"Tarthatatlan, hogy az emberek napi 8 órát dolgozzanak annyi pénzért, ami a létfenntartásukat se biztosítja."

A Munka törvénykönyvének (Mt.) folyamatban lévő módosításába a LIGA javaslata szerint bele kell venni a meglévő szakszervezeti jogok kikényszeríthetőségének biztosítását - mondta dr. Kéri Ádám, a LIGA Szakszervezetek jogi szakértője a szerdai sajtótájékoztatón. Gaskó István hozzátette: a LIGA a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) fogja javaslatait előadni, amely hamarosan összeül. A szakszervezet ekkor a jövő évi minimálbér-emelési megállapodás, a sztrájktörvény, valamint a korkedvezményes nyugdíjrendszer kivezetése miatti károk enyhítésének kérdését is fel fogja vetni, nem csak a Munka törvénykönyve módosítását.Gaskó István leszögezte: "Tarthatatlan, hogy az emberek napi 8 órát dolgozzanak annyi pénzért, ami a létfenntartásukat se biztosítja."

A Munka törvénykönyve kapcsán elhangzott, hogy a mostani szabályozás szerint nem kötődik szankció ahhoz például, ha a munkáltató - bármilyen, a munkaviszonnyal összefüggő, a munkavállalókat érintő kérdésben - megsérti tájékoztatási és konzultációs kötelezettségét. A régi, 2012 előtt hatályos Mt. szerint az így meghozott intézkedés érvénytelen volt .
A LIGA elnöke felidézte: a munkavállalói oldal tavasszal is egyeztetett állásponttal ment a VKF-re, azonban akkor a kormány és a munkáltatók védekező és "időnként a tárgyalásokat akadályozó" álláspontja miatt nem jöhetett létre megállapodás a kérdésekben.

Kéri Ádám szerint hátrányosan érinti a köztulajdonban álló vállalatok (egyebek mellett a MÁV Zrt, Magyar Posta, MVM Zrt.) munkavállalóit, hogy a hatályos Mt. szerint nem lehet eltérni kedvező irányban sem a szakszervezeti jogoktól, ellentétben a többi vállalattal. Ez azért is különösen problémás a jogi szakértő szerint, mert a kérdésben egyetértés volt a szakszervezetek és a munkáltatók között abban, hogy az Mt. ne tiltsa az eltérési lehetőséget, azaz ugyanolyan jogai és kötelezettségei legyenek az államnak is, mint a többi munkáltatónak. Kéri Ádám kitért arra, hogy a 2012-ben hatályba lépett Mt. nem tartalmazott szankciót a munkaviszony jogellenes megszüntetésére, azaz a munkáltatót semmi nem ösztönözte arra, hogy tartózkodjon ettől. Korábban 2-12 havi bért ítélhettek meg ebben az esetben a munkavállalónak a bíróságok, a gyakorlat a 6 havi bér megítélése volt - mondta. A LIGA szeretné elérni, hogy emeljék feljebb a kormány mostani javaslatában szereplő 2 hónapot.

Jelentősen csökkent az ügyszám 2010 óta a munkaügyi bíróságokon, a munkáltatóknak kedvezőbb szabályozás miatt egyre kevésbé érdemes perre vinni az ügyeket a szakértő szerint. Míg 2010-ben első fokon 26 ezer ilyen per volt, 2014-re ez a szám 14 ezerre csökkent. A Kúriához 2010-ben 361 jogellenes munkaviszony megszüntetéssel kapcsolatos ügy jutott el, négy év múlva már csak 249.

A sajtótájékoztatón ismét szóba kerültek azok a vádak, amelyekkel a VDSzSz Szolidaritás alelnöke és jelenlegi elnöke illeték Gaskó Istvánt és többek között a LIGA Szakszervezeteket is. Gaskó István ezekre reagálva kijelentette: ami a LIGA gazdálkodásáról a sajtóban elhangzott, "kimeríti a rágalmazás törvényi tényállását". A LIGA ezért feljelentést fog tenni a szakszervezetet ért "rémhírek és rágalmak" miatt. Elmondta, hogy Bárány Balázs, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSzSz) Szolidaritás alelnöke iratmegsemmisítéssel rágalmazta meg a Ligát, továbbá hamis bizonyítékok készültek a rágalmazók állításai alátámasztására, valamint azt is mondták, hogy eltűnt a VDSzSz Szolidaritás százmilliós sztrájkalapja.

A sajtótájékoztatón Gaskó István, a LIGA elnöke, Árkovics István, a LIGA gazdasági alelnöke, és Hangonyi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás volt gazdasági alelnöke (aki jelenleg is a VDSzSz Szövetség alelnöke) minden újságírói kérdésre válaszoltak, és állításaikat rendre dokumentumokkal igazolták.

Így kiderült, hogy a VDSzSz Szolidaritás vezetése olyan kimutatást készített és mutatott be a sajtónak Gaskó István tankolásairól, amelyek egyértelműen nem fedték a valóságot, sőt, a bemutatott dokumentumok tanúsága szerint, az érintett számlákat a VDSzSz Szolidaritás Számvizsgáló bizottsága 2014 decemberében tételesen ellenőrizte és rendben találta. Az ellenőrzést végző egyik személy, aki maga is kézjegyével látta el a dokumentumot az a Bernát Beatrix, akit a jelenlegi VDSzSz Szolidaritás vezetés helyettes gazdasági vezetőnek nevezett ki, és így feltehetően vele készíttették el a sajtónak szánt, félrevezetésre alkalmas dokumentumot.

300-robinson_tterem.jpgÚjságírói kérdésre válaszul Gaskó István bemutatott egy VDSzSz által kifizetett éttermi számlát, amelyet Bárány Balázs nyújtott be a szervezetnek a reprezentációs keret terhére, és amelyet Gaskó István - mint a szervezet elnöke - természetesen ellenjegyzett. A számla bemutatásakor elmondta: ezzel csak azt akarta igazolni, hogy a VDSzSz-ben 25 éven át az volt a rendszer, hogy a reprezentációs keret igénybevételekor soha nem nevezték meg a partnereket az elszámoláskor. A számla egyébként egy több tízezer forintos ebédről szólt, a Robinson étteremből.

Szintén újságírói kérdésre Gaskó István elmondta, hogy a kérdéses időpontban azért használhatott két gépjárművet is, mert az egyik nagy projektben, amelyben a LIGA Szakszervezetek autókat bérelt, az EU szintű nyílt közbeszerzési eljárás miatt csak áprilisra érkeztek meg az autók. Így addig a LIGA a VDSzSz Szövetségtől részben bérbe is vette az elhíresült Audit, majd áprilisban Gaskó István átült a projekt keretében bérelt autóba.

Végezetül az „eltűnt” sztrájkalapról Hangonyi Zoltán elmondta, hogy a VDSzSz Szolidaritás azt sosem külön számlán tartotta, hanem együtt, egy számlán a szervezet többi pénzével. 2015 májusáig bezárólag pedig a szervezetnek ezen a számlán mintegy 30 millió forinttal több forrása volt, mint amennyi a sztrájkalap és a LIGA Szakszervezeteknek kölcsönadott 65 millió forint együtt. Fontos információ, hogy a VDSzSz Szövetség és a VDSzSz Szolidaritás legmagasabb szintű döntéshozó testületei, a küldöttgyűlések megszavazták mind a 2014. évi pénzügyi beszámolót, mind a 2015. évi költségvetést.
Gaskó István arra is emlékeztetett, hogy a legutóbbi sajtótájékoztatón bemutatott jelenléti ív és jegyzőkönyv tanúsága szerint Halasi Zoltán, Bárány Balázs és Bernát Beatrix is megszavazták a LIGA Szakszervezeteknek nyújtandó kölcsönt, és akkor egyikük sem emelt szót ez ellen, vagy jelezte, hogy arról ne volna illetékes dönteni a testület.