"Az egymillió munkahely érdekében" - szakképzési és foglalkoztatási kérdések a régiós továbbképzés fókuszában

A rendezvényt Kozák László a Liga Szakszervezetek Oktatási Osztályvezetője nyitotta meg. Megnyitójában azokat az összefüggéseket emelte ki, amik a foglalkoztatás és a szakképzés között fennállnak, és ami miatt a szakszervezetek számára ez a kérdés kiemelt fontosságú.

Ezt követően Dr. Kónya Zsuzsanna a LIGA jogtanácsosa tartott előadást a jogi környezetről, a munkajogi szabályozás lehetőségeiről. Kitért a tisztségviselőkre vonatkozó külön szabályokra is, amik biztosítják a munkavállalói érdekképviseletek hatékony működését. Bemutatta továbbá a szakszervezetek működésének jogszabályi kereteit, kifejezetten a kollektív munkajog által biztosított jogosítványokkal összefüggésben. A jogásznő előadásában kiemelte a nemzetközi jogforrások szerepét is, konkrét példákkal illusztrálva, megemlítve - többek között - hogy a szakszervezeti alapjogok egy részét is a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet konvencióiból vette át a magyar törvényhozás.

A délelőtti program zárásaként Gaskó István a LIGA elnöke az aktuális (érdekvédelmi) kérdésekről szólt, külön kitérve az országos érdekegyeztetés, a makroszintű szociális párbeszéd jelenlegi nehézségeire.

A délutáni program Bóta József (Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola) előadása nyitotta.

A Szent Lőrinc Szakközépiskola négy évfolyamos szakközépiskolai képzést folytat évfolyamonként két osztályban vendéglátás - idegenforgalom, kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban. Érettségi után vendéglátó - idegenforgalmi - kereskedelmi és kozmetikai területen emeltszintű szakmai képesítés megszerzésére biztosít lehetőséget.
Két éves szakiskolai képzést végez vendéglátás-idegenforgalom és egyéb szolgáltatás szakmacsoportban. A 10. évfolyam elvégzése után szakács, cukrász, pincér, fodrász szakmákban történik szakképzés az OKJ követelményeinek megfelelően.
A 2010-2011. tanévtől szakképző évfolyamon a Közoktatási Törvény 27.§ (4) bekezdése szerinti „előrehozott” szakképzést folytatnak, ahol a képzési idő egyharmadában a szakiskolai kerettantervre épülő, általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményei érvényesülnek. A három éves képzés szakmai vizsgával zárul panziós, falusi vendéglátó, illetve élelmiszer-és vegyi áru eladó szakmákban.

Az intézmény igazgatója a szakképzés általános helyzetét elemezve bemutatta az elmúlt két évtized „szakképzés történetét”, azt a folyamatot, ahogy a képzési idő folyamatosan kitolódott. Utalt ezzel összefüggésben arra a megkerülhetetlen problémára is, amit az alapfokú közoktatás jelent ma a szakképzés számára.
Az előadó érzékeltette azokat a körülményeket (anomáliákat), illetve indokokat is, ami arra késztette, hogy az alapítványi (azaz a magán) iskolát válassza, mint keretet a szakképzés intézményi formáját illetően.
Ezzel összefüggésben a szakképzési rendszer átalakulási, továbbfejlesztési lehetőségeit is sorra vette, nem utolsó sorban a kormányzati szándékokkal összefüggésben. Utalt arra, hogy miközben Németországban 4000 óra gyakorlati képzést kap egy szakmát tanuló növendék, addig itthon sok esetben 1500 órával kell beérni, és e tekintetben az előrehozott szakképzés sem hozott változást.
 
Az első nap utolsó prezentációját Dr. Szabó Imre a szakképzési projekt országos koordinátora tartotta, aki megpróbálta a foglakoztatási-szakképzési kérdéseket általános összefüggésekben is bemutatni, kiemelve azokat a kihívásokat, amik a globális válsággal összefüggésben jelentkeztek, illetve amik konkrétan a jelenlegi hazai viszonyokból vezethetők le.

Az előadás további részében azokat a foglalkoztatási kihívásokat emelte ki, amik az elkövetkező időszakban a hazai foglalkoztatás helyzetét alapvetően befolyásolja (mindenek előtt a fiatalok és a képzetlenek kirívóan alacsony foglalkoztatottságát).

A második nap nyitásaként Németh Zsolt szakképzési vezető (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) tartott átfogó elemzést a szakképzésben bekövetkezett folyamatokról, illetve azokról az eredményekről, amik az elmúlt három éves közös konzorciumi munkája következtében létrejöttek. Kitért ezzel összefüggésben az RFKB-k tevékenységére, illetve a beiskolázásokkal kapcsolatban hozott döntésekre. Nagy érdeklődés előzte meg a jövőre vonatkozó változásokkal kapcsolatos kormányzati-kamarai terveket, e tekintetben azonban a részletekre vonatkozóan az derült ki, hogy még sok nyitott kérdés van (tekintettel arra, hogy keret-megállapodásról van szó).

A záróelőadást Kelemen Éva az elemzési osztály vezetője (Észak-magyarországi Regionális
Munkaügyi Központ) tartotta, aki a régió foglalkoztatási helyzetéről beszélt, kiemelve ezen belül is a foglalkoztatás bővítésének lehetőségeit.
Legnagyobb figyelmet ezzel összefüggésben a munkaügyi szervezet által nyújtott támogatások kapták. Ezek részletes bemutatásán keresztül végeredményben betekintést nyerhettünk a munkaügyi szervezet működésébe is.
Végezetül „a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja” bemutatására került sor.