A Japán Nemzetközi Munkaügyi Alapítvány oktatása a japán szakszervezeti rendszerről

A LIGA Szakszervezeteket magyar részről Bélai Gábor a Független Rendőr Szakszervezet nemzetközi referense képviselte. A találkozón négy ország öt szakszervezeti konföderációja volt jelen, magyar részről a LIGA Szakszervezetektől és az MSZOSZ képviseletében, lengyel részről NSZZ-Szolidarnosc-tól, cseh részről a CMKOS konföderációtól, román részről a CNSRL-FRATIA szakszervezeti konföderációtól voltak résztvevők.

A hivatalos megnyitót követően előadások hangzottak el a japán szakszervezeti mozgalom kialakulásáról a kezdetektől a II. világháborút követő időszakon át napjainkig.
Az 1947-es alkotmány rögzítette a munkavállalók jogait. Ennek alapján Japánban minden állampolgárnak joga és kötelessége dolgozni. Az alkotmány rögzíti a szakszervezet alakításához és a kollektív érdekképviselethez fűződő jogokat. Mindez azonban nem vonatkozik a rendvédelmi és védelmi szerveknél, illetve a közszférában dolgozókra.

A Világháborút követően több szakszervezeti konföderáció is létezett, melyek egyesülésével egyre nagyobbak jöttek létre. Végezetül 1989-ben sikerült létrehozni a Japán Szakszervezeti Szövetséget (RENGO), mely a szakszervezetek nagy többségét tömöríti.

Érdekesség, hogy Japánban a szakszervezetek kizárólag a magánszférában tevékenykedhetnek, a közszférában jelenleg még nem, mivel a közszférában dolgozók eleve különféle kedvezményekkel rendelkeznek. Azonban a RENGO azon dolgozik, hogy fokozatosan kiterjessze a szakszervezetek alakításának lehetőségét a kormányzati illetve az önkormányzati dolgozókra is. (A közszférában jelenleg csak az állami/önkormányzati tulajdonú cégeknél van szakszervezet, mint pl.: vízművek, stb.)

A közalkalmazottak tekintetében a bértárgyalásokat a Nemzeti Személyügyi Szervezet (National Personal Agency) folytatja.
A szakszervezeti tagok jelentős része határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló, ugyanakkor a munkavállalók többsége mára már határozott idejű munkaszerződéssel, illetve részmunkaidőben, vagy munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cégeken keresztül foglalkoztatott. A RENGO célja, hogy ezeket a munkavállalókat is megfelelően képviselhesse, a nehézséget azonban a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cégeknél az jelenti, hogy a munkavállalók munkavégzési helye eltérő vállalatoknál, eltérő munkakörökben van.

A nyugdíjkorhatár Japánban jelenleg 60 év, mely férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik, azonban nyugdíj kifizetésre csak 63 éves kortól van lehetőség.  
A vállalatok ezért általában 60-63 éves koruk között tovább foglalkoztatják dolgozóikat.

A tanulmányút során lehetőségünk nyílt látogatást tenni a Japán Egészségügyi és Népjóléti Minisztériumban, ahol a minisztérium képviselője bemutatta annak működését és az a szakszervezetekkel történő együttműködés területeit. Bemutatták a japán társadalmi- gazdasági modellt és az öregedő társadalommal összefüggő egészségügyi többletkiadások problematikáját.

Ezt követően látogatást tettünk a Japán Termelékenységi Központban (Japan Productivity Center) ez egy olyan speciálisan japán intézmény, mely a termelékenység javítását, a hatékonyságot tűzi ki célul, a gyártás nagyfokú gépesítése, a termelés hatékonyabbá tétele, valamint a selejt csökkentése útján, azonban mindez nem járhat a dolgozók elbocsátásával. A racionalizásás során tehát a dolgozókat át kell irányítani illetve képezni más munkafolyamatok ellátására vállalaton belül.
Az ezáltal elért profitot - alapelveik szerint - szét kell osztani a vállalat vezetése, a dolgozók és a fogyasztók között egyenlő arányban.

Részt vettünk a RENGO nemzetközi nőmozgalom konferenciáján, ahol a fent említett európai országok mellett Dél-Kórea is képviseltette magát. A konferencián szó volt a nőmozgalom, a női egyenjogúság kérdéseiről, aktuális helyzetéről Ázsiában és nemzetközi kitekintésben.

Munkahelyeken tett látogatás keretében módunk nyílt betekinteni a SHARP elektrotechnikai világcég központjának működésébe, a gyár múzeumába és K+F központjába, valamint a JFEU japán acélművek gyártelepén tett látogatásunk során megismertük az acélgyártás folyamatát, ezt követően a cég vezetőjével és a szakszervezeti vezetőkkel közös eszmecserét folytattunk a cég munkaügyi politikájáról. A japán munkajogi szabályozás egyfajta keretet biztosít a munkáltatóknak a foglalkoztatási szabályok tekintetében, melytől pozitív irányba el lehet térni. Mindez azt jelenti, hogy sok cég - többek között a szakszervezetek hatására - a jogszabályban előírtnál kedvezőbb feltételekkel foglalkoztatja a munkavállalókat. Ezek különösen az éves szabadság, a bónuszok, a szülési szabadság terén jelentenek kedvezményeket.

Szervezett út keretében Hirosimába és Narába is ellátogattunk, Hirosimában megtekintettük a Béke Emlékmúzeumot, a világon az első atombomba támadás becsapódási helyén kialakított emlékparkot és múzeumot, ahol megrázóan mutatták be a háború borzalmait.

A RENGO elkötelezett a békemozgalom mellett, hiszen alapelveik szerint az emberi élet és munka alapja a béke, a szakszervezetnek az emberi jogokat, az élethez való jogot is védenie kell.

Nara Prefektúrában tett látogatásunk során a kormányzó személyesen fogadta a nemzetközi szakszervezeti delegációt. Ezt követően meglátogattunk egy helyi munkaügyi központot (Hello Work) is, ahol a jelentkezőknek a személyes tanácsadás mellett lehetőségük van on-line munkaajánlatok között keresni, azt kinyomtatni és a munkaadóval telefonon időpontot egyeztetni. Kisgyermekes édesanyáknak ingyenes gyermekmegőrző szolgáltatást biztosítanak. Külön tanácsadók segítik a büntetés végrehajtási intézményekből szabadlábra helyezettek beilleszkedését a munka világába.

Betekintetünk a minimálbér tárgyalások folyamatába is, mely japánban tripartit rendszerben működik a munkaadók a szakszervezetek és a civil társadalom képviselőinek részvételével. A minimálbér Japánban tartományonként eltérő, a fejlettebb régiókban magasabb, az elmaradottakban alacsonyabb mértékű.
A minimálbér megállapodásokra minden évben év végén kerül sor a következő évre vonatkozóan, mely a gazdaság teljesítő képességének figyelembe vételével kerül kialakításra, ennek megfelelően lehet alacsonyabb is, mint az előző évben.

Japánban a jelenlegi kormányzó párt - a tavalyi választásokat követően - a Japán Demokrata Párt (DPJ), melyet a RENGO is támogat, ezét állandó és folyamatos a párbeszéd.

A RENGO megfogalmazta a legfontosabb követeléseit az új kormánnyal szemben, melyek az alábbiak:
-    munkahelyek teremtése
-    „Munkavállalói Charta” ( a lakosság 80 %-a foglalkoztatott,) ezért le kell fektetni a foglalkoztatás alapjait
-    túlóra kifizetések emelése, törvényben meghatározott módon
-    a fenti szabályozások alól a kis cégek se legyenek kivételek (jelenleg kivételek)
-    65 éves kor felett is lehessen dolgozni annak, aki akar
-    minimálbér emelése átlagban 1000,- YEN / órára (a jelenlegi átlag 800,- YEN / óra)


Bélai Gábor  
FRSZ