Sajtóértesülések szerint készült tanulmány a vasárnapi zárva tartásról

Mégis készült hatástanulmány a vasárnapi boltbezárásról. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2011-es háttéranyaga szerint a KDNP javaslata nyomán több mint tízezer ember veszítené el a munkáját, és közel 50 milliárdot bukna a költségvetés - írja a Népszabadság.

Sajtóértesülések szerint készült tanulmány a vasárnapi zárva tartásról

Csak a kormány által beterjesztett törvényjavaslatokhoz kell hatástanulmányt készíteni, s mivel a vasárnapi boltzárat elrendelő törvényt egyéni képviselői indítványban kezdeményezték, annak kidolgozásában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem vett részt, hatástanulmányról pedig nem tud - válaszolta a tárca a Népszabadságnak, illetve ezzel utasította el a Portfolio közérdekűadat-igénylését, amellyel a döntést megalapozó hatástanulmányt kérték ki. Pedig a hatástanulmány létezik, csak mélyebbre kellett volna ásni érte. Mi több, megállapításai döntő részben ma is érvényesek.

Tíz-tizenötezer ember elbocsátásával jár a vasárnapi boltbezárás elrendelése, és a munkájukat elveszítők jó része később sem fog tudni elhelyezkedni az ágazatban - állt az Orbán-kormány megrendelésére az NGM-ben 2011-ben készült, ám sohasem publikált hatástanulmányban, amely a pró és kontra érvek elemzése után „nehezen támogathatónak” tartotta a korlátozást. Az NGM becslése szerint a forgalomcsökkentésből adódó áfakiesés, a megszűnő munkahelyek miatt a társadalom egészét terhelő kiadások, továbbá a kieső járulékbevételek összességében 50 milliárd forintos lyukat ütöttek volna a büdzsén.

A kereszténydemokraták ellenzékben már pedzegették, kormányra jutásuk után, 2011-ben pedig törvényjavaslatban kezdeményezték a vasárnapi boltbezárást. A Fidesz ellenzékből még támogatta a javaslatot, ám kormánypártként már jegelni próbálta az ügyet. Miután Harrach Péter KDNP-frakcióvezető úgy döntött, hogy a kérdésben egyéni javaslatot nyújt be, Nagy Anna akkori kormányszóvivő 2011 áprilisában azt közölte, hogy a kormány hatástanulmányt készíttet a kérdésben, és annak megállapításai alapján fog dönteni.

Az akkor Matolcsy György vezette NGM még abban a hónapban több, egymástól független tanulmányt is készíttetett, majd az ezekben szereplő megállapításokat egy háttéranyagba gyúrta össze, s ezt vitte a kormány elé. Orbán Viktor ezután, 2011 májusában a kormány egyéves fennállása alkalmából szervezett „Gazdasági fordulat” című konferencián jelentette be, hogy a kabinet nem támogatja a KDNP törvényjavaslatát. „Amíg heti ötnapi munkából nem lehet megélni Magyarországon, addig nincs arra lehetőség, hogy a boltok vasárnap zárva tartsanak” - érvelt a miniszterelnök.

Bár a vasárnapi zárva tartásról készített tanulmány befejezése óta eltelt bő három év, a 2011-es dokumentum megállapításai ma is érvényesek lehetnek. Tavaly, amikor a KDNP ismét benyújtotta a vasárnapi boltzárról szóló törvényjavaslatát, egy ideig bizonytalan volt, hogy a kormány támogatni fogja-e az ötletet, vagy sem. A kormány akkor többször egyeztetett a piaci szereplőkkel. Az NGM-ben tartott tárgyalásokon részt vett Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára is, aki a Népszabadság érdeklődésére megerősítette, hogy ismeri a tanulmányt, és a lap által említett részletek emlékei szerint benne voltak abban. Vámos György azt is elmondta, hogy az NGM képviselője az egyeztetésen megjegyezte, hogy 2011-ben készítettek ilyen tanulmányt, hozzátéve: „a körülmények azóta lényegesen nem változtak”.

Nem lehetett tehát véletlen, hogy Varga Mihály 2014 novemberében a Hír TV-ben kerek perec kijelentette, hogy nem támogatja a KDNP javaslatát. A Népszabadságnak adott mostani válaszukban azonban már hitet tettek a vasárnapi boltzár mellett. Friss indoklásuk szerint a külföldi tapasztalatok elemzése során arra jutottak, hogy a vasárnapi zárva tartás bevezetése nem jelent számottevő változást a kereskedelmi forgalom alakulásában. A kezdeti, rövid alkalmazkodási időt követően a vásárlási szokások a módosult nyitva tartási időszakhoz igazodnak - vélik.

Arra viszont lapzártáig nem adtak választ, hogy mi is a helyzet a hirtelen „elfeledett” 2011-es hatástanulmánnyal, amely egyébként bőven merít a külföldi példákból. Éppen francia tapasztalatok alapján azt javasolta, hogy szerencsésebb lenne, ha olyan jogszabályt hoznának, miszerint a munkavállalók csak önkéntesen vállalhatnának munkát vasárnap, ám ekkor dupla bérért. Ezen túlmenően az NGM szakmai anyaga úgy látta: „amennyiben a kérdésben politikai döntés születik (...) szükség lenne egy átmeneti időszakra, amikor először csak havonta egy vasárnap, majd két és több vasárnap lennének zárva az üzletek. Ebben az esetben lehetne felmérni a társadalomra, a vállalkozásokra, továbbá a költségvetésre gyakorolt hatást”.