Migránsokkal Európában

"Előfordul, hogy egy nőt adnak rabszolgamunkára a lakhatásért cserébe" - hangzott el 2016. május 10-én az ESZSZ mobilitás, migráció és befogadás állandó tanácsadó bizottságának ülésén.

Migránsokkal Európában

Az Európai Szakszervezeti Szövetség állandó tanácsadó bizottságának ülésére Brüsszelben került sor, a magyar szakszervezetei konföderációkat Kelemen Melinda (LIGA) képviselte póttagként.

Liina Car (ETUC szövetségi titkár) üdvözölte a résztvevőket (kb. 25 fő), majd a jelenlevők bemutatkozása után Marco Cilento (ETUC tanácsadó) előadásában ismertette az aktuális migrációs- és menekült helyzetet Európában. Az adatok azt mutatják, hogy a nemzetközi szinten mobil migránsok nem a legszegényebb réteghez tartoznak. 2015-ös adatok szerint 1,3 millió migráns érkezett Európában, kicsivel több férfi, mint nő, az átlagéletkor 28 év volt. Leginkább Afganisztán, Szíria és Irak tartoznak a kibocsátó országokhoz, de Ázsia is jelentős kibocsátó. A célországok elsősorban még mindig Németország, Svédország, Ausztria, Olaszország. Elmondta, hogy a migráció kapcsán fontos megérteni az időskori és fiatalkori eltartottsági rátát. Az adatok azt mutatják, hogy alacsonyabb a munkanélküliség a harmadik országból származó migránsok között, viszont a szegénység és a kiszolgáltatottság sokkal inkább fenyegeti őket, mint az Európában született munkaerőt.

A hozzászólások között többek között elhangzott, hogy a migráns munkaerőnek muszáj dolgoznia (ezért is alacsonyabb a munkanélküliség a körükben), hiszen különben nem tudnának Európában megmaradni, viszont ez gyakran egyenes út a kizsákmányoláshoz (Olaszország).

Severine Picard (ETUC tanácsadó) a kihelyezett munkavállalókkal kapcsolatos irányelv felülvizsgálatával kapcsolatos ETUC álláspontokat ismertette. A legnagyobb újítás az irányelvben, hogy megjelenik benne az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A javaslat elemei: 24 hónapos limit (ha hosszabb a kihelyezés időtartama mint 2 év, a kihelyezett munkavállaló a munkavégzés helye szerinti állandó munkaerőnek kell, hogy számítson), a fizetés „minimuma” helyett fizetés (és az ide tartozó összes egyéb juttatás) szerepeljen a szövegben (ne csak a minimumra legyen jogosult a munkavállaló), legyen lehetőség a befogadó országban az alkalmazandó fizetés kapcsán a felelősségvállalásra, a közvetítő cégek legyenek szorosabb ellenőrzés alá vonva. A bizottsági javaslatokhoz az ETUC végrehajtó bizottsága 2016 márciusában elfogadott egy szakpolitikai ajánlást, amelyben támogatja a fizetésre vonatkozó módosítást, azonban jelzi, hogy ki kell hangsúlyozni a kollektív megállapodás szerepét és javasolja az irányelv felülvizsgálatát a szakszervezeti jogok, a kiszervezés, a kölcsönzött munkavállalás, jogi alap és a szakpolitikai elvek mentén is.

A következő lépések között többnyire az szerepel, hogy az ETUC egy akciócsoportot állít(ott) fel a módosítások érvényre juttatása érdekében és felhívja a kevésbé aktív országokból származó munkatársak figyelmét a téma fontosságára (pl.: Portugália, Bulgária, Horvátország).

A hozzászólások között szerepelt, hogy a kollektív szerződések szerepe nem tud minden országban hasonló jelentőségű lenni, az irányelv még mindig nagyon nem tiszta több ponton (Spanyolország), figyelembe kell venni a kormányok saját érdekeit és céljait, mert a kihelyezett munkavállaló irányelv az érdekeikkel szemben is mehet (Lengyelország) és jobban ki kellene hangsúlyozni a törekvést a közös szakszervezeti tagságra, vagyis annak kölcsönös elismerésére (Németország).
Claude Denagtergal (ETUC tanácsadó) a munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos legutóbbi fejleményeket ismertette. Ezek közül talán a legmarkánsabb, hogy bizottsági szinten megjelent az igény arra, hogy bevonják az EURES-t sokkal inkább a rendszerbe, az ETUC pedig a migrantnet rendszeren keresztül aktívan foglalkozik minden érintőleges témakörrel, így például a társadalombiztosítási rendszerek összehangolásával.

A külső meghívott előadó, Marco Borraccetti a dublini szabályozásról (Dublin III) beszélt. A Bizottságnak voltak javító jellegű lépései, ilyen például a családtagra vonatkozó szabályozás. A Bizottság tervei szerint vagy a Dublin III. kerül módosításra vagy egy új szabályozást hoznak létre (Dublin IV.) Az előadó a jogi szempontok mellett azt is megemlítette, hogy szemszöget is kell váltani, az emberek nem esetek, és az emberközpontúság felől a bürokratikus szemlélet felé mozdulni nem szerencsés. Az új módosító javaslatok előremutatóak, a szolidaritás és felelősségválás irányába mennek. Az előadó további elvi kérdéseket is felvetett, miszerint ideje lenne emberi mobilitásról beszélni, ezzel kapcsolatban kitért az EU határokkal kapcsolatos fellépésére, arra, hogy a menedékkérők csak részét képezik egy nagyobb kérdéskörnek, gazdasági menekültek kérdésére és a környezeti okokból menekültek kérdésére (pl. vízhiány).

Szigeti Borbála az Európai Bizottság migrációs és belső ügyeinek főosztályáról általában beszélt az irányelvekről, a Bizottság migrációs kérdéseket érintő terveiről. Az irányelvek folyamatos felülvizsgálat alatt vannak.  Claude Denagtergal (ETUC tanácsadó) és Hanne Sanders (FGTB) beszélt arról, hogy közös projektre készülnek (Európai Bizottság által kiírt pályázat segítségével), a migrantnet példájára és érdeklődő országokat, javaslatokat várnak.

Ezt követően a résztvevők hozták a saját példáikat. Egy török származású hozzászóló, aki napi szinten dolgozik menekültekkel, elmondta, hogy vannak ugyan nagyon jó minőségű menekülttáborok, de ez egyáltalán nem általános, különösen a gyerekek és a nők azok, akik leginkább szenvednek. Előfordul, hogy a nőt (második vagy harmadik feleséget) adják oda rabszolgamunkára lakhatásért cserébe. Etnikai különbségek is feszültséget keltenek. A részvevő a TUC-tól az angliai helyzetet ismertette, elmondta, hogy felméréseket végeztek a tagszervezeti tagjaik között a migránsokhoz való hozzáállásról. Bemutatta a TUC legutóbbi online fejlesztését, ami szakszervezeti képviselők migráns munkaerővel kapcsolatos oktatására fejlesztettek ki (TUC migráns üzenő projekt-TUC Migration Messeging project). Ennek egyik jó példája a TUC Midland gyakorlata, ami kisfilmeket gyárt azokról a foglalkoztatókról, akik jó példával járnak elől a migráns munkaerő megfelelő körülmények közötti foglalkoztatásáról. A németországi hozzászóló (DGB) elmondta, hogy nekik több nyelven is vannak tájékoztató kiadványaik.

A napot Marco Cilento zárta az ETUC szakmai irányelveivel (Megoldás a Migráció, Menedékkérés és Integráció kérdéseire).
Ebben 9 pont szerepel, ezek címszavakban az alábbiak:
1. Az EU helyének kijelölése a világban
2. Átfogó migrációs politika megalkotása az Európai Unió számára
3. A migráció előnyeinek kiaknázása a szociális kihívások megoldása érdekében
4. A migránsok bevonása az Európai társadalmakba
5. Humanitárius értékek mentén a menekültek védelmének biztosítása
6. A politikai akarat feloldása az EU szervezeteken belül
7. Közös, szolidaritáson alapuló menedékkérő rendszer létrehozása
8. A szakszervezeti mozgalom elköteleződése a xenofóbiával és rasszizmussal szemben
9. Migráció és fejlődés közötti link fejlesztése
A bizottság következő ülésére 2016 második felében kerül sor, Brüsszelben.

Kelemen Melinda