Emelni kell a háziorvosok tekintélyét
Összetett kérdés az alapellátás mai állása, így önmagában a pénz nem lehet kiút a helyzetből, amellett, hogy a probléma megoldásának az említett intézkedések fontos első lépései - mondta a Magyar Hírlapnak Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke a háziorvosoknak kiírt, október végéig igényelhető pályázati lehetőségről, illetve a szakterület aktuális helyzetéről. Szerinte az egyik oka a pályán jelentkező orvoshiánynak, hogy a háziorvosi hivatást az orvosi szakmák hierarchiájában alacsonyra taksálják.
Október végéig pályázhatnak letelepedési támogatásra azok a háziorvosok, akik vállalják, hogy legalább négy évig tartósan betöltetlen háziorvosi körzetben dolgoznak - tájékoztatott korábbi közleményében az egészségügyi államtitkárság. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kezdeményezésére elfogadott kormányrendelet alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár augusztus elsejével írta ki a pályázatot, amelynek célja, hogy a legalább tizenkét hónapja betöltetlen körzetekben ösztönözze az orvosok letelepedését. A jelentkezők hat-tizenkét millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, ha vállalják, hogy legalább négy évig adott praxisban dolgoznak.
Az intézkedésre különösen nagy szükség van, hiszen, ahogy a Központi Statisztikai Hivatal vonatkozó adataiból is kiderül, csökkent a háziorvosok és a házi gyermekorvosok száma a Közép-Magyarország régióban tavaly, az előző évekhez képest. A Magyar Hírlap megkereste a Magyar Orvosok Szövetségének elnökét, aki elmondta, a hivatal adatai azért meglepőek, mert az országnak ezen a részén nem volt orvoshiány, szemben a hátrányos helyzetű térségekkel - mint Nógrád, Heves vagy Borsod megye -, ahol évek óta helyettesítéssel oldják meg az ellátást.
Bélteczki János szerint a probléma elég összetett, az orvoselvándorlás a háziorvosi szakmát is érinti. „A szakterület az egyik legkeresettebbek közé tartozik az úgynevezett fogadó országokban, és annak ellenére, hogy pontosan nem lehet tudni, hány háziorvos hagyta el tavaly az országot, ezt a tényezőt is figyelembe kell venni” - húzta alá az elnök. Szintén okként fogalmazta meg, hogy mivel havonta egy-egy praxis igen szűkös keretből gazdálkodik, ezért az ott rendelő orvos bére alacsonyabb, mint mondjuk egy járóbeteg-ellátásban dolgozó kollégáé. Éppen ezért a többségük mást is csinál a háziorvosi munka mellett, például beáll az ügyeleti rendszerbe.
Rákérdeztünk, hogy a tartósan betöltetlen praxisok helyzetén mennyit javítanak az állami segítségek, úgy mint a rezidenseknek szóló Markusovszky-ösztöndíj, vagy a fent említett, október végéig leadható pályázatok. Bélteczki János úgy fogalmazott, mivel összetett kérdésről van szó, önmagában a pénz nem lehet kiút a helyzetből, amellett, hogy a probléma megoldásának az említett intézkedések fontos első lépései.
Meglátása szerint gond az is, hogy mára a háziorvosi pályát az orvosi szakmák hierarchiájában alacsonyra taksálják, holott az egyik legsokrétűbb szakterület, és nagyon magas presztízsű is lehetne. Az elnök szerint a fiataloknak nincs jövőképük a szakterületen, az előbb említett jelenség mellett azért sem, mert bizonytalan és drága egy praxisba beruházni.
Ezért kiszámítható életpályamodellre van szükség, ami nem csak négy éven át nyújt biztonságot, és hozzájárul a szakma megbecsültségének visszaállításához is.
