Bértárgyalás és nyugdíjak az OÉT-en
Nem sikerült megállapodniuk a szociális partnereknek a jövő évi bérekről az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén. A kormány minimum 5 százalékos minimálbér-emelést és 3,4 százalékos garantált bérminimum növelést javasol 2011-re. A munkavállalói oldal nyitóajánlata a minimálbérre 79.500 forint, garantált bérminimumra 96.500 forint, az országos bérajánlás pedig 4,5-6,5 százalék. A munkaadók most ugyan aláajánlottak ennek, de jövő hétre elérhető a kompromisszumos javaslat.
A munkaadói oldal 77.400 forintos minimálbért és 93.200 forintos garantált bérminimumot ajánlott először, valamint javasolta, hogy a kedvezményezett réteg 3-4 százalékos béremelést kapjon. Erre a javaslatra a szakszervezetek jelezték, hogy ez az emelés nettó szinten - a családi kedvezmény nélkül - csupán 0,6 százalékos, azaz gyakorlatilag néhány száz forintos emelést jelent, ami természetesen az inflációt sem fedezi.
A munkaadók tíz perces tanácskozási szünetet követően 300-300 forinttal megtoldották javaslatukat, ám a 3-4 százalékos általános bérajánláson nem változtattak. A javaslatot a munkavállalók nem fogadták el, az oldal szóvivője ugyanakkor jelezte: december 3-án, a következő plenáris ülésen már megegyezés születhet.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára úgy fogalmazott: az elhangzott "határszámokon" belül a kormány is lehetőséget lát a megállapodásra.
Egyes nyugdíjakat érintő kérdések
A plenáris ülésen megvitatatták a nők 40 évi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását biztosító törvényjavaslatot is. A kormányzati oldal képviseletében Asztalosné Zupcsán Erika, az NGM főosztályvezetője ismertette: a javaslat szerint 2011-től - életkortól függetlenül - az öregségi teljes nyugdíjra lesznek jogosultak azok a nők, akik legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Az előterjesztés szerint jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Mint azonban a szokatlan egyetértésből kiderült, sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem értenek egyet ebben a formában azzal a kormányjavaslattal, hogy a nők 40 év munkaviszony után teljes összegű nyugdíjat kaphatnak, mert ezzel nők és nők között diszkriminál a törvény, hiszen a jelenlegi javaslat szerint rosszul járnak azok, akik hosszabb időn át tanultak, valamint diszkriminál a törvény nők és férfiak között is. Mint ismeretes, a kilencvenes évek második fele óta a nők és férfiak nyugdíjkorhatára egységesen lett megállapítva.
Az oldalaknak az sem tetszett, hogy a kedvezmény finanszírozása érdekében fél százalékponttal megemelik a munkavállalók járadékát, ami rossz üzenet, és szembe megy a nemzetközi trenddel. A munkavállalók mindezt azzal egészítették ki, hogy a munkanélküliség idejét sem veszik figyelembe. Vagyis vannak olyan, járulékfizetéssel töltött évek, amelyek után nem jár semmi - mondta Horváth Lajos, a LIGA alelnöke, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a beterjesztett szöveg hibákat és következetlenségeket tartalmaz, amely elkerülhető lett volna egy előzetes egyeztetéssel, valamint hogy sok részletet egyszerűen egy eddig nem megírt kormányhatározatban kíván rendezni a jogalkotó.
A legkomolyabb kifogás mégiscsak az volt mindkét oldalról, hogy a nyugdíj komplex rendszerébe már megint aktuális politikai érdekek alapján foltoznak bele valamit, ami sok helyen nem értelmezhető a jelenlegi rendszer keretei között. A szakszervezetek és a munkaadói szövetségek is ismét kifejezték szándékukat, hogy átfogóan, rendszerszerűen kezdődjenek tárgyalások a nyugdíjrendszerről.
Ennek kapcsán például felmerült, hogy a korkedvezményes nyugdíj szabályait ugyan két évvel meghosszabbította a kormány - ami adott pillanatban persze egy eredmény - de a valódi megoldás a kedvezményezett szakmák listájának újratárgyalása volna.
Értetlenséggel fogadták a szociális partnerek a korengedményes nyugdíj idén decemberben történő csendes megszűnését is, hiszen az nem kerül pénzébe az államnak. Ráadásul ez a foglalkoztatáspolitikai eszköz már oly régóta része a rendszernek, hogy számtalan kollektív szerződésbe is beépült. Az ülés végén a munkaadók és a munkavállalók is kifejezték kérésüket a kormány felé, hogy hosszabbítsa meg tehát a rendszert.
.
Horváth Lajos, a LIGA Szakszervezetek alelnöke a munkavállalói oldal álláspontját ismertetve kitért a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítására és kiemelte: az oldal nyitott arra, hogy "kármentési szándékkal" egyeztetéseket folytasson a kormánnyal a nyugdíjtervekről. Kiemelte: a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítását célzó tervek jelenlegi formájukban a nemzeti kockázatközösség szétzilálását eredményezik, és a módosítással kényszerhelyzetbe hozzák az embereket. A magán-nyugdíjpénztári törvényjavaslat - felszólalása ellenére - érdemben nem került szóba, mert a kormány ígéretével szemben az az OÉT üléséig nem került fel az Országgyűlés honlapjára. Arról azonban szó esett, hogy egy csütörtöki bejelentés szerint a nyugdíjjárulék adóvá változik. Márpedig az adótörvényeket már kihirdették, vagyis ezeket újra kell tárgyalni az OÉT-ben. Különös tekintettel arra, hogy ezek szerint az szja-t a jövőben egy másik adó után kell fizetni, ami teljes zavart szül.
A tárgyalóasztaltól azzal álltak fel a felek, hogy jövő héten pénteken újra találkoznak, és akkor egyrészt már akár megállapodás is születhet a bérekről, másrészt részletesebben tárgyalhatják a kormány nyugdíjterveit.
