Tájékoztató a különadóról
Az országgyűlés az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítására irányuló törvényt, mely az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített különadó-szabályozást ismételten bevezeti, 2010. november 16-i ülésén fogadta el.
A törvény „magánszemély egyes jövedelmeinek különadója” c. II. fejezete főbb rendelkezései a következők:
Ki köteles különadó fizetésére?
A költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély. Ezek az alábbiak:
A közszféra valamennyi munkavállalója, közalkalmazottak (pedagógusok, egészségügyi dolgozók, szociális munkások, színházi dolgozók stb.), szolgálati jogviszonyban állók, köztisztviselők, kormánytisztviselők.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti gazdasági társaságok dolgozói. Ilyenek azok a gazdasági társaságok, amelyekben a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, kisebbségi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással, azaz a szavazatok ötven százalékával közvetlenül vagy közvetve rendelkezik. Így különösen a MÁV, BKV, Volán társaságok, ezek kft-i, MVM, Paksi Atomerőmű Zrt., Magyar Posta Zrt. stb.
Ki nem köteles különadó fizetésére?
Akinek jogviszonya 2005. január 1-jét megelőzően szűnt meg.
Nem köteles az sem, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás került megállapításra.
Milyen jövedelmek után kell adót fizetni?
A munkaviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott összegek, így különösen
- a végkielégítés,
- a felmentési/felmondási időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó időszakára kifizetett illetmény, munkabér,
- versenytilalmi megállapodás alapján (ld. Mt. 3. § (6) bek.) kifizetett bevétel után.
A vezetői körbe (ld. lentebb) nem tartozó foglalkoztatott esetében nem kell különadót fizetni a jubileumi jutalom, illetve a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság pénzbeni megváltása után.
Ugyanakkor meg kell fizetni a különadót a korábbi év(ek)ben ki nem adott szabadság megváltása után.
Ha a jogviszony 2005. január 1-je előtt szűnt meg, és a megszűnés jogellenességét később bírósági határozat kimondta, nem kell adót fizetni a bíróság által megítélt összegek után. Ha a jogviszony 2005. január 1-je után szűnt, meg a bírósági ítéletben megállapított összegek után adózni kell.
Milyen összeghatártól kell az adót megfizetni?
Vezetők (állami vezetők, polgármesterek, jegyzők, köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, felügyelőbizottságának tagjai) esetében: a kapott összeg 2.000.000 Ft feletti része után. Vezetők esetében a jubileumi jutalmat és a szabadságmegváltást is be kell számítani.
Más foglalkoztatottak esetében: a kapott összeg 3.500.000 Ft fölötti része után.
Mennyi az adó mértéke?
Az adó mértéke 98 %.
Kell-e az adó mellett járulékot is fizetni?
A kifizető 27 % mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet a különadó-alapnak minősülő jövedelem után, a foglalkoztatott viszont járulékfizetési kötelezettségét az adó megfizetésével teljesíti, azon felül fizetnie nem kell.
Mikortól lép hatályba a törvény?
A törvény 2010. december 30-án lép hatályba, rendelkezéseit azonban a 2005. január 1. napját követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
