Csak látszatra csökkent a feketemunka mértéke
Csökkent a feltárt feketefoglalkoztatás az első félévben Magyarországon, derült ki az OMMF legutóbbi közleményéből. Sajnos azonban a hangsúly a "feltárt" szón van, hiszen az Állami Számvevőszék legfrissebb, a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságáról készített jelentése szerint 2006−2010 között - egyetlen évtől eltekintve - folyamatosan gyengült az ellenőrzések hatékonysága.
Mivel a vizsgálatok 90 százalékát eleve csak 4-5 ágazatban végezték, a potenciálisan vizsgálandó munkaadói kör felének nem is kellett tartania az ellenőrzéstől. A felügyelői létszám alapján pedig a munkaügyben két és félszer több esély volt ellenőrzést kapni egy észak-magyarországi munkaadónak, mint egy közép-magyarországinak.
Nem javította a szervezet hatékonyságát az sem, hogy a válságra való tekintettel módosították, és egyre szűkebbre vették a bírságokhoz kapcsolódó jogkövetkezmény által érintettek körét. Ezek a nem kellően átgondolt, helyenként hibás vagy hiányos szabályok az ÁSZ szerint esetenként ellehetetlenítették az OMMF munkáját, gyengítették a büntetések visszatartó erejét.
Ugyan 2006-ban − részben a foglalkozás-egészségügy átvétele miatt, részben a feketemunka elleni harc jegyében − jelentősen megnőtt a szervezet költségvetése, ez nem eredményezte a folyamatos ellenőri jelenlétet, ami érdemi visszatartó erőt jelentett volna a versenyszférában.
Főképp a munkaügyi ellenőrzéseknél volt kritikus mértékű a teljesítménycsökkenés: amíg 2007-ben még 72,7 ezer feketemunkást találtak a felügyelők, addig 2010-re már 59 százalékkal kevesebbet. Az elmúlt két évben egyre kevesebb összegből gazdálkodott a hatóság, és idén tovább mérsékelte a működési kiadásait a kormány − legutóbb épp egy múlt szerdai határozatban vont el forrást az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőségtől (OMMF).