Céges rendezvény/csapatépítés vs. munkahelyi baleset

Nézzük meg először azt, hogy mit tekintünk munkabalesetnek, illetve mely eseményekért áll fenn a munkáltató kártérítési felelőssége.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. a munkabaleset fogalmát akként határozza meg, hogy az az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Ezzel szemben ugyanakkor nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.  

A munkáltató kártérítési felelősségével összefüggésben az Mt. azt mondja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.  

Amennyiben tehát a munkavállalóval baleset történik, vizsgálni kell azt, hogy munkabalesetnek tekinthető-e az esemény, illetve fenn áll-e a munkáltató kártérítési felelőssége. Ezek a kérdések nem feltétlenül kapcsolódnak össze. Az ilyen balesetből (munkabaleset) eredő egészségkárosodásokkal összefüggésben nyújtott egészségbiztosítási ellátásokra speciális, az általános szabályoknál kedvezőbb szabályok vonatkoznak, így szélesebb körű gondoskodás igénybevételére nyílik lehetőség. Ebben az esetben eltérő orvosi ellátást, magasabb gyógyszer/gyógyászati segédeszköz/gyógyászati ellátást, illetve a balesetből eredő keresőképtelenség idejére a táppénznél kedvezőbb feltételű baleseti táppénzt lehet igényelni. Ettől eltér a munkáltató kártérítési felelőssége, mely alapján a munkavállalónak közvetlenül és közvetve okozott károkat a munkáltató adott esetben köteles megtéríteni. A munkáltató kártérítési felelőssége vonatkozásában ugyanakkor ki kell emelni, hogy az új Mt. azt jelentősen korlátozza !

A jogi helyzet szemléltetésére kiválóan alkalmas a Kúria egyik döntése, mely azt vizsgálta, hogy a csapatépítő tréningen részt vevő munkavállalót síelése közben ért baleset munkabalesetnek minősül-e, illetve maga után vonja-e a munkáltató kártérítési felelősségét. A munkáltató arra hivatkozott, hogy a baleset nem a munkaviszonnyal összefüggésben történt, azt elhárítani nem állt módjában, illetve a munkavállaló saját maga felelős a kárért, hiszen a munkáltató által biztosított felszerelést, és edzőt nem is vette igénybe. A Legfelsőbb Bíróság (jelenleg Kúria) az Mfv. I. 10.318/2004. sz. ügyben ezzel az érveléssel nem értett egyet és akként foglalt állást, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségének megsértésével kapcsolatos károkért akkor felel, ha a munkaviszony fennállása alatt keletkező kár a munkaviszonnyal összefüggésben van [MK 29. Állásfoglalás a) pont]. A munkavállaló a munkáltató ajánlatát elfogadva vett részt az eseményen, ennélfogva a részvétele a munkaviszonyával összefüggőnek minősül, melynek megítélésénél nincs jelentősége annak, hogy a munkáltató valamennyi munkavállalója a képzésen részt vett-e. Jelentősége van ugyanakkor annak, hogy a képzés idejére a munkavállalók munkabérben is részesültek. Valószínűsíthető, hogy a képzés a munkavállalók személyiségének megismerésére, egymás közötti jobb együttműködés kialakítására irányult. A programot szervező cégnek a programról szóló ajánlata, vagy más hiteles bizonyíték hiányában azonban teljes bizonyossággal nem lehetett megállapítani, hogy a program célját (csapatépítés) szolgálta-e a síelésen való részvétel, vagy pedig a sportolás pihenőidő alatt történt. Amennyiben a síelés célja a csapatépítés volt, abban az esetben az a munkaviszonnyal összefüggőnek minősül. Az, hogy a szabadidős tevékenység a csapatépítés célját szolgáltja, nem kizárt még abban az esetben sem, ha ez a szabadon választható egyik tevékenység volt !

A bírói gyakorlat szerint tehát a munkáltató által munkaidőnek minősülő időben szervezett sportesemény, amelynek költségeit a munkáltató fedezte, a munkáltató működési körébe tartozónak minősült, mivel összefüggésben állt a munkáltató tevékenységével. Amennyiben pedig a kárt előidéző ok a munkáltató működési körébe esőnek minősült, a munkáltató felelőssége akkor is fennállt, ha az ok nem volt elhárítható (MK 29. Állásfoglalás). 2012. július 1. napjától azonban új Mt. lépett hatályba, melynek deklarált célja a munkáltatók túlzott tehernövekedésének a csökkentése, azaz felelősségük korlátozása. A jogalkotó először is a működési kört az ellenőrzési kör fogalmára cserélte le. A munkáltató tehát már nem minden, a működési körébe tartozó eseményért felel. Az ellenőrzési kör kategóriába tartoznak mindazon körülmények, amelyre a munkáltató befolyással bír, melyre képes hatást gyakorolni. A munkáltató ezen túlmenően az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülményekért sem felel, mellyel nem kellett számolnia és amellyel összefüggésben nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa. 

Az új Mt. szabályai vonatkozásában kialakult bírói gyakorlat még nincsen. Habár a munkabaleset fogalmi köre nem változott, a munkáltató kártérítési felelősségének a terjedelme erősen leszűkült. Továbbra is jelentősége lesz annak, hogy az egyes, „munkaidőn kívüli” vagy annak látszó eseményeken való részvétel mennyire önkéntes, a munkáltató azonban a felelősségét számos új rendelkezésre támaszkodva kimentheti. Hivatkozhat arra, hogy a káresemény nem tartozik bele az ellenőrzési körébe, azzal nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, valamint nem kell megtérítenie azt a kárrészt sem, ami a károkozás idején nem volt előrelátható.

Dr. Kéri Ádám