Az Elnökségi ülésen történt

A LIGA Szakszervezetek Elnöksége a 2016. június 15-i ülésén megtárgyalta a konföderáció 2017. évi bértárgyalásokon képviselendő koncepcióját, amelyet elfogadásra a LIGA Tanács elé terjeszt.

Az Elnökség tájékoztatót hallgatott meg az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tevékenységéről, valamint felállította az Alapszabály módosítását előkészítő munkacsoportot.

Ugyancsak döntött az Elnökség arról, hogy 2016. július 8-ára összehívja a LIGA Tanácsot, ahol egyebek mellett téma lesz a bértárgyalásokon képviselendő álláspont és a Gál Rezső távozásával megüresedett társelnöki tisztség betöltése valamint az Alapszabály módosítása is.

A bértárgyalásokra való felkészülés jegyében elhangzott, a tavalyi évhez hasonlóan az idén is a tavaszi időszakban történt meg a jövő évi költségvetés beterjesztése. Ehhez igazodva a munkavállalói oldal mind az OKÉT-ben mind a VKF-ben kezdeményezte a bértárgyalások megkezdését.

Az OKÉT-ben ezek a tárgyalások lényegében lezárultak. Nem sikerült áttörni azt a falat, mely a szakszervezeti és kormányzati koncepció között van. Ugyanis a kormány évek óta életpályában és egyedi ágazati bérintézkedésekben gondolkodik. Jelenleg kb. 700 ezer közszolgálati munkavállalóból kb. 300 ezret (elsősorban közalkalmazottakat) nem ért el még semmilyen bérintézkedés. Ennek egyik megjelenési formája az az elfogadhatatlan helyzet, hogy a közalkalmazotti bértábla több mint felét lefedi a minimálbér és a szakmai bérminimum. Értelemszerűen az utóbbi a domináns. A fent említett okok miatt a munkavállalói oldal a bértáblához kapcsolódó javaslatait nem tudta érvényesíteni. Ezért jelentős előrelépést jelentene egy radikális minimálbér és bérminimum emelés, mely automatikusan javítaná az eddigi bérintézkedésekből kimaradók nagy részének helyzetét.

A VKF-ben tavaly a partnerek elzárkóztak a tavaszi bértárgyalástól, a gazdasági prognózisok bizonytalanságára hivatkozva. Ez az érv az idei első tárgyalási kezdeményezés során is megjelent. A LIGA Szakszervezetek évek óta a többéves minimálbér megállapodást szorgalmazza, melynek célja a minimálbér nettó értéke és a létminimum közti szakadék áthidalása. Figyelembe véve a munkáltatói felvetéseket és a megváltozott munkaerő piaci helyzetet (munkaerőhiány számos érintett ágazatban pl. kiskereskedelem, vendéglátás, turizmus, közszolgáltató vállalatok, közösségi közlekedés, ) most nagyobb esélye lehet egy ilyen megállapodásnak.

A LIGA Szakszervezetek 2017. évi bértárgyalásokra való felkészüléséről tartott vitában elhangzott, hogy az érintettek megélhetését veszélyezteti, hogy a minimálbér jelentősen elmarad a megélhetési költségektől. Ennek a tarthatatlan helyzetnek a megváltoztatása érdekében egy két éves felzárkóztató megállapodást kell kötni, melynek keretein belül el kell érni, hogy a minimálbér nettó értéke a ciklus végére érje el a létminimum összegét. A megállapodás részeként gondoskodni kell arról is, hogy a garantált bérminimum összege hasonló ütemben emelkedjen.

Továbbá, az előre nem látható gazdasági változások hatásainak kiküszöbölése érdekében a megállapodás keretein belül rögzíteni kell az egyes évekre prognosztizált GDP-növekedés, az infláció és a munkanélküliségi ráta mértékét. Egyben mindhárom tényező tekintetében meg kell határozni azt a sávot, amelyen belüli mozgás még elfogadható a felek számára. Az őszi bértárgyalások keretein belül minden évben meg kell vizsgálni, hogy az előre kijelölt mérési időszakban bármelyik adat kilépett-e a sávból. Ebben az esetben érvényét veszti a következő évre-évekre a megállapodás és meg kell kezdeni annak újratárgyalását.

A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelésének elősegítése érdekében egy kompenzációs rendszert kell kiépíteni, mely segít megelőzni a nem kívánt gazdasági és munkaerőpiaci hatásokat.

A jogkövető magatartás elősegítése érdekében kiemelten kell ellenőrizni, a munkaügyi ellenőrzés keretein belül, a megemelt minimálbérre és bérminimumra történő ráállást.


A versenyszféra munkavállalóira vonatkozó bérajánlás átlagos mértéke érje el a 2017-ra prognosztizált infláció és GDP növekedés együttes összegét.

El kell érni, hogy a Kormány vállaljon kötelezettséget arra, hogy a bérajánlást érvényesíti az állami tulajdonosi körbe tartozó vállalatoknál.

A közszféra munkavállalói jelentős részének bérelmaradását is figyelembe véve, kiemelt figyelmet kell fordítani azoknak a munkavállalói csoportoknak a felzárkóztatására, ahol legnagyobb az elmaradás és akiknek a helyzetén az életpálya modellek bevezetése sem javít.


Letölthető dokumentumok:

httranyag_a_2017-vre_szl_brtrgyalsokhoz.pdf