Magyarországi vita a szabadkereskedelmi egyezményről (TTIP)
A tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) jelenlegi állásáról a szakszervezetek képviselőivel folytatott tárgyalás érdemi vitát követően lezárult - jelentette be kedden Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára, miután a Gazdasági és Társadalmi Tanács munkavállalói oldalának tagjaival egyeztetett.

2013. március 12-én az Európai Bizottság benyújtotta az USÁ-val történő tárgyalási pozíciók első változatát, amelyet az Európa tanács 2013. június 17-én elfogadott és véglegesített. Gyakorlatilag innen datálható a hivatalos TTIP tárgyalások kezdete. A TTIP három fő célt szolgál:
- Az USA és az EU közötti kereskedelem volumenének és aktivitásának további növelését és ezen keresztül a növekedés és a foglalkoztatás bővítését
- Egy egységes kereskedelmi és beruházási sztenderd felállítását a jövőbeni bilaterális megállapodások rendszerére tekintettel, legfőképpen a Kínával kötendőekre.
- A Transzatlanti kapcsolatok további gazdasági, politikai és biztonsági erősítését az EU és az USA között.
Az európai és amerikai döntéshozók szándéka szerint a TTIP-megállapodás teljessé tenné az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását az USA és az EU viszonylatában. E két gazdasági tömb azonban eltérő (jogi, műszaki stb.) szabályozási környezetben működik, s ezek egymáshoz közelítése valóban komoly garanciális kihívásokat teremt a gazdasági szereplők és a társadalmak számára egyaránt. Az amerikaiak álláspontja az, hogy az ő világukban mindent szabad, s ha valaki valakinek mégis kárt okoz, akkor az fizessen. Az EU-ban viszont normaállítás van, s ezekhez tartozó megfeleltetés. Jelenleg a világon a legnagyobb és legátfogóbb normaállítási mechanizmus az EU maga.
Az európai szakszervezetek azt szeretnék, ha a tárgyalások nyilvánosak volnának, és bizonyos alapvető dolgok nem képeznék alku tárgyát. Így például, ha a TTIP rögzítené az összes transzatlanti piacon megkövetelendő szociális normát, a minimálbérektől kezdve a szülési szabadságon át a társadalombiztosításig sok mindent. Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) nemrég sorolta fel a TTIP-vel kapcsolatos követeléseit, legfőként a kollektív szerződések, valamint a kötelező munkaügyi egyeztetések világát illetően.
Októberben a TTIP elleni tüntetést szerveztek a német szakszervezetek, amelyre több tízezren mentek el. A demonstrálók elsősorban azt kifogásolták, hogy a TTIP tárgyalásokat zárt ajtók mögött tartják. Nagyon nem tetszik a tüntetőknek továbbá az sem, hogy ha a szerződést jelenlegi formájában aláírják, a multinacionális cégek országokat perelhetnek be, például azért is, mert nem forgalmazhatnak génkezelt termékeket.
A TTIP egyébként ebben a két esetben, a genetikailag módosított táplálék (GMO) mentesség megőrzése, valamint a befektető és a fogadó állam közötti vitarendezési mechanizmus (ISDS) kérdésében érinti a magyar szuverenitást - idézte fel az államtitkár. Leszögezte, a magyar kormány elkötelezett a GMO mentesség megőrzése mellett.
A vitarendezési mechanizmusról szólva azt emelte ki, hogy a magyar álláspont szerint a tárgyalásokban részt vevő minden európai ország az OECD tagországaként rendelkezik független bíróságokkal, és alkalmas a nemzetközi viták elbírálására.
A LIGA álláspontja szerint mindkét félnek (USA-EU), de különösen az EU-nak fel kell mérnie a TTIP rendszer hatásait egy úgynevezett hatástanulmány keretében, ugyanis különböző tanulmányok szerint a TTIP foglalkoztatási hatása az EU gazdaságára erőteljes lesz, de ez a hatás tagállami szinten eltérő lesz, azaz lesznek nyertes és vesztes tagállamok.
A LIGA legutóbb 2015 áprilisában jelezte, hogy az ETUC-nak meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy ez a hatás differencia a lehető legminimálisabb legyen.