A társadalmi párbeszéd, mint a foglalkoztatás és munkafeltételek formálója és fejlesztője Európában
Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) az Európai Tanács soros elnöke, Görögország, azon belül is Munkaügyekért Társadalmi Biztonságért és Jólétért Felelős Minisztériuma 2014. június 23-án közös, egynapos konferenciát szervezett. A témakör több mint aktuális: a válság hatására Európa szerte megrendült, vagyis gyengült a munkaügyi kapcsolatok rendszere és a társadalmi párbeszéd, valamint csökkent a kollektív szerződések száma és a szakszervezeti szervezettség.
A konferencián közel 100 fő, elsősorban görög és ciprusi társadalmi partnerek, valamint kutatók, szakértők képviseltették magukat, azonban voltak résztvevők Észtországból, Írországból, Belgiumból, Szlovákiából, Szlovéniából, Romániából, Angliából, Portugáliából, Hollandiából, Luxemburgból, Lettországból, Olaszországból, Svájcból és Franciaországból is. Magyarországról a LIGA képviselője, Kelemen Melinda, mint az Eurofound munkavállalói képviselői csoportjának delegált tagja vett részt, de szintén jelen volt a munkáltatók részéről Borosné Bartha Terézia, az MGYOSZ nemzetközi ügyekért felelős igazgatója, valamint Pete Zoltán az ÉVOSZ alelnöke.
A munkanyelv angol és görög volt. A regisztrációt követően az üdvözlőbeszédet Ionnis Vroutsis görög munkaügyi miniszter és Juan Menéndez-Valdés, az Eurofound igazgatója mondta el. A miniszter kiemelte, hogy azok az országok, ahol a társadalmi párbeszéd jól működik, ott a gazdaságnak is gyorsabban sikerült talpra állnia a válság után, amelynek legrosszabb részén már túl van Görögország. A görög társadalmi párbeszéd a múltban elsősorban a bérkérdésekre fókuszált, azonban a múlt hibáiból tanulni kell és új életet kell lehelni nem csak a görög társadalmi párbeszéd rendszerébe, hanem európai szinten is meg kell azt újítani. Juan Menéndez-Valdés az Eurofound kapcsolódó tevékenységeit és felméréseit ismertette. Megemlítette, hogy az egyik friss felmérés szerint, 80 %-a az európai munkaadóknak is egyetért abban, hogy a munkahelyi szintű társadalmi párbeszéd emeli a cégek eredményességét. Ezt követően a ciprusi munkaügyi minisztérium képviselője is elmondta beszédében, hogy Ciprus számára mennyire fontos, hogy jog által elismert társadalmi párbeszéd működjön országukban, ahol a háromoldalú egyeztetéseket önként vezették be korábban.
A délelőtti első szekcióban a felszólalók a társadalmi párbeszéd szerepét elemezték a válság sújtotta gazdaságok helyreállításában. Christian Welz, az Eurofound kutatási menedzsere egy átfogó európai áttekintést nyújtott. Elmondta, hogy a társadalmi párbeszéd segítségével több ország is sikeresen menedzselte a gazdasága részbeni helyreállítását. Ismertette a válságra adott főbb válaszokat. Ilyenek voltak például, hogy a vállalati KSZ-ek alacsonyabb sztenderdjét vezették be Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban, vagy a társadalmi párbeszéd klasszikus szereplőin kívül újabb szereplőket vontak be vállalati szinten (pl. „meghatározott munkavállaló” Romániában). Manuel Marcelino Perata da Pena Costa a Portugál Kereskedelmi és Szolgáltatási Konföderáció alelnöke a munkáltatói oldalról ismertette a portugál helyzetet. A meglévő strukturális problémákat elmélyítette a válság, 540 000 munkahellyel lett kevesebb az országban, mind társadalmilag mind pénzügyileg nehéz helyzet állt elő. Ezt tetézték a trojka intézkedései, ami nem minden esetben kapott kedvező fogadtatást a társadalmi partnerek részéről. A szociális partnerek már rutinnal rendelkeznek válságkezelésben, pozitív eseménynek tekinthető, hogy aláírtak pár egyezményt (Társadalmi Alku Egyezmény, 2012), munkajogi változások, aktív munkaerő-piaci eszközök és adó reformok születtek, azonban más, alapvető intézkedések nem kerültek bevezetésre. A kormány néhány héttel korábban tárgyalási csoportok létrehozását kezdeményezte az állami reform, bérminimum, aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök valamint munka és magánélet egyensúlya témakörében.
Liam Kelly, ír kormányzati képviselő az írországi helyzetről számolt be, ami sokkal inkább pozitív példaként említhető. Az ír társadalmi párbeszéd modelljében a munkaadókon, munkavállalókon kívül a földművelők, környezetvédők, civil és önkéntes szervezetek a főbb szereplők, amely keretében megfogalmazása szerint „az emberek beszélnek egymással”. A válságkezelést követően a gazdasági mutatók ugyan nem érték el az 1987-es szintet, viszont 2006-hoz képest jelentősen javultak. A társadalmi párbeszéd segítségével jelentősebb eredményeket értek el, a közszférában megszűnt a bérelvonás, a magánszférában pedig nemzeti protokollokat dolgoztak ki a bérmeghatározás, a KSZ tárgyalások, az aktivitási ráta, a munkavállalói jogok, a vitarendezés területén, valamint ad-hoc bérfigyelő bizottságokat állítottak fel.
A második délelőtti szekcióban a görög helyzet kapott kiemelt figyelmet, a görög társadalmi partnerek képviselői szólaltak fel, munkaadói oldalról 4 fő (szervezetek: SEV, G.S.E.V.E.E, E.S.E.E, S.E.T.E), munkavállalói oldalról 2 fő (magánszférában dolgozókat képviselő G.S.E.E. és közszférás dolgozókat képviselő A.D.E.D.Y.). Mind egyetértettek abban, hogy a görög munkaügyi kapcsolatokat a válság nehéz helyzet elé állította, nehéz visszaállítani a válság előtti szintet. A korábbi rendszer egy viszonylag „érett” rendszer volt (bizottságok, rendszeres találkozók), ezt a demokratikus rendszert söpörte el a válság, gyakorlatilag 20 év munkája veszett kárba. Az első lépések egyike lenne a kollektív tárgyalások bevezetése újra. Ugyan voltak reformintézkedések a válság óta, a társadalmi partnerek felkérést kaptak, hogy szélesebb körben tárgyaljanak, de ennek látható eredménye egyelőre nincs
Ebéd előtt kutatók számoltak be arról, hogy melyek azok a gyakorlatok, amelyek segítenek és működnek a társadalmi párbeszéd esetében, például a készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás, gyakornokidő, szektor-specifikus megközelítések, mobilitás, információ és konzultáció és munkavállalói részvétel. A felszólalók voltak: Maria Dotsika, (OMED, Görögország), Valia Aranitou (Krétai Egyetem), Dionyssis N. Gravaris (IME-GSEVEE, Görögország), Zoe Lanara (GSEE, Görögország), Rena Bardani (SEV, Görögország) és Valeria Pulignano (Leuveni Egyetem, Belgium). Ezt követően a Nobel-díjas Sir Christopher Pissarides a London School of Economics-tól (LSE, Anglia / Ciprus) beszélt a megszorítások alatti „Szociális Európa” helyzetéről.
A délután folyamán mindkét szekcióban az európai társadalmi párbeszéd helyzete volt fókuszban, valamint hogy az európai szintű társadalmi partnerek hogyan tudnának bevonódni az eddiginél hatékonyabban a társadalmi-gazdasági párbeszédbe és egyben hogyan segíthetik a nemzeti szintű konzultációt. A hozzászólók az európai társadalmi partnereket képviselték, így Patrick Itschert, az ETUC (Európai Szakszervezeti Szövetség) altitkára, Nils Trampe a BUSINESSEUROPE munkaügyi kapcsolatokért felelőse, Harald Wiedenhofer a élelmiszeriparban, mezőgazdaságban és turizmusban dolgozókat képviselő EFFAT titkára, valamint Ilaria Savoini, a kereskedelmi érdekvédelmi szervezet, EuroCommerce tanácsadója.
A beszélgetést Jean-Paul Tricart, az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főosztályának munkaügyi kapcsolatokért felelős egységének vezetője vezette.
Az utolsó, negyedik szekcióban újra többnyire kutatók kapták meg a szót. A beszélgetést Heinz Koller, az ILO regionális igazgatója vezette fel és David Foeden, az Eurofound munkafeltételekért és munkaügyi kapcsolatokért felelős egység vezetője moderálta. A felkért hozzászólók Roberto Pedersini (Milánói Egyetem, Olaszország), Isabel da Costa (CNRS, Franciaország), Matina Yannakourou (Európai Egyetem, Ciprus) és Fabiana Pierini (Európai Bizottság) voltak. A hozzászólások elsősorban azt érintették, hogy az európai gazdasági növekedés ellenére a szegénység és társadalmi kirekesztés tovább súlyosbodott, a munkanélküliségi ráták még mindig magasak, különösen a fiatalok körében. Ebben a helyzetben a társadalmi párbeszéd még fontosabb, mint korábban.
A konferenciát Juan Menéndez-Valdés, az Eurofound igazgatója zárta.
Kelemen Melinda
Képek:
