5+1 dolog amit nem tudtál a szakszervezetekről

Sok lúd disznót győz - tartja a mondás, ami a munka világában is igaz lehet. Akik összeállnak, és együtt néznek szembe egy problémával, sikeresebben oldhatják meg azt - legyen szó esetünkben kirúgásról vagy béremelésről.

5+1 dolog amit nem tudtál a szakszervezetekről

Mindenkinek alkotmányos alapjoga, hogy ne négyszemközt kelljen tárgyalnia a főnökkel. Ha a munkavállalók legalább tizen összeállnak, szakszervezetet alapíthatnak, és annak képviselőjét küldhetik be a főnökhöz, hogy mindenki számára előnyösen módosítsák a feltételeket.

Persze van, hogy a főnök hamar leszámol az ilyen kezdeményezésekkel. Erre valók a szakszervezeti szövetségek, amelyek professzionális segítséget nyújtanak tagjaiknak. A tapasztalt munkajogásszal megerősített szakszervezeti tárgyalócsoport fair alkura kényszeríti a munkaadót.

A jól felkészült szakszervezeti csapat csak addig feszíti a húrt, amíg még az a cégnek is jó, hiszen a cél nem az, hogy a céget zsebben elhordják fizetésként, hanem az, hogy a profit minél nagyobb legyen, de azt arányosan is osszák el. Ha a munkaadó, és a munkavállalók legalább 10%-át képviselő szakszervezet tárgyalnak, akár a szabadság mértéke vagy a túlórák száma is eltérhet a törvényben leírtaktól. Mindez azonban csak akkor lehet így, ha erről kollektív szerződésben egyeznek meg. A kollektív szerződés sajátja, hogy habár elegendő a munkavállalók 10%-a egy szakszervezetben, hogy azt megköthessék, a maradék 90%-ra is vonatkozni fognak a szabályok. Nem érdemes tehát kimaradni!

Magyarországon jelenleg több mint 2000 kollektív szerződés van érvényben, nem is kevés ezek közül a versenyszférában, sőt multiknál. Bankok, autógyárak, színházak, és IT cégek is kötöttek már kollektív szerződést, így komolyan érdemes lehet elgondolkodni azon, miért is ne?

Tőlünk nyugatabbra olyannyira nem idegen a munkavállalók és a munkaadók közötti ilyesfajta párbeszéd, hogy az Európai Unió legfelsőbb döntéshozó szervei is rendszeresen konzultálnak a munkaadók és munkavállalók szövetségeivel, mielőtt őket érintő döntést hoznának. Az EU 1,6 milliárd forinttal támogatja a LIGA Szakszervezetek, a VOSZ, és az MGYOSZ projektjét, amelynek célja az új Mt. hatásvizsgálata, a munkavállalói ismeretek oktatása, tanácsadás, továbbá a kollektív szerződések számának növelése. A projekt keretében a LIGA Szakszervezetek minden megyében jogászokat alkalmaz, hogy azok helyben és ingyenesen segítsék a párbeszéd kialakulását, valamint ezen keresztül a kollektív szerződések számának növekedését.