A foglalkoztatók többsége nem tartja be a munkaügyi szabályokat

A tájékoztatás szerint a munkaügyi hatóság 14 639 munkáltatót ellenőrzött és a foglalkoztatók 69 százalékánál talált munkaügyi jogsértéseket, tavaly ez az arány 67 százalék volt. A munkaügyi felügyelőségek 3081 vállalkozásra szabtak ki munkaügyi bírságot, összesen 455,535 millió forint összegben. A legtöbb bírságot, 155,935 millió forintot az építőiparban tapasztalt szabálytalanságok miatt szabták ki.

Az NMH jelentése szerint a munkaügyi jogsértések leggyakoribb formája a feketefoglalkoztatás: a jogsértéssel érintett munkavállalók 12 százalékát foglalkoztatták munkaszerződés és bejelentés nélkül. A tavalyi év hasonló időszakához képest nőtt a feketemunkások aránya, különösen az építőipari vállalkozásoknál, 28-ról 37 százalékra. Az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 8 százaléka jutott a mezőgazdasági ágazatra, ami a 2013. évi azonos időszakban mért 4 százalékos arányhoz képest 2014-re meghatározó növekedés - írja a NMH. A vendéglátásban a tavalyi évhez képest jóval kisebb mértékű volt a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás, 13-ról 9 százalékra csökkent a szabálytalanul foglalkoztatottak aránya.

Munkavédelmi szabálytalanságot az ellenőrzött 13 586 munkáltató 83,9 százalékánál tapasztaltak az ellenőrök, ez az arány kicsit magasabb a 2013-as év azonos időszakában regisztrált 82,4 százalékhoz képest - írja az NMH.

További ellenőrzések jövőre

Több közt a szabadságolási szabályok betartását, illetve a munkaerő-kölcsönzőket is alaposan vizsgálni fogja 2015-ben a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, pontosabban annak jogutódja - derül ki a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság által készített jövő évi országos hatósági ellenőrzési tervből.

A megszüntetésre ítélt hatóság honlapján fellelhető dokumentum szerint a vizsgálatok célja többek közt, hogy érvényesüljenek a munkavállalók alapvető jogai, rendezett legyen a munkaviszonyuk, csökkenjen a jogkövető vállalkozások versenyhátránya, ezzel is segítve a munkahelyek megtartását, illetve az új, adózó munkahelyek létesítését. Az ellenőrzésekkel azt is el akarják érni, hogy egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények között dolgozhassanak a munkavállalók.

Jövő év márciusa és áprilisa között a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatok szabályokat fogják ellenőrizni , főképp azokat a szektorokat, ahol az elmúlt időszakban nem voltak ez irányú vizsgálatok. A fő cél egyébként az lesz, hogy a munkaügyi hatóság az úgynevezett atipikus foglalkoztatással érintett, az általánosnál kiszolgáltatottabb helyzetben lévő munkavállalók foglalkoztatásának helyzetéről, illetve a vonatkozó szabályok érvényesüléséről reprezentatív adatokat szerezzen. (A munkaügyi bírság összege a 30 ezertől a 20 millió forintig terjedhet egyébként.)

Ezt követően június-júliusban várható a következő nagy célvizsgálat, ekkor a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető szabályok betartását ellenőrzik. Azt egyelőre még nem tudni, hogy hány helyre vonulnak majd ki a hatóság szakemberei, mivel az a humán és anyagi forrásoktól is függ - éppen ezért erről, az ellenőrzés-sorozat megkezdésekor döntenek majd.

Októberben és novemberben a szabadságokkal kapcsolatos szabályok betartására figyelnek majd, főképp arra, hogy betartják-e a munkaadók a munka törvénykönyvében bekövetkező 2012-es változásokat. (A jogszabály itt olvasható.)

A munkavédelmisek sem pihennek

Ami a munkavédelmet illeti, az első nagyobb, összehangolt akcióra a második negyedévig kell várni, ekkor végzik ugyanis a faipari tevékenységek célvizsgálatát.

Az NMH szerint a főképp a veszélyforrások vizsgálatára kiterjedő ellenőrzésre azért van szükség, mert a faipari technológiák hiányosságai miatt jellemzőek a csonkolásos munkabalesetek.

A harmadik negyedévben a biológiai kóroki tényezők okozta fertőzéseket és megbetegedéseket előznék meg egy célvizsgálattal, miután tavaly és idén jelentősen megnőtt az egészségügyi és mezőgazdasági ágazatból bejelentett foglalkozási eredetű fertőző megbetegedések száma.

A negyedik negyedévre maradt a bányászat munka-egészségügyi célvizsgálata. Ennek szükségességét azzal magyarázza a hatóság, hogy az e fajta munka során számos egészségkárosító kockázattal, baleseti veszélyforrással, illetve esetenként előre nem látott veszélyek megjelenésével is számolni kell.

Fontos kiemelni, hogy a hatóság ezen felül is fog vizsgálatokat folytatni: mint írják, a munkavédelmet érintő változások, rendkívüli események vagy körülmények (pl. súlyos munkabalesetek növekedése, a munkabaleseti és foglalkozási megbetegedések trendjének változása, egyes ágazatokban bekövetkező kedvezőtlen változások, extrém időjárási körülmények, jogszabályváltozás stb.) miatt az ellenőrzési terven felül akcióellenőrzést rendelhetnek el.

Súlyosan árnyalja a képet, hogy munkavédelmi bírság kiszabására mindösszesen az esetek 3 százalékában, 494 alkalommal került sor idén, 133,356 millió forint értékben.