Demonstrációt hirdettek a vízügyesek
Együtt egymásért címmel országos aláírásgyűjtésbe kezdett március 22-én, a víz világnapján a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VKDSZ) Választmánya a vízágazatban dolgozók és családtagjaik körében - adta hírül Fürjes József, a szövetség elnöke.
Eddig közel tízezren támogatták a kézjegyükkel a szakszervezet kezdeményezését. Az aláírásgyűjtés elindítását a szakszervezeti vezető azzal indokolta, hogy az ágazatukban a munkavállalók bére elmarad a többi hasonló közszolgáltató alkalmazottainak fizetésétől. A takarékossági intézkedések hatására ugyanis a béren kívüli juttatásokat is visszatartották, ami 10-15 százalékos jövedelemcsökkenést eredményezett. Állami társaságok esetében pedig bérfejlesztés 6 éve nem történt. Továbbá azt is kifogásolta a szakmai érdekképviselet, hogy az ágazat folyamatban lévő átalakítása a munkahelyek megszűnésével fenyeget. Ez a helyzet azonban mára megoldódott, mivel az azóta lefolytatott egyeztetéseknek köszönhetően egyértelművé vált, hogy az esetleges létszám intézkedéseket évekre ütemezett módon, megelőző intézkedésekkel hajtják végre.
Mára a területet sújtó terhek akkora méreteket öltöttek, hogy azok már a működést, a béreket veszélyeztetik. A demonstráció résztvevői épp ezért azt várják a kormányzattól, hogy kezdjen tárgyalásokat a víziközmű ágazatban dolgozó húszezer munkavállaló bérfelzárkóztatásáról és bérfejlesztéséről. Továbbá teremtsen hosszú távú, kiszámítható életpályamodellt. Fürjes József hozzátette: ha az aláírásgyűjtéssel az ágazat dolgozói nem érik el a céljukat, más eszközökkel folytatják majd a demonstrációt.
Az elnök arra is kitért, hogy a vízügyi ágazat nemrégiben átesett egy integráción, mely során tizedére csökkent a szolgáltató cégek száma. - Bár a folyamat rengeteg személyi érdeksérelemmel járt, a munkavállalók és a szakszervezetek fegyelmezetten segítették a megvalósulást - mondta el lapunknak a szövetség elnöke. Mára azonban elfogyott a türelmük, a víziközmű ágazat munkavállalóinak anyagi javadalmazása ugyanis leszakadt a többi szolgáltató alkalmazottainak bérétől, mivel a fizikai dolgozóik többsége minimálbér körüli jövedelemmel rendelkezik, annak ellenére, hogy a munkakörülményeik egyáltalán nem nevezhetők könnyűnek.
Pedig a dolgozók tevékenységének köszönhetően az alapellátás, ivóvíz-, szennyvíz szolgáltatás mindenki számára biztosított, európai színvonalú, magas szakmai szervezettségű. - Sajnálatos módon ennek a jelentősége és a társadalom megítélése között elég nagy ellentmondás van, mindenki természetesnek veszi, hogy ha kinyitja a csapot, folyik az ivóvíz, ha kell, elfolyik a szennyvíz. Pedig ennek a biztosítása nem ilyen egyszerű feladat - jegyezte meg Fürjes József. A költségek megtérülése csak az árban vagy központi támogatás útján lehetséges. Viszont 2012-től be vannak fagyasztva az árak, és az ágazat szereplői évtizedek óta kis jövedelmezőséggel bíró nonprofit vállalkozások.
Fürjes József hozzátette: a tízezer támogató aláírás arra hívja fel a figyelmet, hogy az ágazat és az ezen a területen dolgozók számos problémával küzdenek. Ám ezek többségét a politikai szándék és a megfelelő döntések orvosolni tudnák. Hatékonyság javítást célzó feladatok között például komoly tényező a hálózati veszteség csökkentése, mely esetben a közműadó visszaforgatása jelentős javulást eredményezne, a vezeték rekonstrukciós munkánk megnövekedésével pedig munkahely teremtés valósulna meg. Az elnök a szövetség követeléseit hat pontban foglalta össze. Az első, hogy a döntéshozók vegyék figyelembe azt, hogy minden egyes munkahely egy család megélhetését jelenti.
Épp ezért minden gazdasági racionalizálást célzó terv esetén utolsó eszközként kell tekinteni a létszámleépítésre. A második, hogy az ágazat fizikai dolgozói szélsőséges időjárási körülmények között végzik a munkájukat, mégis folyamatosan minőségi szolgáltatást nyújtanak, így teszik lehetővé a biztonságos alapellátást. Ezek a szakemberek többet érdemelnek annál, mintsem minimálbérért dolgozzanak. A harmadik pont szerint sürgősen meg kell teremteni az ágazat egységét. Erre azért kell külön kitérnie a szövetségnek, mert még mindig nincsen biztosítva az ágazat azonos szabályozása, mint ahogy az egységes szakminisztériumi irányítás sem biztosított.
A szakmai érdekérvényesítő szövetség emellett ragaszkodik ahhoz, hogy ne szülessenek döntések a fejük fölött, a megkérdezésük nélkül. Ezért a negyedik pontban arra kérik a kormányzatot, tegyék lehetővé, hogy az ágazatot érintő valamennyi fontos kérdésről, ágazati stratégiáról csak a VKDSZ véleményezése után lehessen dönteni. Az ötödik pontban pedig azt a kívánságukat fogalmazzák meg, hogy a kormányzat becsülje meg a vízügyi szakmát. A csak hosszú évek munkája alatt megszerezhető tapasztalat és speciális tudás ugyanis érték. Ezeket az értékeket pedig a munkahelyek megtartásával és megfelelő bérezéssel lehet elismerni. A hatodik, egyben utolsó pontjukban pedig leszögezik: az ivóvíz-, és szennyvíz szolgáltatásnak nincs alternatívája!