Már a petrezselyem is támad? Avagy új eszköz a "biológiai" fegyverkezési versenyben?
Cibakházán alkalmi munkavállalók tömegesen, azaz közel ötvenen betegedtek meg egy petrezselyem ültetvényen történő munkavégzésük során. Miután a történelem során eleddig egy zöldség termesztő sem jelezte, hogy csak az egész testet befedő fólia-ruházatban tanácsos a petrezselyem földre lépni, az eset kapcsán érdemes lesz ezt felülvizsgálni. Talán a rovarvilághoz hasonlóan, a termesztett kultúrnövények is egyre agresszívabban viselkednek? Azt leszögezhetjük, hogy ekkora mértékű megbetegedés nehezen fogható az egyéni bőrérzékenységre. Több kérdés is felmerül az eset kapcsán…
A munkavédelmi vonatkozású kérdés az, hogy az a bőrelváltozás, amelyet az alkalmi munkavállalók a lábaikon és karjaikon elszenvedtek, valóban a petrezselyem tulajdonságaiból, biológiai expozíciós hatásaiból eredeztethető-e? Más szóval, mi az az irritatív hatás, vagy kémiai összetevő, amely ennyire csúnya sebeket ejt? Annyit mindenképpen tudnunk kell az esetről, hogy a bőrgyógyász véleménye szerint a petrezselyem levelének nedve olyan fototoxikus anyagokat tartalmaz, amely tulajdonképpen fényérzékennyé teszi az emberi bőrfelületet, ezáltal a napsütés hatására könnyebben alakul ki a felégés esete. Szerencsétlen a helyzet, hiszen a dolgozók csak gyomlálták a petrezselymet, nyilván hozzáérhettek a növényhez, de ilyenkor a gyomot kell kicibálni a földből, nem a kultúrnövényt. A példából az látszik, hogy elég egy kevéske dózis is és máris megvan a baj.
A megbízó a munka kiadásakor lényegében egy egész testet befedő védőruházatban jelent meg a dolgozók állítása szerint. Kérdés, hogy tudott esetleg a munka irányítója valamit a fennálló kockázatról, vagy legalábbis sejtett-e valamit? A vállalkozónak, elmondása szerint, nem volt tudomása a petrezselyem ilyenfajta „mellékhatásáról”, így nem is tudott erről tájékoztatást adni a dolgozóknak.
Azért ott motoszkál az emberben a kérdés, előfordulhat talán, hogy volt valami speciális szerrel kezelve ez a zöldség pont azért, hogy a terméshozam, vagy a kártevők elleni védettsége a lehető legjobb, legnagyobb legyen? Esetleg annak a méreganyagnak lehettek olyan összetevői, amelyek a bőr felhólyagosodását, elváltozását idézték elő? A hőségben, melegben végzett fizikai munka elengedhetetlen velejárója az izzadás, a verejtékezés és ebből adódóan a növények levélzetéről bőrre került porok a nedvességgel keveredve képezhettek akár a bőr hámrétegét károsító elegyet. Ez pusztán csak feltételezés, egyelőre ezt sem tudni biztosan. Amit biztosan tudni, hogy nyomozás is folyik.
Az ATV felvételén bemutatott munkavállalói sérülések döntően az alsó lábszár és az alkar bőrfelületén voltak megtalálhatók. A dolgozók keze védve volt, mert kesztyűben dolgoztak.
Általánosságban elmondható, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó munkáltatók elvárják, hogy a munkabiztonsági kötelezettségeket kizárólag a kölcsönbevevő teljesítse. Ez véleményem szerint a jobb megoldás, hiszen a tényleges munkafeladat, valamint annak a kockázatai elsősorban a kölcsönbevevőnél jelennek meg. A kölcsönbevevők sajnálatos módon, viszont megpróbálják a kölcsönbeadóra hárítani a munkavédelmi felelősséget, miközben gyakran még pontos tájékoztatást sem adnak a kölcsönbeadónak arról, hogy milyen hatásoknak, egészségkárosító kóroki tényezőknek lesznek kitéve a kölcsönbevett dolgozók. Ez a klasszikus egymásra mutogatás esete. Azt sem tudjuk biztosan, hogy volt-e szerződés az alkalmi munkavállalókat toborzó és a munkát megrendelő között, nemhogy esetleg egy munkavédelmi melléklet. Nehéz ügy mindkét részről, csakhogy a munkát végző dolgozó valahogy kiszolgáltatottabbnak tűnik.
Azt most ne is firtassuk, hogy az alkalmi munkavállalók alkalmazásának munkajogi előírásai maradéktalanul teljesültek-e? Reméljük, hogy az ügyben illetékes hatóság is megteszi a szükséges intézkedéseket és megbetegedést kiváltó okok, valamint a felelősök is nyilvánosságra kerülnek…
Somlai Szilárd
