felvetett megoldási javaslatokkal kapcsolatban Cseresnyés Péter államtitkár felhívta a figyelmet azokra a kormányzati intézkedésekre (országon belüli mobilitás elősegítése, átképzési lehetőségek, munkahelyvédelmi akció kiterjesztése), melyek a probléma kezelésére irányulnak. Rolek Ferenc kihangsúlyozta, hogy itt alapvetően demográfiai kérdésről van szó, amely azonban csak hosszabb távon ható intézkedésekkel (például a családi nevelés, szocializáció valamint az oktatási rendszer átalakításával) befolyásolható.
A VKF munkáját a nyári időszakot követően a Monitoring Bizottság ülésével folytatja.
h.l.-k.l.