Összefoglaló a munkaerő-piaci helyzetről - 2014. első negyedév
Magyarország európai uniós vállalása 2020-ra a foglalkoztatási ráta 75 %-ra emelése. Probléma, hogy európai viszonylatban is tartósan alacsony a munkaerő-piaci részvétel Magyarországon, különösen a nők esetében (55,1 %). Jelentős regionális különbségek is vannak, a foglalkoztatási ráta az Észak- Alföldön (56,4%) és Észak-Magyarországon (55,4%) a legalacsonyabb.
A KSH legutóbbi (2014. január-március) gyorsjelentése szerint Magyarországon a foglalkoztatás a 15-64 évesek között 60, 9 %-ra nőtt (ez csak minimális, pár százalékpontos javulás az elmúlt évekhez képest). Ez a statisztikákban kimutatható foglalkoztatási többlet túlnyomó részét a közmunka adja, kisebb részben a migráns munkavállalók és a fehéredés is hozzájárul a látszólagos bővüléshez.
A versenyszférában a munkahelyek száma jelentősen nem változik, a versenyszférán kívüli támogatott munkahelyek száma nő, azonban ez csak statisztikai adatokban jelent javulást.
A közfoglalkoztatás eredeti célja szerint olyan átmeneti, határozott időtartamú foglalkoztatás, ami támogatja a tartós munkanélkülit a munkaerőpiacra való visszatérésben. A tapasztalatok szerint azonban elenyésző számban kerülnek vissza a közfoglalkoztatottak az elsődleges munkaerőpiacra. A közmunka-programok többször is átalakításra kerültek, azonban főleg a vidéki, egyébként is kritikus munkaerő-piaci helyzettel jellemezhető területeken a munkavállalók kiszolgáltatva, a megélhetéshez éppen csak elegendő bérért, gyakran méltatlan körülmények között dolgoznak. Az egy évvel korábbiakhoz képest 112 ezerrel dolgoztak többen közfoglalkoztatásban a 2014. január-márciusi időszakban (összesen 176 ezren).
A munkavállalási célú migráció az elmúlt években ugyan átmenetileg gyengült a válság hatására, és statisztikailag is alulmarad a környező országokhoz viszonyítva, azonban a migrációs potenciál magas, a kivándorlást tervezők száma jelentős. Hivatalos adatok szerint az elmúlt egy évben a külföldön dolgozók száma csak minimális mértékben nőtt (2 ezer fővel), legalábbis azok közül, akik rendelkeznek magyarországi lakcímmel (összesen 99 000 fő). Egyes becslések szerint mára közel félmilliót[1] is elérte a munkavállalási célból Magyarországot elhagyó magyarok száma. Ugyanakkor nő azok száma is, akik megfelelő felkészülés, előzetes tájékozódás híján kellemetlen tapasztalatokat szerezve rövid időn belül hazatérnek.
A KSH munkanélküliségre vonatkozó adatai szerint a 2014 I. negyedévében a munkanélküliek száma 370 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 8,3 % volt, ami jelentős javulás a korábbi időszakokhoz képest, azonban a javulás ellenére még mindig riasztó a fiatalok magas munkanélküliségi rátája (21,4 %). A munkanélküliek közül magas az ellátás nélküli álláskeresők száma (ennek oka az ellátási rendszer változásaiban is keresendő, pl. a munkanélküli ellátás időtartamának változása, az ellátások szűkítése), illetve a tartósan, egy éven túl állást keresők aránya.
Az állami foglalkoztatási szervnél bejelentett álláshelyek száma változó tendenciát mutat, azonban erősen dominál a támogatott munkahelyek száma, a nem támogatottaké pedig tartósan csökken. Az elsődleges munkaerőpiacon jelenlévő munkáltatók jellemzően nem veszik igénybe a munkaügyi központok munkaközvetítési szolgáltatásait. Kedvező fejlemény, hogy az atipikus foglalkoztatás kismértékben bővült, bár kérdéses, hogy ez mennyiben annak az eredménye, hogy a munkaadók a foglalkoztatás költségeinek csökkentése érdekében papíron csökkentik a munkaidőt.
A szegénységben élők aránya a kilencvenes évek végéhez viszonyítva nőtt (1998-as 6 %-ról 2012-es 14 %-ra, TÁRKI), a középosztály (1998-ról 42%-ról 2012-re 30%-ra, TÁRKI) aránya jelentősen csökkent.
Kelemen Melinda
[1] Nagykövetségi becsült adatok szerint körülbelül 300 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában, mintegy 100 ezer munkavállaló Németországban, körülbelül 50 ezren Ausztriában és 50 ezren az unió többi országában.
