Szerény növekedés, erősebb szakmai hálózatok

2015. december 3-4-én Luxemburgban került sor az Európai Szociális Alap Tanácsadó Bizottság soros ülésére, ahol a tagállamok képviselői és a szociális partnerek többek között tovább folytatták az ifjúsági garancia programokról, a programok elszámolásának megkönnyítéséről, és partnerségek megerősítéséről, valamint a következő időszak pénzügyi tervezéséről folytatott párbeszédet.

Kazatzay Zoltán bevezetőjében jelezte, a szakértői jelentések szerényebb gazdasági növekedést jeleznek az Európai Unióban az elkövetkező évre, és ez meg fogja határozni az alap céljainak teljesülését is. Hozzátette, a célok teljesülésére a menekültkérdés, és ennek kezelése is hatással lesz. A Bizottság elfogadta munkaprogramját, az elnök felhívta a figyelmet, hogy a következő elnökséget adó ország Hollandia lesz. Ezt követően Jeroen Jutte a Bizottság részéről arról a gazdasági csomagról beszélt, amely a 2016. évi éves növekedési jelentés nyomán lett meghatározva.

A bevezető után a technikai munkacsoport üléséről hallgattak meg beszámolót a résztvevők. Több részletkérdés után kiemelte a Bizottság által felkért raportőr, hogy a jövőben az ellenőrzések alkalmával a hangsúlyt arra helyezik, hogy a pénzeket milyen cél érdekében, milyen hatékonyan költötték meg. Minden pénzköltésnek az EU politikáihoz kell kapcsolódnia. Egyszerűsítés, eredményorientáltság - ezek a fő célok. További vita volt az egyszerűsített elszámolás lehetőségéről, és az audit lefolytatásáról.

A következő napirendi pont az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés (YEI) helyzete volt. A program lebonyolításának technikai akadályai után azt a kérdést érintették a hozzászólók, milyen hatást gyakorol a tagállamokra a kezdeményezés. Vannak olyan tagállamok, ahol már elkezdték ezeket a programokat. A programok legfontosabb elemei a szakképzés és a gyakorlati képzés megszervezése. A Bizottság a tagállamok és régiók programokat végrehajtó hatóságait megkérdezik, hogyan ellenőrzik a programokat, honnan szereznek információkat a végrehajtásáról. Erről európai jelentés 2016. év végére várható.

Ezt követően az Egyszerűsítési magas szintű munkacsoport számolt be a munkacsoport céljának megvalósulásáról. A következő témákkal foglalkoznak: az előfinanszírozási összeg biztosítása, a projektet megvalósító részletetek utalása, hogyan valósul meg az egyszerűsítés a YEI programok esetén. Elhangzott, a felmérés végén az Ifjúsági Garancia programról és az YEI -ről beszámoló készül az Európai Tanács részére. A program megvalósításának nehézségei között említésre került, sokszor nehezebb ezeket a programokat levezényelni, mint más programokat, hiszen például dokumentumokkal kell a program célcsoportjához tartozást bizonyítani, ugyanakkor, a projektvezető nem másolhatja le a résztvevők személyi dokumentumait, mert alkotmányellenes a szükségtelen adatok gyűjtése. Az előadó hangsúlyozta, a szociális partnerek bevonása a legjobb út, hogy a célcsoport a programokról tájékozódjon.

Ezt követően Roger Andersson és Gunnar Anderson a svéd munkavállalók illetve a munkáltatók részéről azt mutatták be, hogyan vonják be a szociális partnereket a monitoring bizottságokba. A bizottság céljai között szerepelt, hogy a programot áttekintsék, annak megvalósítását, a tevékenységi terveket, a kommunikációs stratégiát és a horizontális és fenntartható elvek betartását ellenőrizzék.

Vizsgálták a bizottságokban a küldöttek összetételét, vannak-e a Monitoring Bizottságnak munkabizottságai, amelyek előkészítik a témákat, és felelősek a programok értékelésért. Megállapították a legtöbb esetben a döntéseket konszenzussal hozzák. Jó gyakorlat, hogy a programtervezés a partnerekkel való egyeztetést követően lesz végleges, és a legtöbb partnernek lehetősége van megjegyzéseket tenni az operatív programokhoz Az elmúlt időszakban a szociális partnereknek véleménye hátrébb lett sorolva a kormány vagy ahhoz közeli hatóságokéhoz képest.

Hozzászólásában az ESZSZ részéről Claude Denatergal elmondta, a munkavállalói oldalon több szakszervezet jelezte, az újjá alakult monitoring bizottságokban kevesebb a szakszervezeti képviselő, mint korábbiakban, például Olaszország esetében. Az ETUC szeretné, ha minél több ország részt venne abban a szakmai hálózatban, amely különböző témák szerint munkacsoportokat állít fel, így segítve az európai döntés-előkészítést és magukat a tárgyalásokat. Ezért felkérte a szociális partnereket, akik részt vennének a munkában, kapcsolódjanak az Európai Szakszervezeti Szövetség munkacsoportjaihoz. A szociális dialógus fejlődését, a transznacionális hálózathoz való csatlakozást egyelőre 12 tagállam képviselője jelezte, az európai szövetség képviselője reményét fejezte ki, hogy ez a szám nőni fog.     

Krysztof Nowacek 2016-os Európai szemeszter indításáról beszélt (arról a folyamatról, amely keretében a tagállamok összehangolják erőfeszítéseiket), és az ezt megalapozó 6 kulcsdokumentumról. Ezek, a 2016-os éves növekedési jelentés, a 2016-os a strukturális reform támogatásának programja, a nemzeti befektetési akadályok lebontása, az EURO zóna ajánlások, a 2016-os foglalkoztatási jelentés vázlata, és a 2016-is vészhelyzeti mechanizmus jelentés. Ezen tanulmányok, illetve politikai irányt kijelölő anyagok célja elsősorban a növekedés újraindítása. A Bizottság által javasolt Európai Befektetési terv 315 milliárd euró pluszforrás bevonását irányozza elő annak érdekében, hogy Európában a befektetések mértéke a válság előtti szintre álljon vissza. Az összeg a Stratégiai Befektetési Európai Alapban gyűlik, emellett a kormányok felállítanak egy stratégiai tanácsadó szolgáltatást, amely használata természetesen nem kötelező a tagállamok számára.

Az anyagok kiemelik, továbbra is fontos a strukturális reformok folytatása a gazdaság modernizálása érdekében. A Bizottság összehangolja a tagállamok gazdasági erőfeszítéseit, elemzi, hogy a tagállamoknak milyen befektetésekre van szükségük, milyen célokat kell követniük, hogy folytassák a strukturális reformokat, és modernizálják a gazdaságot. Továbbra is fő prioritás maradt a foglalkoztatás bővítése, a befektetés a szakképzettség növelésébe, bár az elemzések sajnálatosan azt állapítják meg, hogy Európában az oktatásba fordított összeg csökken. Az elemzés számot vet azzal, hogy a menekültkérdés, ha a munkaerőpiac elég integráló, pozitív hatással lehet a gazdaságra. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy több tagállamban, például Angliában, az Európai Unióról szóló hírek rendszeresen negatívak, illetve arról, hogy a szélsőjobb megerősödése veszélyt jelent az európai folyamatra.

Vitor Nogueria a Bizottság képviselője a több éves tervezésről tartott előadást. A tervek 2020-ig ívelnek, ám az előadó hangsúlyozta, nem költségvetést alkottak, hiszen ez a Parlament és a Tanács hatásköre, hanem pénzügyi programozást végeztek a pénzügyi fegyelem figyelembe vételével. Olyan tervet, amely támogatja a közösségi politikákat és figyelembe veszi a (pénzügyi) elkötelezettségeket. A többoldalú pénzügyi keretrendszer nevet viselő dokumentum nyilvános, azzal kapcsolatban december hónapban még észrevételeket tehetnek akár ezen bizottság tagjai is.

Utolsó napirendi pontként került sor az Operatív programok helyzetéről szóló beszámolóra. Minden tagállam és régió programját elfogadta a Bizottság. A szociális partnerek és mások fontos észrevételekkel járultak e programok OP kiigazításához, módosításához, véglegesítéséhez. A folyamat jellemzően ott tart, hogy az országok benyújtják az igényüket az Irányító Hatóság kijelölésére. (Ez Magyarország esetében is megtörtént.) Zárszavában a levezető elnök jelezte, a következő ülés 2016. április 27-28-án várható, Brüsszelben.

Kozák László