Munkavédelmi konferencia április 28-án

Április 28-án emlékezünk, egész pontosan megemlékezünk. Ez a nap az „Emléknap a munkabalesetben elhunyt, illetve megrokkant munkavállalók tiszteletéről” és az e köré szerveződött rendezvényekről szól majd.

Munkavédelmi konferencia április 28-án

Tizedik alkalommal találkozik a LIGA Szakszervezetek meghívására a munkavállalói érdekvédelem legalapvetőbb munkavállalói köre, a munkavédelmi képviselők. Valljuk, hogy a munkavédelem, azazhogy a MUNKÁSVÉDELEM, mindenkor felette kell álljon az éppen aktuális politikai- illetve szakszervezeti irányoknak, mert feltett szándékunk az összefogás az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények megteremtésében és a szoros közreműködés ebben a munkában. A munkáltatóknak nem kell megijedni, a munkavédelmi képviselők nem fogják átvenni a munkabiztonsági és a munkaegészségügyi feladatokat, mert nem is az ő dolguk, de szívesen együttműködnének. Ha hagynák…

A munkakörülmények javítása, a meglévő munkahelyi szabálytalanságok felszámoltatása, a munkahelyi kockázatok csökkentése, réges-régen kizárólag a szakszervezeti tevékenységgel függött össze. A munkavédelem vagy más néven a MUNKÁSVÉDELEM valóban a dolgozót védte, nem mást.

Napjainkra a vállalati „munkavédelmis” már nem igazán partner a munkavállalói panaszok meghallgatásában és kivált a megértésében. Hogy miért nem az? Egyszerűen mert ellenérdekeltté vált az idők folyamán. Az az igazság, hogy döntően nincs a munkavállalók körében, nem azt a munkát végzi amit a többiek, nincs ott ahol az adott munkaköri kockázatok közvetlenül felmerülnek, ráadásul olyan „nagy” ember már, hogy a munkavállalókat sok esetben személyesen nem is ismeri, így aztán hogyan forduljanak hozzá a többiek a gondjaikkal…

Mindemellett a vállalati munkavédelmis természetszerűleg a menedzsment érdekeit kell, hogy képviselje, esze ágában sincs fogékonynak lenni a munkavállalói problémákra, éppen ellenkezőleg!

Gyakori az az eset is, amikor a vállalat valami külső vállalkozót bíz meg azért, hogy a törvényileg előírt munkavédelmi kötelezettségeit minél egyszerűbben és olcsóbban letudja. Igen, nem elírás, a vállalkozások jelentős részénél a cél letudni a munkavédelmet! Úgy gondolom, nem kell részleteznem ez a helyzet mit jelent.

Sorolhatnám még az elrettentő példákat, amelyek miatt a cégek, vállalatok, vállalatcsoportok munkavédelme nyilván nem a munkást védi már, hanem… magát a munkáltatót… Hmm… na de ki ellen? Legfőképpen a mindenkori munkavédelmi Hatóság és társhatóságai ellen. „Kifelé legyünk rendben a többi nem számít…”

Nos hát itt tartunk... A helyzetet elemezve nem lehet kétségünk a munkavédelmi érdekképviselet szükségességének sem a jelenét, sem a jövőjét illetően. A munkavédelmi képviselők, szinte már csak egyedül ők azok, (akik gyakran szakszervezeti támogatással, vagy anélkül) de megpróbálják elérni a munkakörülmények javulását a munkabiztonsági szint emelését.

Remélem, egyszer eljön a napja, amikor a munkáltatók, a munkavédelmi képviselők nélkül, nem tesznek majd munkabiztonságot érintő lépéseket. A munkaadók egyenrangú félként tekintenek a képviselőkre, kifejezetten az ő segítségüket, közreműködésüket kérik majd, a munkavállalók munkakörülményeinek javítása, fejlesztése érdekében!
Minél képzettebb a munkavédelmi képviselő, minél magasabb szintű tudással rendelkezik, annál komolyabb partnere lesz a munkáltatóknak. Összefoglalva, a munkaadóknak fel kell ismerni a munkavédelmi érdekképviselet előnyeit, fontosságát, nélkülözhetetlenségét. Meg kell újulnia a munkavédelmi érdekképviseletnek!

Köztudott, hogy a Munka Törvénykönyve csak még mélyebb csipkerózsika álomba taszította a munkavédelmi képviselők működésének feltételrendszerét (pl.: munkajogi védettség), de már csillan valami halvány reménysugár a Munkavédelmi Törvény módosítási javaslatait látva.

Záró gondolatként emlékezzünk és érezzünk majd együtt április 28-án az ismeretségi körünkbe tartozott elhunyt munkavállalók családtagjaival, barátaival, kollégáival és az esetekből okulva, tanulva, a megszerzett tudást, tapasztalatot a legszélesebb munkavállalói körben kell terjesztenünk.
Ne feledjük, a változásért minden korban meg kellett és meg kell harcolni a jövőben is mivel a passzivitásból nem fakadhat változás, figyelemreméltó szemléletváltás pedig még kevésbé.

Somlai Szilárd