OÉT: adótervek, válságadók, 2011

A kormány legalább 4,5 százalékos minimálbér-emelést fog javasolni 2011-re az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT-nek), azonban az inflációt is figyelembe véve ennél nagyobb emelésre is szükség lehet - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az OÉT pénteki plenáris ülésén. Hozzátette, szerinte a 4,5 százalékos minimálbér emelés esetén senki sem jár rosszul a jövőre bevezetendő egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó (szja) kulccsal.
Elmondta azt is, hogy jövőre 3 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,4 százalékos inflációval számol a kormány, ennek alapján megfontolandó, hogy a minimálbér ne csak a mai értékét, de a reálértékét is őrizze meg, s ehhez a 4,5 százaléknál nagyobb mértékben szükséges emelni.

A bevezetendő egykulcsos adórendszerről elmondta,  hogy az szerinte családbarát, és arányos teherviselést jelent. Az új személyi jövedelemadó rendszer jóval egyszerűbb lesz, és ez az adóbevallásban is megjelenik: a 2010. évi szja bevallás már 14 oldalon lesz lehetséges a mostani 32 oldal helyett, s a 2011. évinél már elegendő lesz egyetlen A/4-es oldal.

Az egykulcsos, lineáris adózás a LIGA Szakszervezetek szerint azért elfogadhatatlan, mert törli a rendszerből a szolidaritás elvét, a jelenlegi - az OÉT tagjai elé beterjesztett - tervekből pedig az tűnik ki, hogy a 210.000 forintos átlagkeresetig mindenki rosszabbul jár jövőre.

A munkavállalói oldal soros elnöke az ülésen elmondta: a tervezett adórendszer a magasabb jövedelműek számára kedvező, a minimálbéren fogalalkozatottaknak pedig az egykulcsos adórendszer több mint kétezer forintos veszteséget eredményez. Hangsúlyozta: a bruttó számítás miatt az adóterhelés nem 16 százalék, hanem 20,4 százalék lesz, ugyanakkor az előterjesztésből korrektnek és támogathatónak nevezte, hogy a bruttósítást 2012-ben kivezetik a rendszerből.

A munkavállalói oldal azt javasolta, hogy az adójóváírást akkor kezdjék el kivezetni, amikor a szuperbruttósítást, de vannak más elképzeléseik is részletes számításokkal. A szakszervezetek felvetették azt is, hogy a bruttósítás is lehetne sávos, vagyis az eddig alsó kulccsal adózóknál a bruttósítás már jövőre csökkenhetne. A munkavállalói oldal szerint az is fontos lenne, hogy az adókedvezmény megosztható legyen, mivel a fiatal, gyermekes családoknál, ahol a szülők pályájuk elején vannak, s nem keresnek sokat, nem tudnák igénybe venni az adójóváírást, ha az nem lenne megosztható.

Válságadó

Az OÉT pénteki plenáris ülésén szó esett a válságadókról is. A munkaadók szerint a normális gazdálkodás mindig igyekszik beépíteni a költségeket, így a válságadókat az árakba, a szakszervezetek ugyanakkor a munkahelyeket féltették a válságadók miatt.

A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: Magyarország pénzügyi konszolidációja több éves folyamat, a 2011-es év az előterjesztésre váró jövő évi költségvetési számokkal, a válságadókkal illetve a 3 százalékos gazdasági növekedéssel "szintén sikerrel kecsegtet". 2012-ben ezeknek a lépéseknek köszönhetően a helyzet könnyebb lesz, majd 2013-tól a válságadókat kivezetve a nagyobb gazdasági növekedésből eredő költségvetési többletbevételekkel az ország belép az EU legnagyobb növekedéssel és legjobb államháztartási hiánnyal rendelkező tagállamai közé.

A munkaadói oldal tudomásul veszi, hogy az államháztartási hiánycél tartása érdekében szükség van a válságadókra, ugyanakkor hiányolja a válságadók ügyében elmaradt konzultációt - mondta Rolek Ferenc, az oldal szóvivője. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke megjegyezte azt is, hogy a válságadókat fizető szektorok és alszektorok között vannak olyanok, amelyeknek nyereségtermelő képessége nem átlag feletti, ilyen a kiskereskedelem, illetve a pénzügyi szektoron belül a lízingcégek. "Egy normális piacgazdaságban a gazdálkodás alapszabálya, hogy a költségeket beépítik az árakba, s a válságadó is nyilvánvalóan költség" - magyarázta Rolek Ferenc.

A szakszervezetek szerint félő, hogy a válságadóval sújtott ágazatok vagy a beruházásaikat, vagy a költségeiket, ezen belül a foglalkoztatást, a béren kívüli juttatásokat csökkentik. A soros elnök egyúttal reagált a nemzetgazdasági miniszternek arra a megjegyzésére is, amely az 1945-1947-es újjáépítésre vonatkozott. "A kormány úgy kezdi az újjáépítést, hogy kölcsönveszi azt, ami nem az övé, azaz blokkolja a magánnyugdíjpénztári befizetéseket".

Matolcsy György reagálásában kifejtette: azokra a szektorokra vetették ki a válságadót, amelyeknél a kormány nem számol jelentős foglalkoztatás-bővüléssel. A válságadót fizető cégek természetesen megpróbálják majd áthárítani a fogyasztókra a többletterheket, ugyanakkor a kormány sem eszköztelen abban, hogy ezt - együttműködve az APEH-hal, a fogyasztóvédelemmel, a civil szervezetekkel, valamint a munkaadókkal és a munkavállalókkal - megakadályozza.

Leépítések a közszférában

A miniszter az ülésen nem cáfolta a szakszervezetek felvetését, amely szerint a központi közigazgatásban a kormány 5 százalékos, a központi közigazgatás háttérintézményeinél pedig 10 százalékos létszámleépítést tervez, valamint a közszféra dologi költségeinek öt százalékos csökkentését tartja szükésgesnek.

Az OÉT plenáris ülésén a nemzetgazdasági miniszter bejelentette: a 2011. évi költségvetésről október 27-én tárgyal a kormány, s ezután lehet egyeztetni a közszféra létszámának és költségvetésből származó kiadásainak alakulásáról.

Hosszúhétvégék

Az OÉT pénteki plenáris ülésén elfogadta a 2011-es munkaszüneti napok körüli munkarendet. Jövőre két munkanap igényel áthelyezést: március 14-e és október 31-e, mindkettő hétfői nap és pihenőnap lesz. Ennek megfelelően március 19-e és november 5-e - mindkettő szombat - munkanap lesz.