Segítsek, ne segítsek?!
2014. július 4-én nem minden napi eset történt a FŐTÁV-nál. A szakszervezet elnöke, alelnöke és egy szakszervezeti tag kolléga segített egy kolléganőnek az íróasztalát átfordítani - ebből két kolléga szóbeli figyelmeztetést kapott, mert "súlyosan vétkeztek a társaság szabályozásai ellen: nem kaptak utasítást arra, hogy a kolléganő íróasztalát megfordítsák.".
A szakszervezet elnöke, az alelnöke és egy szakszervezeti tag kollega segített egy kolleganőnek az íróasztalát átfordítani, mivel csoportvezetője úgy helyeztette el, hogy az az egészségére ártalmas volt. Ebben a Foglalkoztatás-egészségügyi szakorvos és a Biztonságvédelmi osztály szakértője is egyetértett, sőt szakvéleményükkel alá is támasztatták. Az ügy olyan méretűre duzzadt, hogy a FŐTÁV vezérigazgatója a főrevizorral vizsgáltatta ki, aki meghallgatta az érintetteket és jegyzőkönyvet vett fel. A főrevizor meghallgatta az „elkövetőket” az érintett kolleganőt és még a kolleganő közvetlen munkatársnőjét és a főnöküket is - igaz ez utóbbi nem tartózkodott az adott időpontban a FŐTÁV telephelyén, tehát érdemben nem tudott nyilatkozni.
Az eredményről semmilyen információt nem kaptak a vizsgált személyek a mai napig. Később a két kollega, (az alelnök és a szakszervezet tagja) szóbeli figyelmeztetést kaptak, mert súlyosan vétkeztek a társaság szabályozásai ellen. Indok az volt, hogy nem kaptak utasítást arra, hogy a kolleganő íróasztalát megfordítsák, és nem abban a helyiségben tartózkodtak, ahol a munkakörüknek megfelelően munkát kellene végezniük. Felhívták a figyelmüket, hogy tartózkodjanak az ilyen jellegű magatartástól a jövőben. (A FŐTÁV KSZ-e szerint azonban nem így kell eljárni a szóbeli figyelmeztetésnél.) Sőt pár nappal később a szakszervezet elnökének is felhívták levél formájában a figyelmét, hogy a jövőben tartózkodjon az ilyen jellegű „egyéni akciók” kezdeményezésétől.
A valóságban ez a „ügy” két kolleganő vitája volt, amivel a vezető nem tudott mit kezdeni. A szóbeli figyelmeztetést egy régióvezető (fenntartási régió vezetője, Ő felső vezetőnek számít) adta, a vezérigazgatóval egyetértve.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy vezérigazgató úr nem vonta kétségbe mindhárom kollega segítőszándékát, és elismerte, hogy ez nem egy égbekiáltó esemény, de attól még szabálytalanságot követtek el a kollegák.
A mai napig nem derült ki, hogy milyen szabálytalanságot követtek el, milyen szabályt, esetleg törvényt sértettek. Ha csak az nem, hogy egy kolleganőnek segítettek, hogy biztonságosan és az egészségét nem károsítva tudjon a továbbiakban dolgozni.
Ezek után elgondolkodtató, hogy milyen magatartást kövessenek a munkavállalók a jövőben, amikor minden stratégiai célkitűzés és a kultúrafejlesztés előírásai is arra inspirálják őket, hogy közösen dolgozva, egymást segítve lássák el a feladataikat...
