A nemzetközi munkaügyi normák szerepe Európában

A nemzetközi munkaügyi normák olyan jogi dokumentumok, amelyek meghatározzák az alapvető elveket és jogokat a munkahelyen. A normákat kötelező egyezmények vagy nem kötelező érvényű ajánlások formájában a kormányok, a munkaadók és a munkavállalók képviselői fogalmazzák meg, és az ILO évente megrendezett Nemzetközi Munkaügyi Konferenciáján fogadják el.

A szeminárium bemutatta az ILO normaalkotási tevékenységát és felügyeleti mechanizmusait, és a normák végrehajtásából eredő értékeket az európai régió, és különösen a közép és kisvállalatok számára. A fő előadók értékelték az ILO szerepét Magyarországon és az Európai Unió és az ILO közötti együttműködés új formáit.

Modori László úr, a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár, kiemelte, hogy a normaalkotási tevékenység az ILO alapvető funkciója. “A szervezet egyedülálló, tripartit struktúrája garantálja, hogy a nemzetközi munkaügyi normák a kormányok mellett a szociális partnerek támogatását is élvezik. Az ILO normáinak minden ILO tagállam számára relevánsnak kell lennie , és hozzá kell járulniuk a munkavállalók és a munkaadók helyzetének javulásához nemzetközi és nemzeti szinten is.”- folytatta az államtitkár.

Modori úr bemutatta a munka és a családi élet összeegyeztetésének elősegítésére tett magyarországi intézkedéseket is, majd hangsúlyozta, hogy a magyar kormány elismeri a kis- és közepvállalkozások fontos szerepét a munkahelyteremtésben és kiemelt figyelmet szentel növekedésük és fejlesztésük támogatására.

A szemináriumon előadást tartott Cleopatra Doumbia-Henry asszony, az ILO Nemzetközi Munkaügyi Normák Irodájának igazgatója, valamint Heinz Koller úr, az ILO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Irodájának igazgatója.

Cleopatra Doumbia-Henry asszony, az ILO Nemzetközi Munkaügyi Normák Irodájának igazgatója hangsúlyozta, hogy az ILO egyezmények ratifikálása és tényleges végrehajtása hozzájárul a munka világának sikeres szabályozásához.

“A nemzetközi munkaügyi normákra gyakran a gazdasági fejlődést hátráltató költséges teherként tekintenek. Holott a kutatások azt mutatják, hogy ezen normák betartásának következtében gyakran javulnak a termelékenységi és gazdasági mutatók. A biztonsági előírások csökkentik a balesetek számát és az egészségügyi ellátásra szánt kiadásokat és javítják a termelékenységet, a szakképzések fejlesztésére fordított befektetések pedig magasan képzett és motivált munkaerő alkalmazását teszik lehetővé.” - mondta Doumbia-Henry asszony. Hozzátette, hogy a gyülekezési jog és a kollektív tárgyalások gyakorlati megvalósulása csökkenti a munkaügyi konfliktusok számát és elősegíti a jobb munkaerő-gazdálkodást, valamint a munkavállalók és a munkaadók képviselői közötti jobb együttműködést.

Végül, Doumbia-Henry asszony áttekintette az ILO Szakértői Bizottságának Magyarországra vonatkozó észrevételeit, és felhívta a figyelmet a konstruktív párbeszéd fontosságára a ratifikált egyezmények jogi és gyakorlati alkalmazásában.

Koller úr kiemelte az ILO érdeklődésért Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság hivatalát november 1-jén átvevő megválasztott elnökének programja iránt. "Mr Junker Munkahelyteremtés, növekedés, méltányosság és demokratikus változás című programja több ponton is összhangban van az ILO hatáskörével és az Oslói Nyilatkozattal, különösen a munkahelyteremtési intézkedések tekintetében - például az infrastruktúra, az oktatás, a kutatás és az innováció, valamint a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság területén."

Európára kitérve, Koller úr hozzátette, hogy az ILO prioritásai a régióban továbbra is a fiatalok foglalkoztatása, a munkakörülmények javítása, a társadalmi párbeszéd és a fenntartható vállalkozások megteremtése lesz. Hangsúlyozta az ILO budapesti irodájának fontosságát, és külön kiemelte az ILO, a magyar kormány és a szociális partnerek között kialakult jó kapcsolatot és együttműködést. Az igazgató úr megerősítette az ILO elkötelezettségét a budapest iroda fenntartása mellett.

Koller úr ismertetett számos példát az ILO és az EU sikeres együttműködéséről is egy kerekasztal beszélgetés keretében, amelyen részt vett Thomas Bender úr, az Európai Bizottság külkapcsolatokért, szomszédságpolitikáért, bővítésért és az IPA-ért felelős osztályának vezetője.

Bender úr kihangsúlyozta, hogy az Európai Unió aktívan támogatja az alapvető jogok érvényesülését a munkahelyeken, illetve az ILO egyezmények ratifikálását és tényleges végrehajtását nemcsak az EU tagállamaiban, hanem a tagjelölt és szomszédos országokban, továbbá a partnerországokban is. Az ilyen kötelezettségek, különösen az alapvető munkaügyi előírások tekintetében az EU és a harmadik országok közötti kereskedelmi és egyéb nemzetközi megállapodások részét képezik.

Az ILO és az EU közötti a sikeres együttműködésre utalva, Bender úr megemlítette Bangladest, ahol az EU és az ILO közösen dolgozik a jobb munkavállalói jogok, a gyári biztonsági előírások és a felelős vállalati magatartás érvényesítéséért, szoros együttműködésben a bangladesi kormányzattal és az Egyesült Államokkal, valamint más érintett szervezetekkel.

“A magyar kormány több mint húsz éve otthont ad a ILO közép- és kelet-európai irodájának, és ezen támogatásért nagyon hálásak vagyunk.” - mondta Antonio Graziosi úr, az ILO Közép- és Kelet-Európai Iroda és Méltányos Munka Szakértői Csoportjának igazgatója. ”Az ILO készen áll arra, hogy hozzájáruljon a politikai párbeszédhez az Európai Unióban, és támogassa a fenntartható gazdasági fellendülés és társadalmi átalakulás kialakulására törekvő a nemzeti rendelkezéseket az uniós tagországokban, kezdve Magyarországgal.” - tette hozzá.

Végezetül, a magyar kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői kiemelték az ILO szerepét a szociális partnerek továbbképzésében és megerősítésében, továbbá a foglalkoztatás, a társadalmi párbeszéd és szociális védelem érvényesítésében. Hangsúlyozták az ILO budapesti irodájával kialakított jó kapcsolatot. Egyetértettek abban, hogy a jó gyakorlatok megosztása az ILO fontos szerepe, amely a jövőben különösen hasznos lehet a tagállamok számára.

Fotó: NGM