Lobbizásra szólítanak fel a nemzetközi szakszervezeti szövetségek
Az ENSZ munkaügyi szervezetének (ILO) munkaadói oldala teljes támadást intézett a sztrájkjog ellen, a szakszervezetek állásfoglalást akarnak kérni a Nemzetközi Bíróságtól, de a sikerhez a kormányoldal támogatására is szükség lesz.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) munkaadói oldala szerint - az eddigi általános értelmezéssel ellentétben - nem terjed ki a sztrájkjogra az ILO 87 sz. egyezménye. A nemzetközi szakszervezeti konföderációk állásfoglalást akarnak kérni a Nemzetközi Bíróságtól, de ezt az ILO tripartit Irányítótestületének is meg kell szavaznia, amiben a munkavállalókon és a munkaadókon kívül a kormányok is képviseltetik magukat. Jelen esetben utóbbiak dönthetik el a szavazás kimenetelét. Épp ezért az ITF és az ETF lobbizásra buzdítja tagszervezeteit.
A munkaadók 2012 óta hevesen támadják a 87. számú ILO-egyezményben "rögzített" sztrájkjogot. Mivel a "sztrájk" kifejezés konkrétan nem jelenik meg az egyezmény szövegében, a munkaadók kétségbe vonják, hogy az egyezmény a sztrájkjogra is kiterjed.
Ugyanakkor az ILO Szakértői bizottsága és a szervezkedés szabadságáért felelős bizottsága több mint 60 éve úgy tekinti, hogy a 87. egyezmény 3. cikke korlátozott sztrájkjogot is jelent. A 3. cikk szövege:
"1. A munkavállalók és a munkáltatók szervezeteinek jogában áll alapszabályaik és szabályaik kidolgozása, képviselőik szabad megválasztása, szervezetük irányításának, illetve tevékenységük megszervezése, valamint programjaik megfogalmazása.
2. Az állami hatóságok kötelesek tartózkodni minden beavatkozástól, ami ezt a jogot korlátozná, vagy annak törvényes gyakorlását gátolná."
A munkáltatói oldal támadása miatt a nemzetközi szakszervezeti mozgalom most azt sürgeti, hogy az ILO Irányítótestülete forduljon állásfoglalásért a Nemzetközi Bírósághoz. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha ezt az Irányítótestülete meg is szavazza.
A 2014. novemberében esedékes ILO Irányítótestületi ülésen többek között erről is döntenek, épp ezért az ITF és az ETF arra buzdítja tagszervezeteit, hogy lobbizzanak kormányuknál az állásfoglalás érdekében. (Magyarország kormánya nem veszt részt a 2014-2017-re megválasztott testület munkájában.)
Mindennek azért van jelentősége, mert az ILO jogértelmezését veszik alapul a nemzeti/regionális bíróságok a szervezkedés szabadságát érintő ügyekben - beleértve a sztrájkjogot is.
