Szakadék az aktívak és a nyugdíjasok között
A LIGA elnöksége levelet írt a Nemzetgazdasági és az Emberi Erőforrások Minisztériuma miniszterének annak érdekében, hogy a kormány változtassa meg a jelenlegi nyugdíjemelés gyakorlatát. Miért volt erre szükség? - kérdeztük Rakóczki Lajost, a LIGA Nyugdíjas Bizottságának vezetőjét, a javaslatcsomag kezdeményezőjét.

- A Bajnai kormány 2010-ben bevezette, hogy az éves nyugdíjemelés az infláció mértékével egyezzen meg. Ez a módszer addig, amíg az infláció és a béremelkedés mértéke nagyjából szinkronban volt, nem okozott nagy problémát.
- Közben szinte megszűnt az infláció. Akkor ez miért jelent problémát?
- A probléma az, hogy a tényleges inflációt meghaladó nyugdíjemelés ellenére a nyugdíjasok fogyasztása a társadalom nagy részéhez képest arányaiban csökken. Amíg a társadalomban - például adókedvezmény formájában - többletjövedelem kiáramlás történik, ebből nem részesülnek a nyugdíjasok. Az adófilozófia változása - ami a személyi jövedelemadó csökkentését és a fogyasztási adók növelését jelenti - tovább rontja a nyugdíjból élők jövedelmi helyzetét. A jelenlegi helyzetben, az agyonadóztatott, nettó jövedelmekből kiszámított nyugdíjakból kell megfizetni a zömmel 27 %-os forgalmi adó alá eső termékeket, szolgáltatásokat.
- És mivel a nyugdíjasoknak nincs jövedelme, ennek az átrendeződésnek csak a negatív hatásait érezhetik…
- A nyugdíjasok kivették a részüket a válságból. Elvették a 13. havi nyugdíjat, a nyugdíj-megállapításnál pedig a befizetett járulékokat nem veszik figyelembe. E mellet korlátozta a kormány a nyugdíj mellett szerezhető jövedelmeket is.
- És erre lenne megoldás az éves nyugdíjemelés számításának megváltoztatása?
- Részben. A javaslat rövid távú megoldást jelenthet arra, a tavaly kezdődött és az idén is folytatódó tendenciára, hogy a reálbér növekedés többszörösen haladja meg az infláció növekedését. Ezért javaslatunk két elemből áll. Az egyik elem 2017-től visszatérni a korábbi úgynevezett „svájci indexáláshoz” (az emelés felét a tervezett infláció, a másik felét a tervezett reálbér-növekedés határozza meg). A másik elem pedig a 2015 és 2016 évben elszenvedett veszteség kompenzálása, ami a nyugdíjemelés - svájci indexálás szerinti - újraszámolását jelenti, illetve a különbség kifizetését.
- Mit gondoltok, van-e fogadókészség erre a javaslatra?
- Nem hiszünk a csodákban, azonban a kormánynak is el kell gondolkodnia, hogy 2016 januárjában 8 százaléknyi reálbér-növekedést regisztráltak az előző évhez képest, a nyugdíjak emelése viszont csak 1,6 százalék volt. Ez a tendencia nem tartható. A javaslat az ebből következő durva fogyasztási különbség mérséklését segíti elő.
- A javaslat elfogadása esetén a nyugdíjasok behozzák az "elmaradásukat"?
- Hosszabb távú javaslatot is tettünk, hogy áttekintsük a válság időszakában hozott a nyugdíjasokat negatívan érintető változásokat. Ugyanis akkor több válság-intézkedés született, amelyeket a válság elmúltával vissza kellene vonni, újra át kellene gondolni. Ez a LIGA Szakszervezetek Nyugdíjas Bizottságának az egyik legfontosabb célja.
k.l.