Európai egyezmények Magyarországon

Az európai munkavállalói oldal képviselője, Patrick Itschert elmondta, hogy míg az Európai Bizottság által irányelvbe emelt kötelező érvényű keret-megállapodások bekerültek a tagállamok jogrendszereibe, az autonóm megállapodások kapcsán, melyeket a szociális partnerek felelőssége bilaterális úton megtárgyalni nemzeti szinten, sajnos az esetek 30%-ában nem történt semmi. Az Európai szociális partnerek egy projektet indítottak annak érdekében, hogy felülvizsgálják az EU tagállamokban az autonóm megállapodások megvalósulását, ezen belül pedig tíz olyan országba tesznek látogatást, ahol az előzetes felmérések szerint hiányosságokat véltek felfedezni.*

Partick Itschert hozzátette, a Juncker Bizottság kezdeményezését felhasználva szeretnének életet lehelni a szociális dialógusba. 2015 szeptemberében Jean-Claude Juncker az ETUC Kongresszusán Párizsban azt mondta, hogy Ő lesz a szociális dialógust támogató Európai Bizottsági elnök. Emellett a kormányváltások kapcsán a tripartizmus kormány oldala állandóan változik, így fontos, hogy a szociális partnereket megtestesítő munkavállalóknak és munkáltatóknak kellene felmutatni egy stabil állandóságot a dialógusban hosszú távon. Fontos napirenden tartani ezeket a témákat, hiszen bizonyított tény, hogy az erős szociális dialógussal rendelkező országok teljesítenek a legjobban, így a munkáltatókat is érdekeltek kell tenni annak fejlesztésében.

Czuglerné Dr. Ivány Judit részletes képet adott az európai autonóm megállapodások magyarországi megvalósulásáról (implementálásáról). Ezeket a megállapodásokat a szociális partnereknek közösen kell megtárgyalni. A munkavállalói oldal az elmúlt évek során többször volt kezdeményező az egyeztetésben. A Távmunkáról szóló keret-megállapodást a kormány kezdeményezte, és azt sikeresen át is vette Magyarország. A munkahelyi stressz kapcsán szintén viszonylag sikeresnek mondható a magyar implementáció, mert a Munkavédelmi Bizottság segítségével a munkavállalói oldal kezdeményezésére, valamint az akkori kormány érdeklődését felkeltve a keret-megállapodás egyes részei bekerültek a Munkavédelmi Törvénybe.

A Munkahelyi zaklatással és erőszakkal foglalkozó megállapodás megtárgyalását szintén a munkavállalói oldal kezdeményezte, de bipartit fórum hiányában sajnos nem született eredmény. A munkavállalói oldal ágazati szinten próbált eredményt elérni, azokat az ágazatokat szólították meg, ahol problémának vélték a munkahelyi zaklatás és erőszak lehetőségét, pl. közlekedési ágazat (pl. buszsofőrök), egészségügy, oktatás, azonban hatékony kapcsolat nem jött létre az Ágazati Párbeszéd Bizottságok és az országos szint között, és mivel a munkáltatók részéről sem jött visszajelzés, a kezdeményezés elhalt.

A Befogadó munkaerő-piaci keret-megállapodásra ugyan volt munkáltatói érdeklődés is a munkavállalói oldal kezdeményezésére, de a kötelezettségvállalásoktól a munkáltatói oldal megrettent, nem született megállapodás. A munkáltatói oldalról az MGYOSZ egy projekt erejéig foglalkozott a témával, közös tájékoztató jellegű rendezvényeket szerveztek, kiadványokat készítettek, azonban az implementáció nem teljesedett be Magyarországon.

Az előadó hangsúlyozta, azért is halnak el a kezdeményezések, mert a témák iránt csekély az érdeklődés. A szakszervezetek tagjaik körében is kudarcot vallanak, mert azon nem tartják annyira fontosnak pl. a munkahelyi stressz kérdését, mint a bérkérdéseket. Ezek mellett problémát jelent, hogy nem létezik intézményesített rendszer Magyarországon a bipartit egyeztetésre.

Székely Tamás a MASZSZ képviseletében rámutatott, hogy ugyancsak problémát jelent, hogy a nemzeti szintű szociális párbeszéd igen foghíjas, az ágazati szint gyenge és sokszor nincs munkáltatói partner.

Doszpolyné Dr. Mészáros Melinda, a LIGA elnöke elmondta a munkáltatók egyre érdekeltebbek lesznek ezen témák iránt, hiszen sok területen munkaerőhiány prognosztizálható és a bérek mellett várhatóan egyre inkább más értékek (pl. munkakörülmények) is fontosak lesznek a munkavállalók számára a munkaválasztás területén. Kiemelte, hogy a bipartit szint lenne a legalkalmasabb ezen autonóm keret-megállapodások megtárgyalására.

Árva János a SZEF képviseletében ismertette a közszféra problémáit, az állandó leépítések okozta stresszes készenlétet, és beszámolt a norvég alap keretein belül megvalósult projektjükről, melyben a harmadik fél által elkövetett munkahelyi zaklatás mértékét kívánták csökkenteni.

Kuti László, az ÉSZT elnöke az előző beszélőket kiegészítve úgy látta, hogy a témák jellege miatt ágazati szintű megközelítéssel lehetne hatékony eredményeket elérni.

Bálint Adrienn (MGYOSZ) a Szociális Párbeszéd Bizottság munkáltatói delegáltja megerősítette, a jogi és intézményi háttér nem biztosított Magyarországon a hatékony nemzeti szintű érdekegyeztetéshez. A jó szándék ugyan megvan a munkáltatói oldal részéről a tárgyalások folytatására, de a jelenlegi keretek között nemzeti szinten úgy látják, hogy kötelező érvényű megállapodások nem, csak ajánlások fogalmazhatók meg. A munkáltatói oldal részéről szintén nyitott az út a kétoldalú párbeszéd előtt és fontosnak tartják az EU szinten zajló munka láthatóvá tételét, azonban kötelező érvényű megállapodások, kollektív szerződések csak ágazati szinten vállalhatók. A munkahelyi erőszak és zaklatásról szóló keret-megállapodás kapcsán - a korábbi évekkel ellentétben - kifejezett érdeklődést mutatott a munkáltatói oldal, mert az MGYOSZ-hoz sok jogi megkeresés érkezik amiatt, hogy a munkavállalók egymás közti zaklatása esetén is a munkáltatót vonják felelősségre. Továbbá sajnálatát fejezte ki, hogy a kormány úgy írja ki az EU-s pénzből megvalósuló ESZA pályázatokat, hogy a szociális partnerek nem kerülnek a pályázatra jogosultak körébe.

A megbeszélés a résztvevők a megoldási javaslatokról cseréltek eszmét, amelyek között a nemzetközi lehetőségeket, a kétoldalú tárgyalások megerősítését, az Ágazati Párbeszéd Bizottságokkal való kapcsolatfelvételt, a tájékoztatás fontosságát illetve a megfelelő pályázatokat emelték ki.

Hangonyi Adrienn

* Emlékeztetőül: európai szinten a következő a következő hét témában születtek keret-megállapodások a munkavállalói és a munkáltatói oldal között: Részmunkaidős foglalkoztatás (1997); Határozott idős munkaviszony (1999); Távmunka (2002); Munkahely stressz (2004); Munkahelyi zaklatás és erőszak (2007); Szülői szabadság - módosított (2009); Befogadó munkaerőpiac (2010).

Emellett a további három témában születtek cselekvési kerettervek: Kompetenciák és képesítések az élethosszig tartó fejlesztéshez (2002); Nemek egyenlősége (2005); Fiatalok foglalkoztatása (2013)