Új kezdet

Intenzívebb szociális párbeszéd: új kezdet

A Tanács következtetései (2016. június 16.)

Politikai háttér

Az Európai Uniónak 2008 óta több különböző válsággal kellett szembenéznie, amelyek egyfelől strukturális gyengeségekre világítottak rá, másfelől komolyan gyengítették az Európai Unió társadalmi kohézióját a magas munkanélküliség, a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett emberek növekvő száma, valamint a tagállamok közötti és azokon belüli növekvő egyenlőtlenségek következtében. Ez a rendkívül nehéz társadalmi-gazdasági helyzet a szociális párbeszédre is hatással volt. Uniós szinten egyre inkább felismerték annak fontosságát, hogy az inkluzív és fenntartható fellendülés érdekében be kell vonni a különböző szintű szociális partnereket. A közös cél a szociális párbeszéd erősítése, egyrészt a meglévő fórumok jobb kihasználása, másrészt a szociális partnereknek a gazdasági kormányzási struktúrába való fokozottabb bevonása révén, nemzeti szinten is.

ELISMERVE, HOGY

1. A szociális párbeszéd kulcsfontosságú tényezője és előnyös eszköze a jól működő szociális piacgazdaságnak, továbbá fontos elem az Európai Unió foglalkoztatási és szociálpolitikájának alakításában.
2. A valódi szociális párbeszéd a munkaügyi kapcsolatok olyan formáinak meglétét feltételezi, amelyek keretében a szociális partnerek autonóm módon folytathatják a kollektív tárgyalás és a munkavállalói részvétel terén alkalmazott gyakorlataikat.
3. A hatóságokat is bevonó háromoldalú egyeztetést szilárd kétoldalú szociális párbeszédre kell építeni. Ez uniós és tagállami szinten egyaránt érvényes.
4. A szociális partnerek fontos és elengedhetetlen szerepet játszanak abban, hogy az aktuális és kialakulóban lévő társadalmi és gazdasági tendenciákból eredő kihívásokkal szembe tudjunk nézni. A szociális partnerek kiválóan alkalmasak arra, hogy a munkával összefüggő problémákat párbeszéd és tárgyalás útján rendezzék. 10449/16 tk/kb 3 DG B 3A HU
5. A valódi szociális párbeszéd ellenálló, reprezentatív, autonóm, megbízással rendelkező és az összes szükséges képességgel rendelkező, jól felkészült szociális partnereket igényel. A szociális partnereknek olyan intézményi keretekre is szükségük van, amelyek lehetővé teszik a hatékony párbeszédet.
6. A szociális párbeszédre nincs recept, mivel a szociális párbeszéd keretei és folyamatai tagállamonként eltérőek, tükrözve azok eltérő történelmét, valamint aktuális gazdasági és politikai helyzetét.
7. Az Unió meglévő intézményi és jogi eszközei megfelelő keretet biztosítanak az uniós szintű szociális párbeszédhez.
8. A Foglalkoztatási Bizottság és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság munkája során rendszeresen konzultál a szociális partnerekkel az európai szemeszter foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól. E bizottságok olyan munkamódszereket alakítottak ki, melyekkel igyekeznek biztosítani a szociális partnerek kellő bevonását és részvételét a szemeszter folyamatában. A módszereket folyamatosan fejlesztik és finomítják, hogy azok minél eredményesebbek legyenek és igazodjanak a szemeszter változásaihoz;

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA
ÜDVÖZLI

9. a Bizottság arra irányuló kezdeményezéseit, hogy újraindítsa a szociális párbeszédet, figyelemmel annak fontosságára az európai gazdasági kormányzás és az Európában zajló általános reformfolyamat szempontjából;
10. a szociális partnerek által a szociális párbeszéd újraindítására irányuló bizottsági kezdeményezést követően tett erőfeszítéseket;
11. a Bizottság arra irányuló lépéseit, hogy bevonja a szociális partnereket azon szakpolitikák alakításába, amelyek jelentősen kihathatnak a foglalkoztatási és szociális helyzetre;

HANGSÚLYOZZA, HOGY

12. érdemben be kell vonni a szociális partnereket a reformprogramok nemzeti szintű megtervezésébe és végrehajtásába - többek között az európai szemeszter folyamatába - a foglalkoztatási iránymutatásokkal összhangban;
13. a jogalkotási folyamatban részt vevő minden szereplőnek szem előtt kell tartania a szabályozás javítására vonatkozó program elveit. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a javaslatok milyen hatással lehetnek a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k);
14. a szociális partnerek megállapodásainak keretében - az EUMSZ 155. cikkével összhangban - a minőségi jogalkotás elveit az EUMSZ által rájuk ruházott szerep és autonómia sérelme nélkül kell alkalmazni. Biztosítani kell az átláthatóságot, a ténybeli megalapozottság kiépítését, valamint a szubszidiaritás és az arányosság általános uniós elvének a betartását;
15. fontos a szociális partnerek körében nemzeti és ágazati szinten folytatott kapacitásépítés, amely hozzájárulhat többek között az európai szociális partnerek reprezentativitásának javításához a megállapodásaik tárgyalása során;
16. minden szinten javítani kell a szociális párbeszéd színvonalát, hogy lehetővé váljon a meglévő uniós szintű eszközök hatékonyabb kiaknázása;
17. fontos folytatni azt a működő gyakorlatot, hogy a szociális partnereket bevonják bizonyos releváns találkozók és fórumok - így például a Foglalkoztatási Bizottság és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság - munkájába;
18. az összes érdekelt féllel közösen meg kell vizsgálni a Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó és a makrogazdasági párbeszéd javításának lehetőségeit, hogy azok erőteljesebben hozzájáruljanak az európai szemeszter folyamatához és az uniós szakpolitikák alakításához.

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA: FELSZÓLÍTJA A TAGÁLLAMOKAT, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a következők érdekében:

19. a tagállami gyakorlattal összhangban vonják be szorosan a szociális partnereket az őket is érintő reformok és szakpolitikák megtervezésébe és végrehajtásába;
20. támogassák a nemzeti szintű szociális párbeszéd működésének és eredményességének javítását, hogy az elvezessen a kollektív tárgyalásokhoz és megfelelő kereteket teremtsen a szociális partnerek tárgyalásaihoz. Figyelemmel a munkaügyi kapcsolatok tagállami gyakorlataira, ennek különösen ki kell terjednie arra, hogy a nemzeti kormányok és a szociális partnerek megbeszélést folytassanak, majd megegyezzenek a szociális párbeszéd lefolytatásának módjáról, világosan elkülönítve a különböző hatásköröket, kölcsönös tiszteletet tanúsítva és tiszteletben tartva egymás autonómiáját;
21. mozdítsák elő a szociális partnerek kapacitásainak kiépítését és fejlesztését különböző támogatási formákkal, többek között jogi és műszaki segítségnyújtás révén. Ezt minden érintett szinten biztosítani kell, az egyes országok és szociális partnerek szükségleteitől függően, többek között azzal a céllal, hogy erős képviseleti szervezetekké váljanak;
22. gondoskodjanak a nemzeti szociális partnerek időben történő, érdemi bevonásáról - a tagállami gyakorlatok teljes körű tiszteletben tartásával - többek között az európai szemeszter folyamatában, az országspecifikus ajánlások sikeres végrehajtásához való hozzájárulásuk érdekében;
23. a szociális partnerek autonómiájának maradéktalan tiszteletben tartása mellett és a szociális partnerek kérésére nyújtsanak tájékoztatást és tanácsot - többek között jogi és technikai jellegű tájékoztatást - arról, hogy milyen következményekkel és gyakorlati vonatkozásokkal jár a tagállamokra nézve az uniós szintű szociális partnerek által kötött megállapodások átültetése, amennyiben ezt relevánsnak és célszerűnek ítélik;

FELSZÓLÍTJA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY:

továbbra is
24. mozdítsa elő és erősítse a szociális párbeszédet az EUMSZ 154. cikkének szellemében;
25. vonja be a szociális partnereket a szakpolitika alakításába és a jogalkotásba uniós szinten, például az uniós szociális partnerekkel folytatott konzultációi útján, a munkaprogramjában szereplő azon kulcsfontosságú kezdeményezéseket illetően is, amelyek bár nem tartoznak az EUMSZ 153. és 154. cikkének hatálya alá, de jelentős következményekkel járhatnak a szociális és foglalkoztatási helyzetre;
26. térképezze fel a Tanáccsal és a szociális partnerekkel közösen, hogy miként lehetne erőteljesebben bevonni az uniós szintű szociális partnereket a gazdasági kormányzásba és az európai szemeszterbe; tegye meg a szükséges lépéseket a következők érdekében:
27. a minőségi jogalkotási programmal összhangban és figyelembe véve a szociális partnerek megállapodásainak sajátosságait: - nyújtson támogatást a szociális partnerek részére az ilyen megállapodások tárgyalása során, többek között - kérésükre - technikai és jogi jellegű tájékoztatást, valamint - folytassa az uniós szociális partnerek reprezentativitásának felmérését, az Eurofound reprezentativitási tanulmányai keretében végzett elemzés alapján;
28. működjön közre a nemzeti szociális partnerek kapacitásának javításában az európai strukturális és beruházási alapok - mindenekelőtt az Európai Szociális Alap - és más releváns uniós költségvetési tételek felhasználásának előmozdításával a szociális párbeszéd és a kapacitásépítés támogatása céljából, továbbá
29. ösztönözze a szociális párbeszédre vonatkozó tudásfelhalmozást, és támogassa a kapacitásépítést a legjobb gyakorlatok azonosítása, egymással való megosztása és a kölcsönös tanulás révén;

FELKÉRI A SZOCIÁLIS PARTNEREKET autonómiájuk maradéktalan tiszteletben tartása mellett, hogy A MEGFELELŐ SZINTEN tegyék meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy:

30. minden szinten hozzájáruljanak az Európai Tanács és a Tanács által azonosított releváns problémák megoldásához;
31. a nemzeti szociális párbeszéd javítása érdekében: - erősítsék a kétoldalú szociális párbeszédet, - osszák meg a szociális partnerek között a legjobb gyakorlatokat, - folytassák a tagság és a reprezentativitás erősítésére irányuló erőfeszítéseiket, és továbbra is törekedjenek annak szavatolására, hogy rendelkezzenek a megállapodás kötéshez szükséges kapacitással, - folytassák a koordináció javítását a különböző szervezetek között mind ágazatközi, mind ágazati szinten, illetve a nemzeti tagszervezetek körében;
32. a szociális partnereknek az EUMSZ 155. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó megállapodásait támasszák alá tényekkel;
33. kellő időben tájékoztassák a Tanácsot a szociális partnerek megállapodásaira irányuló közelgő vagy folyamatban lévő tárgyalásokról;
34. folytassanak továbbra is hatékony koordinációt az ágazatközi és ágazati szervezetek között.
35. vegyenek részt a jobb munkakörülmények érdekében indított új munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági programban, a luxemburgi elnökség alatt elfogadott 2015. októberi tanácsi következtetéseknek megfelelően.