A korkedvezményes nyugdíj költségvetési hatása
Nehéz megérteni, hogy a kormány miért akarja megszüntetni a korkedvezményes nyugdíj rendszerét, és még nehezebb megértni, hogy - egyelőre - még csak nem is kívánja meghosszabbítani azt. Hiszen a rendszer - ha semmi mást nem is veszünk figyelembe - nettó nyereséget termel jelenleg az államkincstárnak...
Jelen elemzéshez az adatokat hivatalos adatigénylésen keresztül az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szolgáltatta. Az elemzés célja, hogy meghatározhassuk, mennyibe kerül az államháztartásnak a korkedvezményes nyugdíjban részesülők szolgáltatása.
Korkedvezményes ellátást a jelenlegi nyugdíjkorhatárt figyelembe véve 3,2 évvel korábban kezdik meg, azaz erre az időszakra fizetett korkedvezményes járuléknak kell fedeznie az ellátásban részesülőket.
2014-es adatok alapján kb 10.141 fő részesült átlagosan 137.000 Ft-os ellátással és 58,8 év átlagéletkorral korkedvezményes nyugdíjellátásban. Ez folyó áron 1,4 Mrd Ft havi és 16,8 Mrd Ft éves direkt költséget jelent a költségvetésnek. 2013-as adatok alapján a befizetett korkedvezményes járulék összege közel 20 Mrd Ft volt, tehát a rendszer jelenleg többlettel működik.
Változatlan állománnyal számolva a korkedvezményes rendszer a fenti adatok alapján összességében (3,2 év*10141 fő*137.000 Ft*12 hó) - (3,2 év * 20Mrd Ft megfizetett korkedvezményes járulék) =10,6 Mrd Ft pozitív egyenleget jelent a költségvetésnek, 3,2 évre azaz évente 3,3Mrd Ft
Az ellátás összege/fő lényegében 2012-es adatokhoz képest nem változott és maradt 137.000Ft/fő/hó.
Ágazati bontás csak hozzávetőleges adatokat mutat, melyek megbízhatósága a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság szerint nem kellően megbízható mégis megállapítható, hogy a korkedvezményes ellátásban részesülők 92%-a férfi és 8%-a nő.
Az ágazati struktúrát tekintve korkedvezményes nyugdíjjogosultság szerint a fémmegmunkálók, közlekedési ágazat, és a fémfeldolgozási ágazatok a legintenzívebb ágazatok.
Bajor Tamás
