Ma, mióta 64 éve az ENSZ december 10-ét az Emberi Jogok Világnapjává nyilvánította, az egyik legalapvetőbb emberi jog, a sztrájkjog megtámadását tapasztaljuk. Gyakorlatilag a világ minden országa elismeri a munkavállalók sztrájk akcióhoz való jogát. Mintegy 90 ország rögzítette is ezt nemzeti alkotmányában.
A nyolc órás munkanap és a tisztes bérek kikövetelése, a munkavédelem, a heti pihenőnapok, a munkahelyi diszkrimináció és kizsákmányolás ellen folytatott küzdelmektől, a munkavállalók alapvető jogain keresztül a munkabeszüntetésig folytatott küzdelem, a szociális és gazdasági haladás alapjait biztosítja. Amikor az emberek felkelnek a diktatúra és a politikai elnyomás ellen, a sztrájkhoz való joguk mindig is a demokrácia megkérdőjelezhetetlen alapja volt és lesz!
Csakis a legtotalitáriusabb diktatúrákban tagadják meg a sztrájkhoz való jogot.
A munkáltatók arra törekszenek, hogy ezt a jogot kivegyék a nemzetközi törvényekből. Azt tervezik, hogy az erőegyensúly a rosszabb irányba örökre eltolódjon a munkahelyeken és a társadalomban.
Mikor a demokrácia keretei kiszélesednek, a munkások és szakszervezetek több teret nyernek, hogy a gazdasági és szociális igazságért és az esélyegyenlőségért dolgozzanak. Mikor a demokratikus tér beszűkül, ami sok országban megfigyelhető manapság, akkor a munkavállalók és szakszervezeteik támadás alá kerülnek.
Több, mint 100 éve, mikor a munkáltatók és a kormányok visszautasították a dialógust és a tárgyalásokat, és ehelyett kikényszerítették akaratukat, a munkavállalók előreléptek és szembenéztek a munkabeszüntetés kockázatával. A sztrájkjog elvétele az elnyomás elleni utolsó bástya lerombolása. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom szilárd álláspontja, hogy ellenálljon az ezen alapvető jog elleni támadással szemben. Mi vagyunk az ellenzéki erő és mi vagyunk a haladás ereje.
A sztrájkjog elvétele mindannyiunkat rabszolgasorsra taszítana. Ezt nem engedhetjük meg!
