Budapesti nemzetközi eszmecsere a migráns munkavállalók helyzetéről

Március 20-án és 21-én egy nemzetközi workshopban nyitotta meg a LIGA Szakszervezetek a brit TUC-vel és a román CARTEL-ALFÁ-val partnerségben folyó migrációs projekt eseményeinek sorát Budapesten.

Budapesti nemzetközi eszmecsere a migráns munkavállalók helyzetéről

Az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló projekt címe „Migráns munkavállalók információs hálózatának fejlesztése nemzetközi szakszervezeti együttműködés keretében”, mely 2013 novemberétől 2014 októberéig tart, és a tervek szerint ez alatt az idő alatt nem csak a budapestihez hasonló eszmecserére nyílik lehetőség Londonban és Bukarestben is, hanem már elindult egy, a migráns munkavállalókat támogató, és fórumként szolgáló honlap, melynek tartalma és szerkezete folyamatosan frissül. Emellett a három partner vállalta, hogy mélyreható kutatásra alapozott tanulmányokat készít a három ország migrációs helyzetéről, valamint, hogy három nyelven a témában információs anyagokat hoznak létre, valamint terjesztenek, melyek hasznos tájékozódási pontok lehetnek az idegen országban munkát vállalni kívánók számára.  A Projekt lezárása egy 2014. szeptemberi, nagyszabású konferencia lesz Budapesten.

A konferencia első szakmai előadását Kelemen Melinda, a projekt koordinátorának megnyitója után Tóth Judit, a Szegedi Tudományegyetem kutató professzora, a magyar országtanulmány készítője tartotta. Előadásában a 30 oldalas tanulmányt ismertette, melynek célja a magyar helyzet kontextusba helyezése, az angol és román helyzettel való összehasonlítása is volt. A Magyarországon élő külföldi munkavállalók aránya 1,4% csupán, azonban az utóbbi években megnövekedett munkaerőkiáralmlás okán az elmúlt időben ún. számok háborúja indult meg, részben a KSH, részben a fogadó országok adatai alapján. A Világbank adatai talán egy olyan adat, melyre lehet támaszkodni, ez alapján kb. 500.000 magyar munkavállaló dolgozik külföldön. Így elmondható, hogy 5-9% közötti a külföldön dolgozók aránya. A küldő országokban (mint Magyarország, de Románia is) általában erős taszító tényezőket figyelhetünk meg, melyek az elvándorlás felé ösztönzik a munkavállalókat. Magyarországon taszító tényezők közé sorolható a növekvő munkanélküliségi ráta, mely 11% körüli, valamint a magas adóterhelés, az alacsony munkajövedelmek, a háztartási hitelszintek mértéke, és a szociális transzferek alacsony szintje. A magyar szakszervezetek azt támogatták, hogy a kormány részéről ne legyenek korlátozó intézkedések.

Tóth Judit elmondta, hogy Nagy Britannia vonzereje folyamatosan nő, ebben nagy szerepe van a nyelvnek, a jelentős bérszínvonal-különbség, valamint az, hogy a diaszpóra-hálózat folyamatosan növekszik, ez azt jelenti, hogy a kinti tartózkodást számos cég, szervezet támogatja.

A magyar kormány 2013-ban elfogadott egy migrációs politikát, mely egy 100 oldalas dokumentum, és a „szabályozott nyitottság” politikáját követi a szakképzett munkavállalók felé - ez azt implikálja, hogy a szakképzetlen munkaerőt szelektálja, azaz főként a szakképzett munkaerőnek ad zöld utat. Fontos kiemelni, mondta el Tóth Judit, hogy Magyarország nem részese egyetlen olyan nemzetközi egyezménynek sem, mely a migráns munkavállalókat, illetve családjaikat védené, holott a kiáramló munkaerő már nagyobb létszámú, mint az ideérkező. Miután az ILO, az Európa Tanács és az ENSZ is több ízben kezdeményezte ezek kiterjesztését, (pl. az au-pair egyezmény) sem vett ezekben részt a magyar kormány. Az Európai Szociális Charta 18-19. cikkét Magyarország nem vállalta (ez opcionális rendelkezés volt). Magyarország tehát mintha elzárkózna ezek elől, így elmondható, hogy konzervatív, védekező álláspontot képvisel. A brit hozzáállás 2004 óta a nyitott kapuk elvét vallja, mely úgy tűnik, hogy lassan véget ér. Jelenleg megszorító intézkedések irányába indul el a tendencia.

A magyar és a brit munkajogi helyzet helyzetben nagy különbsége, hogy a magyar jogrendszer a Munka Törvénykönyvében egységesen lép fel, mely kis kivételeket enged, ezzel szemben a brit szabályozás nagyon fregmentált.

A munkaerő-kölcsönzés szerepe a brit jogrendszerben nem tisztázott, melynek hátrányait a magyar munkavállalók is megérzik. Számos visszaélés tapasztalható, az állami ellenőrzés gyenge. Növekszik ugyanakkor az önfoglalkoztatás száma, a briteknél ez döntően a román és a bolgár munkavállalók között jelenik meg. Magyarországon a szabályozás nem kezeli az önfoglalkoztatottakat olyan egyértelműen, mint a brit. Bizonyos szektorokban jobban elterjedt az önfoglalkoztatás, ilyen az építőipar, vagy a vendéglátás, melyek esetén sokkal kisebb a szociális védelem. Az ifjúsági munkanélküliség mindkét országban igen magas, Magyarországon az általános munkanélküliség is magas, míg a briteknél nagyobb a különbség az ifjúsági és az általános munkanélküliség aránya között. Szintén közös vonás, hogy a közszférában foglalkoztatottak száma nagyon magas, minden ötödik munkavállaló közalkalmazott. A briteknél tervezik ennek a szisztematikus csökkentését, Magyarországon nincs erre vonatkozó terv.

A legmagasabb és legalacsonyabb bérek közti különbség mindkét országban folyamatosan mélyül, Magyarországon kettős szerkezetű a munkaerőpiac, egyrészt léteznek a magas technológiájú multicégek, valamint a KKV-k, mely a magyar munkaerőpiac 95%-át teszi ki. Nincs tehát egészséges munkaerőpiaci szerkezet, így a két munkaerőpiac a recessziós helyzetekre máshogy reagál.

Mindkét országban létezik minimálbér, melyet jogszabály rögzít, a magyar rendszerben elkülönülnek a közalkalmazottak, a diplomások és a diploma nélküliek. A brit rendszerben az életkor játszik szerepet, illetve az, hogy a munkavállaló igénybe vesz-e szállást, ellátást.

Az előadás kitért még arra, hogy jelenleg milyen információs források állnak a migráns munkavállalók rendelkezésére, valamint, hogy ezeket hogyan lehetne bővíteni, fejleszteni a projekt által kialakított honlapon, illetve szóróanyagokon.

A délutáni szekciót Georgiev Tsanko, a bolgár Podkrepa szakszervezet képviselője nyitotta meg. Előadásában bemutatta a bolgár munkaerőpiac összetételét migrációs szempontok alapján. Ezt követően a horvát és a lengyel résztvevő is bemutatta országát.

Rosa Crawford, a brit projektpartner, a TUC részéről az Angliában dolgozó migráns munkavállalók szakszervezeti taggá való szervezéséről beszélt. Elmondta, Anglia nem vezetett be ideiglenes intézkedéseket, azaz papíron 2004 óta valóban megnyíltak a lehetőségek. A baloldali munkáspárt szavazta meg ezt a rendeletet, mely egy vizsgálat eredményeire támaszkodott, miszerint a brit munkaerőnek hatalmas kapacitása van, főleg a munkaerőpiac alsóbb szintjein. A munkaerő-elmozdulás következtében azonban valóban olyan üggyé vált a migráció, melyet kezelni kellett.

A román helyzetről Florina Panainte, a román projektpartner, a CARTEL-ALFA képviseletében beszélt. Elmondta, hogy Románia Magyarországhoz hasonlóan küldő ország, becslések szerint 3 millió román állampolgár dolgozik külföldön, melyek egy része nem regisztrált munkavállaló. Nem lehet tudni pontosan a migráns munkavállalók számát. A jelenség az uniós csatlakozással, 2007-ben nőtt meg jelentősen, Spanyolország, Görögország és Portugália volt a cél, becslések szerint Németország és Anglia lesznek az új célpontok.

A délután hátralévő részében a résztvevők csoportokra oszlottak, három munkacsoportban beszélték meg a következőket:

  1. Milyen közös problémákat tudnak felvázolni a migrációs jelenséggel kapcsolatban, melyekkel foglalkozni kell?
  2. Milyen közös javaslatokat lehet hozni, milyen vállalásokat lehet tenni az együttműködésre?
  3. Milyen javaslatokat lehet tenni a készülő szórólapokra és brosúrákra?
  4. Milyen javaslatokat lehet tenni a készülő honlap tartalmával kapcsolatban?

A második napon Marco Cilento, az ETUC tanácsadója nyitotta meg előadásával, melyben az ETUC migrációs politikáját és projektjeit ismertette. Az ETUC határozata alapján a migráció az egyik legfontosabb ügy, egyenlő hozzáférés és egyenlő bánásmód elve a legfontosabb. Európának jogi csatornákat kell nyitnia a szabad mozgás érdekében, hogy a migráció ne fenyegetettséget jelentsen. Elmondta, hogy tisztább európai szintű szabályozásra van szükség, nem csak szűkítő szabályozások kellenek. Az illegális munkavállalók helyzetét is kezelni kell, valamint a szakszervezeteknek is fel kell venniük a migrációs politikát a prioritásaik közé.

A konferencia zárásaként a három munkacsoport számolt be az előző napi csoportmunkáról, valamint a résztvevők visszajelzéseikben javaslatokat tettek a projekt sikeres folytatása érdekében.

migráns migráció