Népszavazással támadja a LIGA és a VOSZ a vasárnapi zárva tartást

Az országgyűlés 2014. decemberében elfogadta a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt, mely 2015. március 15. napján lép hatályba. A törvény elfogadására meglepetésszerűen került sor, hiszen sokáig maga a Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolta a híreket.

Népszavazással támadja a LIGA és a VOSZ a vasárnapi zárva tartást

A törvénytervezet pontos tartalma sem volt ismert az elfogadást megelőzően a közvélemény, illetve az érintett szektor szereplői számára, így értelemszerűen társadalmi egyeztetésre sem került sor.

Korlátozzák az üzletek nyitva tartását

A törvény bevezeti az un. kiskereskedelmi nap fogalmát, ami a vasárnap és a munkaszüneti napok kivételével a hét többi napja. Kiskereskedelmi napokon üzletek a jövőben 6 és 22 óra között tarthatnak nyitva. Ettől eltérően az üzletek adventi vasárnapokon 6 óra és 22 óra, december 24-én és december 31-én 6 óra és 12 óra, továbbá minden naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján 6 óra és 22 óra között nyitva tarthatnak. Az adventi és az év tetszőleges vasárnapján történő egyszeri nyitva tartást előzetesen be kell jelenteni. Kiskereskedelmi tevékenységet üzletben csak a törvény által lehetővé tett nyitvatartási időben lehet folytatni. Mindazokat a vásárlókat, akik a nyitvatartási időn belül beléptek az üzletbe, a nyitvatartási időn túl - legfeljebb további fél órán belül - ki lehet szolgálni. Néhány üzlet típusra eltérő szabályok vonatkoznak. A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzlet kiskereskedelmi napokon 5 óra és 22 óra, vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között nyitva tarthat. Az újságot árusító üzlet, valamint a virágot árusító üzlet vasárnap és munkaszüneti napokon 6 óra és 12 óra között nyitva tarthat. A sportlétesítményekben üzemelő üzletek pedig vasárnap és munkaszüneti napokon a sportrendezvények ideje alatt nyitva tarthatnak.

Népszavazást kezdeményez a LIGA és a VOSZ

300-nepszavazas_sajtotajekoztato_20150120.jpgA LIGA Szakszervezetek, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége 2015. január 20-án népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Nemzeti választási Bizottságnál, melynek célja az, hogy megakadályozzák az új szabályozás 2015. március 15. napján történő hatályba lépését. Az új törvény ugyanis elkerülhetetlenül jelentős elbocsátásokkal, szűkülő piaci versennyel, illetve kínálat csökkenéssel jár. Ezen túlmenően Magyarországon heti 5 napi munkavégzésből sajnos nem lehet megélni. A módosuló szabályok így nem szolgálják sem a munkavállalók, sem pedig a munkáltatók érdekeit, hanem csupán egy szűk szegmens érdekeit elégítik ki.

 

Magasabb vasárnapi pótlékot, illetve nagyobb munkavállalói szabadságot akarnak a felek

A munkavállalói (LIGA), valamint munkáltatói érdekképviselet (VOSZ) abban állapodtak meg, hogy a népszavazás sikere esetén együtt küzdenek azért, hogy a vasárnapi munkavégzés pótléka jelentősen emelkedjen, arra túlnyomó részt a munkavállaló önkéntes felajánlása alapján kerülhessen sor, valamint hogy havonta 2 vasárnap álljon a munkavállalók rendelkezésére pihenőnapként. Jelenleg a 2012. 07.01. napján hatályba lépett új Munka törvénykönyve csupán havi egy alkalommal teszi ezt kötelezővé.

Gátolják a népszavazás kiírását

A LIGA és a VOSZ népszavazási kezdeményezése nem megy zökkenők nélkül. Az Összefogás elnevezésű párt ugyanis a törvény elfogadását követően azonnal benyújtott több népszavazási kérdést is a tárgyban, mellyel a törvény értelmében más szervezeteket a népszavazás kezdeményezésétől elzárnak. A törvény ugyanis kimondja, hogy a kérdés jogerős rendezéséig azonos tárgyban nem kezdeményezhető népszavazás. Az Összefogás kérdései ugyanakkor a kezdeményezés blokkolásán túlmenően semmiféle valós célt nem szolgálnak, hiszen nem felelnek meg a törvény rendelkezéseinek. Egyrészt a sokszor értelmetlen kérdések nem közérthetőek (Egyetért-e Ön a T/1914.sz. törvényjavaslattal?), olyan fogalmakat tartalmaznak, amiket nem lehet definiálni (Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden multi nyitva legyen?), másrészt pedig megvalósíthatatlan célokat tűznek ki (nem kell mindig nyitva lenni a multiknak sem). Ennek áthidalására a LIGA és a VOSZ új kérdéseket állított össze, melyek alapján a népszavazás kiírását várják. A felek számolnak azzal, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a kérdéseket nem engedi át, melynek következményeként a bíróságon fogják az álláspontjukat megvédeni.

Az új szabályok ellehetetlenítik a népszavazás intézményét

A népszavazás kérdése 1998-ban került bele az Alkotmányba. A jogalkotó ekkor érvényességi küszöböt nem alkalmazott, az eredményességhez pedig csupán az kellett, hogy a leadott szavazatok több, mint fele, valamint a választópolgárok több, mint negyede azonos választ adjon a kérdésre. Az Országgyűlés 2012. január 1. napjával az új Alaptörvény bevezetésével jelentősen változtatott a helyzeten. Bevezette az érvényességi küszöböt, mely az összes választásra jogosult polgár több, mint fele, valamint bővítette a tiltott kérdések körét. Európában is példa nélküli az, hogy a jogalkotó éppen az alkotmánymódosításokat zárja ki a népszavazás köréből. Amennyiben rátekintünk a magyarországi népszavazások adataira látható, hogy a közel négymilliós részvételi küszöb gyakorlatilag csak abban az esetben érhető el, amennyiben a választópolgárok nem az adott kérdésben kívánnak véleményt nyilvánítani, hanem a politikával szembeni ellenérzésüket kívánják kifejezni. Ez utóbbi helyzet sem garancia azonban a népszavazás sikerére.

NATO tagság:                                                            49.24%

EU csatlakozás:                                                         45.62%

kórház privatizáció & kettős állampolgárság:                 37.49%

Fidesz „szociális népszavazása”:                                 50.51%

Európa jobban teljesít

Európa legtöbb országában egyebekben az érvényességi küszöböt a jog nem alkalmazza (Ausztria, Észtország, Franciaország, Görögország, Írország, Lengyelország, Spanyolország), az eredményességi küszöb pedig 30% és 50%+1 szavazat között mozog. A magyar jogalkotó az új Alaptörvénnyel tehát egyértelműen azt kívánta elérni, hogy a közvetlen demokrácia ezen eszköze, azaz a választók közvetlen akaratkinyilvánítása, ne legyen elérhető. Ezen túlmenően az Alaptörvényt is elszigetelte a választópolgárok véleményétől, hiszen azt megváltoztatni népszavazáson egyáltalán nem lehet.

Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
Jogi szakértő