A munkavállalók szabad mozgásának tanácsadó bizottságának ülése

A Tanácsadó Bizottság elsődleges feladata az Európai Bizottság támogatása a munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos európai szabályozás kérdéseiben. A Tanácsadó Bizottság háromoldalú, a tagállamok kormányai, munkáltatói és munkavállalói szervezetei 2-2 képviselőt küldhetnek az ülésekre. A Bizottság elnöke mindig az EU Bizottság részéről kerül ki. Az ülések célja elsősorban az, hogy a Bizottság tájékoztassa a résztvevőket az EU által tervezett lépésekről és az éppen aktuális helyzetről a munkavállalók szabad áramlásának témaköréhez kapcsolódóan, illetve másik részről, hogy a Bizottság megismerje az egyes oldalalak, illetve tagállamok álláspontját.

Az első négy napirendi pont elsősorban adminisztratív jellegű volt. A munkát az ülés levezető elnöke nyitotta meg, ismertette a főbb bizottsági politikai irányvonalakat annak a tükrében, hogy új európai bizottsági tisztségviselők kerültek megválasztásra a közelmúltban. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a munkavállalók szabad mozgásának elősegítése, valamint annak szociális aspektusa továbbra is kiemelt szakpolitikai terület Európában.

Ezt követően több hozzászólás hangzott el a munkavállalói oldalról, ami elsősorban a szociális dömpinggel, xenofóbiával, a kölcsönzött munkavállalókkal és a migránsok munkakörülményeivel, egyenlő bánásmóddal és az olcsó munkaerővel voltak kapcsolatosak. Nem szorosan a témához kapcsolódva, de általános kritikaként fogalmazódott meg, hogy annak ellenére, hogy a Tanácsadó Bizottságban minden EU tagállam képviselteti magát, a munkanyelv csupán öt nyelvre korlátozódik (angol, francia, német, olasz és spanyol).

A Bizottság a reagálásában több dolgot is említett, többek között a kihelyezett munkavállalókat érintő irányelv alaposabb érvényesítését a jövőben.

Ötödik napirendi pontként meghívott előadóként Yves Jorens, a határmenti dolgozók helyzetét összefoglaló jelentést ismertette. Definíciószerűen a határmenti vagy ingázó dolgozók azok, akik a lakóhelyüktől eltérő országban dolgoznak, de a lakóhelyükre napi vagy heti rendszerességgel visszatérnek. Magyarország Ausztria vonatkozásában érdekes, de vannak országok, amelyeket egyáltalán nem érint a jelenség, ezek például Görögország, Cyprus vagy Bulgária. A riportban részletesen megjelenik többek között a határmenti munkavállalókra vonatkozó európai szabályozás, a lakhatás és a szociális ellátásokhoz való hozzáférés és a nyelvi problémák kérdése.

A hozzászólások főleg azokból az országokból érkeztek, ahol az ingázó munkavállalók valós problémákat generálnak és problémákkal szembesülnek, így Angliából, Ausztriából. A belga képviselő jelezte például, hogy a megszorítások (például a lakásvásárlási hitelfeltételek megszigorítása) különösen érzékenyen érintette ezt a csoportot (illetve a határok közötti ingázókat).

A hatodik napirendi pont az EURES hálózatának megújítása volt. Az előadó ismertette a 2014-ben javasolt változtatásokat. A reform szükségességét az hívta életre, hogy az EU-n belül megélénkült a munkavállalók mozgása az elmúlt időszakban, közben EU-szinten 2 millió állás betöltetlen. Az EURES portál igen sikeresnek mondható. A célok között ezért az szerepel, hogy az EURES hálózat kevésbé csak az információra, sokkal inkább az eredményekre koncentráljon ezután, és az eddigieknél sokkal jobban párosítsa össze a szabad munkaerőt a munkalehetőségekkel.

A hetedik napirendi pont Thys asszony (Agoria) előadása volt a Belga Technológiai Iparág Szövetség által végzett munkáról. A szövetség különböző tevékenységekkel, tanácsadásnyújtással segíti elő a vállalatok és munkavállalók határokon túlnyúló foglalkoztatását. Az előadó a statisztikák ismertetése után elmondta, hogy különböző kompetencia-központokat működtetnek az állammal közösen

Az ebédszünetet követően 8. napirendi pontként Dr. Corrado Giulietti, az olasz munkaügyi kutatóintézet (IZA) igazgatója mutatta be a “jóléti” migrációt. A közkeletű vélekedéssel szemben a hivatalos adatok nem támasztják alá, hogy egyes országokban a migránsok valóban jóval nagyobb mértékben veszik igénybe a jóléti-szociális szolgáltatásokat, mind az adott ország állampolgárai. Viszont létező probléma, hogy a migráns munkavállalóknak gyakran magas végzettségük van, mégis jobban ki vannak téve a munkanélküliség veszélyének, mint a helyiek.

A 9. napirendi pont D. Ackers beszámolója volt az „az első EURES munkám” elnevezésű, nagy részben az Európai Bizottság által finanszírozott akcióról. A három pályázati felhívás eredményeként 15 projekt került támogatásra, amelyeknek a fő célja a fiatalok (35 évesig) EURES-en keresztüli foglalkoztatása. Ennek számos formája létezik, például pénzügyi támogatás, nyelvi beiskolázás, utazási támogatás és hasonló eszközök.

A 10. napirendi pont előadója egy tervezett négy országos (egy-egy város Hollandiában, Angliában, Németországban és Angliában) kérdőíves felmérés részleteit mutatta be. A felmérés a migráns munkavállalók gazdasági-társadalmi helyzetét lesz hivatva felmérni. A kutatás főbb kérdései a migráns munkavállalók helyi közösséggel, a helyi dolgozókkal való kapcsolatára irányulnak, valamint a kapcsolódó szakpolitikákra.

A 11. pont előadója a svájci helyzetet elemezte. 2014. február 9-én egy migráns munkavállalókkal kapcsolatos népszavazást követően a svájci alkotmány vonatkozó cikkelye megváltozott. A szavazás eredményeként a bevándorlás korlátozásra kerül, kvótarendszer alapján vándorolhatnak be és vállalhatnak munkát az országban ezután külföldiek.

A következő év első ülésére várhatólag 2015. első felében, Brüsszelben kerül sor.

Kelemen Melinda