Össz Szakszervezeti álláspont az EU és az USA közötti Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségi Megállapodáshoz (TTIP)

Jelen mandátum hivatott ismertetni a magyar szakszervezeti mozgalom minimum kritériumait és követeléseit, hogy a jövőbeni Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási partnerségi megállapodás (TTIP) pozitív értelmezést nyerjen a magyar munkavállalók szintjén is.

Össz Szakszervezeti álláspont az EU és az USA közötti Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségi Megállapodáshoz (TTIP)

Háttér

A háború utáni időszak, kereskedelmi szempontból az akadályok folyamatos lebontása jegyében telt. Először létrejött a GATT (általános vám és kereskedelmi megállapodás) majd 1995-ben a GATT továbbfejlesztett rendszerszintű intézménye a WTO, több mint 159 csatlakozott országgal. A legutóbbi szabadkereskedelmi tárgyalássorozat az úgynevezett DOHA „kör” (2001), amely napjainkban is zajlik. A Dohai tárgyalások egyik legfontosabb kezdeményezése a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási partnerség létrehozása az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között.

A lisszaboni szerződés aláírása után (2009), az EU felhatalmazást kapott a tagállamaitól, hogy a kereskedelmi megállapodáshoz hasonlóan, beruházási megállapodásokat is köthessen a tagállamok nevében. Tagállami szinten jelenleg több mint 1400 bilaterális beruházási megállapodás van. A lisszaboni szerződés a bilaterális megállapodások számát hivatott csökkenteni. 2013 március 12-én az Európai Bizottság benyújtotta az USÁ-val történő tárgyalási pozíciók első változatát, amelyet az Európa tanács 2013 június 17-én elfogadott és véglegesített. Gyakorlatilag innen datálható a hivatalos TTIP tárgyalások kezdete.

A TTIP három fő célt szolgál:

  1.  Az USA és az EU közötti kereskedelem volumenének és aktivitásának további növelését és ezen keresztül a növekedés és a foglalkoztatás bővítését
  2. Egy egységes kereskedelmi és beruházási sztandard felállítását a jövőbeni bilaterális megállapodások rendszerére tekintettel, legfőképpen a Kínával kötendőekre.
  3. A Transzatlanti kapcsolatok további gazdasági, politikai és biztonsági erősítését az EU és az USA között.

A kötendő megállapodás tartalma az EU összes tagállamára köztük Magyarországra is kötelező érvénnyel lesznek. A tárgyalások EU mandátuma több minden más mellett hangsúlyosan érint szociális és foglalkoztatási dimenziókat is mint például, jó munkakörnyezet biztosítása, munkavállalók védelme. Az EU deklarált célja, hogy ne jöhessen létre olyan kereskedelmi megállapodás, amely a gyengébben-rugalmasabban szabályozott nemzetállami szint rovására érné hátrányosan a munkavállalói jogokat, figyelembe véve az ILO ajánlásait is.

Jelenleg a közvetlen külföldi beruházások nemzetközi jogi védelmét, több mint 2750 bilaterális egyezmény (BIT) biztosítja. A beruházások védelme (ISDS) című fejezetet több multilaterális beruházási megállapodás is tartalmazza. Ezen jogi eszközök többsége jelentős befektető védelmi pontokkal rendelkezik, mint például: az egyenlő és fair bánásmódra vonatkozó, az javak szabad áramlását biztosító, valamint a kisajátítással járó intézkedések teljes ellentételezése, és az ISDS-hez azaz a fogadó állammal szembeni jogorvoslathoz való jogot.

Az ISDS az a mechanizmus, amely folyamat a legtöbb bilaterális megállapodásban megtalálható és a beruházó és az állam közötti vitás esetek rendezésre irányul, valamint lehetőséget biztosít, hogy bármely jogi személy perelheti az adott államot. Az ISDS célja, hogy védje a befektetőt, az államosítástól és kisajátítástól. Ez a mechanizmus általában a korrupcióval erősen sújtott diszfunkcionális jogi szabályozás ellen nyújt védelmet.

Az ENSZ szakosított szerveként létrehozott UNCITRAL (United Nations Comission on International Trade Law) az egyezményeket felülvizsgálva új tervezetet dolgozott ki. Az egyezmény teljes neve az Egyesült Nemzetek Egyezménye az Áruk Nemzetközi Adásvételi Szerződéseiről, de közismerten csak Bécsi Egyezményként vagy Bécsi Konvencióként emlegetik.

Az Egyezmény négy részből áll. Az I. rész az alkalmazkodási kört szabályozza, valamint általános rendelkezéseket tartalmaz. A II. rész a szerződés megkötésével foglalkozik, a III. rész az adásvétel tartalmi kérdéseit szabályozza, a IV. rész pedig a nemzetközi jogi kereteket mutatja be.

Magyar Szakszervezeti álláspont

1.      A magyar szakszervezetek támogatják a szabad kereskedelmet.

A TTIP által várhatóan megnövekedő kereskedelmi volumen az EU-USA viszonylatában a multiplikátorhatás miatt kedvezően hathat a magyar gazdaságra, valamint a magyar gazdaság is nagyobb volumenben tud részesülni, mint EU tag, az EU-USA közötti kereskedelemi volumenből. Követeljük, hogy a fair verseny továbbra is biztosítva legyen, hogy létrejöhessen egy szükséges új gazdasági szerkezetváltás.

2.      Munkavállalói jogok védelme

A tárgyalások több fontos területet lefednek, ezért a jövőbeni TTIP megállapodásban mindenképpen meg kell erősíteni és továbbra is biztosítani kell (ensure-insure) a munkavállalói jogokat. A szabad kereskedelem és a verseny az innovációt ösztönzi, és a hatékonyságot fokozza. A túlzott innováció és hatékonyság fokozása nem szabad, hogy a munkavállalók kizsákmányolásához, valamint a munkavállalói jogok csorbuláshoz vezessen. A szabadkereskedelmi megállapodásnak a munkavállalói jogok feltétlen betartásán és a felek kölcsönös egyetértésén kell alapulnia. Ezért az EU megfelelő tárgyaló delegációjának hangsúlyosan képviselnie és biztosítania kell a tárgyalás transzparenciáját és az ILO valamint a szakszervezetek által követelt munkavállalói jogok fokozott védelmét.

3.      Politikai szuverenitás (diszkréció) védelme

A magyar szakszervezeti mozgalom magától értetődőnek gondolja, hogy a TTIP nem fogja érdemben befolyásolni a szakszervezetek politikai mozgásterét, amikor alapvető politikai ügyekről esik szó. Ez kizárólag a demokratikus döntéshozatal megőrzése szempontjából fontos. A magyar szakszervezetek továbbra is érvényesnek tartják a Bécsi konvenció iránymutatását az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozóan, valamint az állami szuverenitás megsértése tekintetében. A Bécsi konvenció vonatkozó iránymutatása a kereskedelmi egyezmények tekintetében (TTIP) semmi esetre sem befolyásolhatja a nemzetállamok szuverén döntését, meghatározott monopóliumok alapításában és megszűntetésében.

4.      Közbeszerzések védelme

A közbeszerzések szintén témája a Transzatlanti beruházási és kereskedelmi partnerségnek. A magyar szakszervezetek álláspontja, hogy a megállapodás semmi esetre sem befolyásolhatja a közbeszerzési döntésekre vonatkozó diszkréciót sem a politikai mozgásteret a közbeszerzési szabályok tekintetében, mint pl.: Munkáltatói vállalások a munkavállalók felé (munkakörnyezet, foglalkoztatási idő). Az EU strukturális és kohéziós alapjainak forrásait vonatkozó EU direktíva szabályozza, mindazon által a TTIP ide vonatkozó fejezete semmi esetre sem befolyásolhatja hátrányosan, hogy a közbeszerzés kiírója szociális szempontokat is figyelembe vehessen a pályázatok kiírásakor (EU direktíva a közbeszerzésekről)

5.      ISDS - Beruházó vs Állam közötti viták rendezése

A magyar szakszervezeti mozgalom az ISDS alkalmazását erőteljesen támogatja és követeli, hogy az EU a legmesszebbmenőkig védje az európai befektetőket és azok befektetéseit.

A magyar szakszervezeti mozgalom úgy véli, hogy az ISDS mechanizmus kereskedelemre gyakorolt pozitív hatása nem szignifikáns, mindazonáltal a hiányából fakadó kockázati felár sokkal magasabb, mint az alternatívköltsége (opportunity cost). Az ISDS esetén a feleket egyforma jogok illetik meg így alkalmazása méltányolható, és támogatandó. A magyar szakszervezetek álláspontja, hogy a TTIP megállapodás lehetőség szerint ne tartalmazza külön az ISDS mechanizmust, hanem azt továbbra is tagállami hatáskörbe legyen utalva, így a kollektív kockázat csökkenthető.

Amennyiben valamilyen oknál fogva mégis bekerülne az ISDS mechanizmus a TTIP-be akkor annak a lehető legerősebb jogi biztosítékot kell nyújtania és a legnagyobb transzparenciát kell jelentenie, amelyben a felek kölcsönösen nem érinthetik és nem is szűkíthetik a tagállamok meglévő szociális dialógusát, és a szociális partnerek azaz a szakszervezetek bárminemű autonómiáját.

Budapest 2013.04.23