Az Elnökség az elmúlt évről

A LIGA Tanács ülésére és azon belül az új elnök megválasztására 2016. május 26-án kerül sor, döntött a LIGA Szakszervezetek Elnöksége május 4-i ülésén. A 2015. évi beszámolókat az Elnökség elfogadásra ajánlja a LIGA Tanácsnak.

2016. május 4-én került sor a LIGA Elnökség ülésére a LIGA székházban. Az ülés napirendi pontjai voltak a LIGA Szakszervezetek Elnökségének beszámolója a szervezet 2015. évi tevékenységről, a LIGA Szakszervezetek Elnökségének beszámolója a szervezet 2015. évi gazdálkodásáról, a LIGA Szakszervezetek 2016. évi pénzügyi terve, az Alapszabály módosítási javaslata, az Alapszabály módosítást előkészítő bizottság felállítása, a LIGA Tanács ülésének összehívása, Egyebek. A LIGA Elnöksége elfogadta a 2015. évi szakmai és pénzügyi beszámolókat, és döntött arról, hogy a LIGA Tanács ülésére 2016. május 26-án kerül sor. Az ülésen nem eldöntött kérdésekkel a következő Elnökségi tanácskozás foglalkozik, ennek időpontja 2016. május 9.  

Részlet a LIGA Szakszervezetek Elnöksége által elfogadott 2015. évi szakmai beszámolóból

A LIGA Szakszervezetek a 2015. évben rendszeresen részt vett az országos érdekegyeztetési fórumokon (NGTT, OKÉT, OMVB), és szakmai és képviseleti tevékenységével jelentős szerepet játszott azok működésében.

Más javaslatok mellett megemlítendő, hogy a LIGA Szakszervezetek kidolgozott egy átfogó nyugdíjpolitikai koncepciót, a Munka törvénykönyve és a sztrájktörvény módosítására vonatkozó javaslatokat. Erről 2015 tavaszán a LIGA Szakszervezeteknek az oldalegyeztetéseken több alkalommal sikerült közös szakszervezeti álláspontot kialakítania, amelyet a munkáltatói- illetve kormányzati megbeszélésen is képviselt. Közel fél éves egyeztetések és viták után a tárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) Monitoring Bizottságában a munkáltatók illetve a kormány ellenállásán megtörtek, a kormány érdemben nem volt hajlandó viszonyulni a bizottságokban kialakított állásponthoz, így - azt követően, hogy ígéretek hangzottak el a kérdések napirendre vételére - a tárgyalások megszakadtak. A szakszervezetek kérték a tárgyalások folytatását, de ősszel a kormány egyoldalúan benyújtotta Munka törvénykönyve módosítására tett, a szociális partnerek véleményével teljesen ellenkező javaslatát. A LIGA Szakszervezetek is szerepet játszott abban, hogy a kormány elállt a Munka törvénykönyve módosításainak megszavaztatásától, egyetlen eredmény, hogy a decemberi megállapodásba belekerült, hogy a kormány folytatja az egyeztetéseket „a 2016. évi bérajánlásról, a munka törvénykönyve módosításáról, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, a különösen nagy fizikai és vagy pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javításáról”.

A gazdasági folyamatok prognózisa tekintetében kihívás volt a 2016. évi költségvetést megalapozó várható makrogazdasági folyamatok elemzése. Ehhez különböző fenntarthatósági faktorokat és várható stabilizációs intézkedéseket vázolt fel a szakértői osztály és a benyújtott 2016. évi költségvetésről elemzést készített.
Több szakértői háttéranyag és elemzés is készült a bértárgyalásokra történő felkészülésre. A LIGA Szakszervezetek a korábban kidolgozott a középtávú bérfelzárkóztatási koncepciót nem tudta a tárgyalásokon érvényesíteni, ugyanakkor sikerült hosszú évek óta a legjobb megállapodást megkötni a szociális partnerekkel. (Formailag részmegállapodás született, mivel az MSZSZ nem írta alá a végső változatot.) 2015. december 22-én létrejött a megegyezés a kötelező minimálbérről és a garantált legkisebb bérről, amelyet a kormány kihirdetett (a legkisebb munkabér havi bruttó összege 111 000 forint, a garantált bérminimum havi bruttó összege 129 000 forint). A bérajánlásról a felek úgy állapodtak meg, hogy 2016-ban folytatják az egyeztetéseket.

A 2015. évben a szervezet háttérelemzéseket végzett többek között a vasárnapi munkavégzés tilalmával összefüggésben népszavazás kezdeményezése; a VKF szakmai anyagok elkészítése (sztrájk, korhatár előtti ellátások, Munka Törvénykönyve módosításai), valamint az ezekhez kapcsolódó oldalálláspontok elkészítése; az NGTT reprezentativitási kritériumokkal kapcsolatos javaslat elkészítése; az év végi szabadság szabályai; a LIGA Mt. módosítási javaslatok; a LIGA érdekvédelmi szolgáltatásai; a szakszervezeti jogok változása témakörében.

Tagszervezeteink többsége rendszeresen élt a LIGA Szakszervezetek által nyújtott jogi háttér-segítséggel, mind a szakmai anyagok kidolgozása, mind a véleményezés, perképviselet ellátása területén. Utóbbi területeken jellemzően a vezető jogtanácsos biztosította - a területi referensek bevonásával is - a feladatellátást. Néhány szervezet az igénylők köréből: Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet; Olajipari Szakszervezet; Váltóműszakos Dolgozók Szakszervezete; Vegyipari Munkavállalók Független Szakszervezete; MEDOSZ; VKDSZ; HOSZ; MTSZSZ; FKDDSZ; FŐTÁV Dolgozók Szakszervezete; Postás Szakszervezet.

2015. évben folytatódott a regionális tanfolyamsorozat és a középfokú képzés. Továbbá a munkahelyi balesetben megsérült vagy elhunyt munkavállalók emléknapjához kapcsolódóan munkavédelmi konferenciára került sor. A regionális képzések középpontjában a Munka törvénykönyvéről szóló ismeretek álltak, de a tanfolyamokon munkavédelmi, foglalkoztatáspolitikai kérdések és gyakorlati tapasztalatok is szóba kerültek. A középfokú tanfolyamsorozathoz kapcsolódóan 4 kiadvány született, amelyből a munkavédelemmel foglalkozó kiadvány teljesen új, a munkajogi, munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozó és a közgazdasági a korábbi kiadványok aktualizált változata volt.

A LIGA Szakszervezetek kommunikációs tevékenységét 2015-ben 53 sajtótájékoztató illetve sajtóközlemény fémjelezte. A szervezet honlapján 317 cikk jelent meg, ezen túl anyagok jelentek meg a közösségi csatornákon és a szervezet blogjain. A LIGA Szakszervezetek 2015-ben két népszavazási kezdeményezést is igyekezett végigvinni, ám a politika mindkétszer közbeszólt. Az első a (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével közösen) a kötelező vasárnapi zárva tartás elleni népszavazási kampány, a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása érdekében kezdeményezett aláírásgyűjtés volt. Ezeken túl több „villámcsődületet” szervezett a szervezet, vagy a Fiatalok Ligája, amelyből kiemelendő az Alkotmánybíróság előtti demonstratív aláírás-megsemmisítési akció volt.

A LIGA Szakszervezetetek bizottságai is aktív munkájukkal járultak hozzá a szervezet működéséhez, ilyen volt a Nyugdíjas Bizottság, az Esélyegyenlőségi Bizottság és az Ifjúsági Bizottság munkája.

(részlet)