Vélemény az MGYOSZ gazdaságpolitikai szakmai anyagához
Az MGYOSZ március 7-én gazdasági csúcstalálkozó címen konferenciát szervezett Gazdaságpolitikai megfontolások, javaslatok a tartós és fenntartható gazdasági növekedés érdekében című anyagával kapcsolatban.
Úgy gondoljuk, hogy az anyag reálisan méri fel a magyarországi gazdasági szerkezet dualitását-trialitását. Több tanulmány is alátámasztja, hogy a magyar gazdasági szerkezet a 80%-20%-os szabály szerint rétegződött azaz a cégek 20%-a állítja elő a vállalati profitok 80%-át. Specifikusan a magyar gazdaságban ez az arány inkább 90%-10%.
A LIGA szakszervezetek egyetért azzal, hogy az oktatás a kulcs egy versenyképes társadalom és gazdaság létrejöttében. Jelen pillanatban úgy tartjuk, hogy a folyamatok ebben a témában nem jó felé mutatnak. Az MGYOSZ anyag hangsúlyozza, hogy fontos a 2014-2020-as tervezési ciklusban, hogy gazdaság kapja a legintenzívebb támogatást. Jelen kormányzati törekvés ezt biztosítja, hiszen az elérhető EU-s források több mint 40%- a fog gazdaság fejlesztésre menni. Érdemes megjegyezni, hogy azon vállalatok, amelyek EU-s forrásokra vannak rászorulva ismerve a pályázati adminisztráció terheit nem növeli hanem éppenséggel csökkenti azok versenyképességét.
A magyar gazdaság tőkevonzó képességének javításával valamint az állami újraelosztási ráta csökkentésével egyetértünk, ameddig az a munkavállalói pozíciókat nem rontja. A hazai trend a vállalkozói struktúrákat illetően aggodalomra ad okot hiszen tovább folytatódik a megtermelt profit és export teljesítmény eltolódása külföldi tulajdonú nagy vállalatok irányába. Ez azt jelenti, hogy a hazai KKV szektor immáron trendszerűen veszít a versenyképességéből és ez a hangsúly eltolódás ennek a következménye.
Fent megemlítettük a gazdaság triális szerkezetét, amely az állam 52%-os GDP arányos kiadásaira vonatkozik (Eurostat). Lefordítva az állam a legnagyobb megrendelő lett a piacon, amely az államkapitalizmus egyik legfőbb ismérve. Ez azt jelenti, hogy a megrendelések nem piaci feltételek, hanem politikai premisszák mentén dől el ami tovább torzítja a versenyt és csökkenti a vállalati szektor versenyképességét és ezáltal a gazdaság hatékonyságát. Véleményünk szerint a vállalható állami kiadási szint 35-40% lenne.
Egyetértünk az MGYOSZ azon megállapításaival, hogy jól szabályozott verseny, a társadalmi értékek széleskörű elfogadása és erősítése, az öngondoskodás szerepe tovább erősödjön. Korlátok között, de az állam határozottan fellépjen társadalmi és szociális problémák megoldásában. Külön hangsúlyosan egyetértünk a transzparencia és a prudencia kérdésében, az üzleti és az államapparátussal való kapcsolatokban.
A modern gazdasági szerkezetben a magas hozzáadott értéket termelő ágazatok a legfontosabbak, ugyanakkor fokozottan és hangsúlyosan kell biztosítani a termelő és feldolgozóiparban a munkavállalói érdekeket, hiszen a foglalkoztatás ezekben az iparágakban igen intenzív.
A LIGA szakszervezetek egyetért, hogy meg kell állítani a külföldi migrációt, és ennek leghatékonyabb módja, hogy a gazdasági perspektívát vissza kell adni, átlátható és fenntartható szabályozói és foglalkoztatói környezetet valamint megfelelő bérszínvonalat kell biztosítani. Külön hangsúlyt kell fektetni a munkavállalói jogok védelmére is.
A külgazdasági stratégia kapcsán úgy gondoljuk, hogy a szektorális külön megállapodásoknak a gesztusokon kívül nincs közvetlen haszna és jelen gazdasági helyzetben nem javasoljuk a különböző szektorok effektív diszkriminációját. Hatékony külgazdasági stratégiák keretében különböző állami dotációs/programok megfelelő eszközrendszert tudnak nyújtani a magas hozzáadott értékű ágazatok preferálásához.
Az államháztartás hosszú távú finanszírozásához az exportra termelő versenyképes vállalatok a folyófizetési mérlegen keresztül tudják finanszírozni az államadósságot, ezért az export kapacitások bővítése továbbra is kiemelt jelentőségű
Az adó politika kapcsán úgy gondoljuk, hogy egy csökkenő állami újraelosztási ráta mozgásteret jelenthet a jövőben az adóék illetve a munkáltatói hozzájárulások csökkentésben, ami által a valós versenypiaci foglalkoztatottság növekedésnek indulhat és termelékenység tovább javulhat.
Bajor Tamás
