2014. január 1. napjától bővül a lakáscélú támogatások köre

A jelenleg hatályos szabályozás alapján adómentes támogatás az olyan hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is), amely a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig vehető igénybe legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás). Az adómentes támogatás több munkáltató által nyújtott vissza nem térítendő támogatás esetén is igénybe vehető úgy, hogy a támogatási plafonnal összefüggésben a 4 évre visszamenőlegesen nyújtott támogatásokat össze kell adni.

A törvény értelmezéséhez definiálni kell a lakáscélú felhasználás és a méltányolható lakásigény fogalmait.

Lakáscélú felhasználásnak minősül a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is), a belföldön fekvő lakás építése, építtetése, a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése, valamint a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés.

A méltányolható lakásigény alapvetően a lakás szobáinak a számától, valamint az építési (vásárlási) költségektől függ. A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok számától függően a következő:

1. egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
2. három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
3. négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.

A fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, a lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy - egy lakás esetén egy alkalommal - két szobaként kell figyelembe venni. A lakószoba legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.

Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet mellékletében szereplő építési átlagköltségét (vételárát) nem haladja meg. Ez Budapesten és megyei jogú városokban 1 szoba esetén 10.500.000,-Ft, másfél szoba esetén 12.500.000,-Ft, 2 szoba esetén pedig 15.000.000,-Ft. Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni. Akkor fiatal a házaspár, ha az adásvételi szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.

A törvény arról is rendelkezik, hogy, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás részben vagy egészben adóköteles, ideértve az adóhatóság által megállapított adóhiány esetét is, az adó (és más jogkövetkezmények) a magánszemélyt terhelik. A hitelintézet az adóévben a közvetítésével nyújtott támogatásról, a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

Az államfő aláírására vár azonban a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/13478. számú törvényjavaslat, mely a fentieket a következőképpen változtatná meg:

1. Adómentes vissza nem térítendő támogatásnak minősül a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegén, továbbá а lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatáson túlmenően а hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is. Ennek keretében feltehetőleg olyan kötelezettségek is támogathatóvá válnak, mint például a végrehajtási költségek, valamint a késedelmi pótlék.
2. A lakás értéke (építési költség, vételár) helyett annak szobaszáma nem haladja meg а lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt. A lakás építési költségének (vételárának) nem kell a kormányrendeletben foglaltaknak megfelelnie.
3. А lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha а munkáltató rendelkezik а hitelintézet, а kincstár igazolásával. Ha а hitelintézet, а kincstár igazolása alapján az adóévi lakáscélú munkáltatói támogatás részben vagy egészben nem felel meg az adómentesség feltételeinek, vagy ha а munkáltató nem rendelkezik az igazolással, а munkáltató (már nem a munkavállaló) а közterheket az adóévet követő év május hónapra - lakás korszerűsítéséhez adott támogatás esetén az adóévet követő második év május hónapra - vonatkozó kötelezettségként állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

A részletek az Szja tv.-ben, valamint a 12/2001. (I.31.) Korm.r.-ben olvashatóak. A törvényjavaslat az államfő aláírására vár.

Dr. Kéri Ádám jogi szakértő