A Kormány 100 napja
100 napja, hogy a kormány megalakult és gőzerővel akcióba lépett. Sajnos a gőz sikolya és a szíjjak csattogása miatt nem hallotta még meg a munkavállalók hangját, a felcsapó szénpor és füst miatt pedig nem látja, mit tipor el éppen a gép. Csak egy biztos dolog van, hogy a gőzhenger beindult, a kazánt fűteni kell, a lendület nem törhet meg, érdekegyeztetésre nincs idő.
Ebben a száz napban a kormány minden kommunikációs eszközt bevetett ahhoz, hogy elhitesse mindenkivel, szükséges és jó, amit tesz. A társadalom pedig a korrupciós ügyek, végkielégítések és megszorítások malomkövei között őrlődve valóban úgy érezte, hogy most már tenni kell valamit, oda kell csapni. Azonban ebben a nagy sietségben - képzavarral élve - a fürdővízzel a gyereket is kiöntötte a kormány, amikor mindenkire kiterjesztette a 98 százalékos, visszamenőlegesen befizetendő különadót, indoklás nélkül elbocsáthatóvá tette a kormánytisztviselőket, és biztosítás nélküli jogviszonyt teremtett a ház körüli munkavégzés adminisztrációjának enyhítése okán.
A LIGA Szakszervezetek sosem tagadta elégedetlenségét a leköszönt kormányzat intézkedéseivel, és nem hallgatott arról sem az elmúlt évek során, hogy több nagy reformot is végre kellene hajtani a gazdaság kifehérítése és a korrupció leküzdése érdekében, valamint csökkenteni kellene a munkavállalói terheket. Az új kormánytól is csak annyit várt, hogy megalakulása után, egyeztetve a szociális partnerekkel, belekezdjen egy átgondolt, hosszútávon fenntartható, a gazdaságot fellendítő, a munkavállalók helyzetén jelentősen könnyítő program kidolgozásába és végrehajtásába.
Ehelyett azonban a későbbi kormánypárt a szakmai, civil-, és szakszervezetek teljes figyelmen kívül hagyásával, még a kormány megalakulása előtt olyan törvények meghozatalára szánta el magát, amelyek súlyosan érintették a munkavállalókat, és amelyek legtöbbje még komoly gondot okozhat a kormányzat számára, amikor azok az Alkotmánybíróság kontrollján megbuknak.
Az elmúlt száz nap után ideje volna tehát a gőzgépből kiszállni, körülnézni. De legalább lassítani. Átgondolni a dolgokat, beszélgetni, majd közösen cselekedni.
