Multiknál vagy hazai tulajdonú cégeknél jobb dolgozni? Mítoszok és a valóság.

A kutatásban olyan kérdéseket tettek fel, miszerint egy multicégnél való eltöltött évek valóban garantálják-e a „jó” karriert, ezeknél a nemzetközi nagyvállalatoknál vajon biztosítva van-e a munkavállalók érdekképviselete, vagy inkább szakszervezet-ellenes álláspont érvényesül jobban?     

Mivel a kutatás az önkéntes kitöltésen alapuló nemzetközi jövedelem indikátor felmérés (www.wageindicator.org) adatainak elemzésen alapul, a szerzők felhívják a figyelmet, hogy a tanulmány eredményeit fenntartással kell kezelni. A kutatás 10 európai országa terjedt ki. Magyarországon kívül Belgium, Csehország, Finnország, Németország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság került nagyító alá. Öt területet emeltek ki a kutatók: fém és villamos ipar, kereskedelem, pénzügy és call-centerek, info-kommunikáció, szállítás és telekommunikáció. Ezeken belül vizsgálták nemzetközi és helyi vállalatoknál a béreket, munkafeltételeket és munkaminőséget, a munkaórák számát, képzési lehetőségeket és a munkaügyi kapcsolatokat.   

A következtetéseik alapján elmondható, hogy néhány európai uniós tagállamban, különböző területeken nemzetközi tulajdonú és kiterjedésű vállalat alkalmazottjának jobb lenni, mint helyi tulajdonú cégnek dolgozni, mivel azok kedvezőbb lehetőségeket biztosítanak a magasabb fizetés által, jobbak az előremeneteli és a képzési lehetőségek, valamint a munkaügyi kapcsolatok is rendezettebbek. Másrészről a negatívumok között szerepel, hogy hosszabbak a munkanapok, részben túlóradíj nélkül várják el a pluszmunkát, magasabb a stresszszint és a dolgozók folyamatos átszervezési folyamatoknak vannak kitéve.

A kutatás egyik hiányossága - ami a rendelkezésre álló adatok elégtelenségéből fakad - hogy a legtöbb szempontból Magyarország nem volt összehasonlítható a többi országgal. Az összevethető adatok alapján a ledolgozott munkaórákat tekintve Magyarország az egyetlen kivétel a vizsgált országok között: a többi országtól eltérően a helyi cégeknél - átlagban 0,6 órával - többet dolgoznak a munkavállalók, mint a multinacionális cégek alkalmazottjai.

Európai viszonylatban a munkahelyi munkaügyi kapcsolatokat vizsgálva azt nézték a kutatók, hogy szakszervezeti tag-e a válaszadó, vonatkozik-e rá kollektív szerződés, illetve van-e munkavállalói érdekképviselet a munkahelyén.  Az eredmények azt mutatták, hogy általánosságban véve a nemzetközi tulajdonú vállalatoknál nagyobb a szervezettség, és itt érzékelhetőbb leginkább az ilyen jellegű vállalatok előnye. A kutatók kiemelik, hogy ebben a tekintetben nem elhanyagolható szerepet játszik a munkavállalók információs, konzultációs jogaival kapcsolatos európai szabályozás, valamint a vállalatok társadalmi felelősségvállalására ható általános nyomás.

A vizsgált területeket nézve a pénzügyben és az info-kommunikációban, de a fémiparban is jellemző volt, hogy a magasabb fizetésért cserébe magasabb termelékenységet vár el a munkáltató. Különösen a rosszabbul fizetett szektorokban, a kereskedelem, valamint a közlekedés és telekommunikációban megfigyelhető volt a bérek lenyomása, leginkább Hollandiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban. Ezekben a szektorokban tehát különösen fontos, hogy a szakszervezetek fenntartsák a kollektív megállapodások rendszerét.

Forrás: Working in multinationals and domestic firms compared - myths and realities
http://www.etui.org/Publications2/Policy-Briefs/European-Economic-Employment-and-Social-Policy/Working-in-multinationals-and-domestic-firms-compared-myths-and-realities

Kelemen Melinda
Szociológus szakértő