Alkotmánybírósághoz fordul a Független Rendőr Szakszervezet

Három kérdéskörben is az Alkotmánybírósághoz fordul a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) a közeljövőben. Azért döntöttek így, mert véleményük szerint az életbe lépett jogszabályi változások egyes esetekben hátrányosan érintik mind az aktív, mind a már nyugállományú tagjaikat.

Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára a Független Hírügynökségnek azt mondta, a kormány és a tárca - bár valóban hangsúlyosan kezelik a testület ügyeit - sorozatban hozzák azokat a törvényeket, amelyeket senkivel sem egyeztetnek, a megalkotás során nem teljesítik a jogállamiság jogbiztonsági alkotmányos követelményeit. Azok a jogszabály módosítási tervezetek, melyek az érdekvédők tudomására jutottak, véleményük szerint azt tükrözik, hogy sem a politika, sem a szakmai irányítás nem ismerte fel, milyen jellegű változásra várnak a rendőrök. A szervezet életében régóta várt irányváltások tételesen érintik az oktatás-, a bér-, a nyugdíj ügyét, a szolgálati kötelményeket és a magánéleti elvárásokat, ám számtalan ponton sértik a testület tagjainak személyiségi jogait.

A szakszervezet úgy véli, szinte valamennyi változtatás hátrányosan érinti az állományt, amelyek - jogászaik véleménye szerint - csak szigorításokat tartalmaznak a szolgálatteljesítésre vonatkozóan. Pongó Géza hozzátette: száz napig vártak a megszólalással, de hiába ültek tárgyalóasztalhoz, az nem hozott eredményt, a türelmi idő pedig most lejárt.
Az FRSZ szerint mindez azért fordulhat elő, mert a szakmai konzultáció helyett gyakran csak tájékoztatást kapnak a kormányzattól, és nem tudják pontosan, hogy a változások miként befolyásolják majd többek között az előmeneteli rendszert, a nyugdíj- és bér kérdését. Az FRSZ csütörtökön bejelentette, három kérdéskörben is Alkotmánybírósághoz fordulnak. Ezek közül az egyik a passzív választójog visszamenőleges korlátozása, amely azt jelenti, hogy a nyugdíjba vonult rendőrök három évig nem vállalhatnak közéleti szerepet. Elfogadhatatlannak tartják a visszamenőleges hatályú érvényesítést is, mert állampolgári jogokat sért, egy érdemi indokát sem látják.

A második a közszférában bevezetett 98 százalékos különadó, amely a szakszervezet szerint nem csak a végkielégítéseket sújtja, hanem a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett illetményt és az előző évi szabadságmegváltást is. Úgy vélik, a tagok visszajelzései, és saját számításaik is azt igazolják, hogy a kormányszóvivő nem mondott igazat akkor, amikor közölte, hogy a 98 százalékos különadó nem fogja érinteni az átlagkeresetű rendőröket, tanárokat, vagy akár az orvosokat.

A harmadik az úgynevezett hűségpénz alkotmányellenes szabályozása, amelyet még az előző kormány vezetett be. Ez azokat érinti, akik legalább 25 éve, vagy annál régebb óta vannak a pályán. Ha ezek a rendőrök nem mennek nyugdíjba, és vállalnak további 3, illetve 5 évet, akkor kapják meg ezt a pénzt, amely havonta bruttó 50 ezer forint. Ha azonban nem tölti le ezt az időt, az érintettnek egy összegben vissza kell fizetnie a kórpótlékot, amely mint hangsúlyozzák: a rá eső nyugdíjjárulék levonása ellenére sem emeli a nyugdíjat.

A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy egy civil szervezet szabályosan parkoló rendőrautókat büntethet, a bírságot pedig a rendőrök saját zsebből kénytelenek kifizetni, holott vannak olyan helyzetek, amikor nincs idő pénzt dobni a parkolóórába - mondta a főtitkár. Szerintük ez Európában egyedülálló, ezért a KRESZ módosítását kezdeményezték a belügyminiszternél. Ennek egyébként az az oka, hogy az önkormányzat nem emelte az ingyenes parkolójegyek számát, ezért a lízingelt rendőrségi autók nem parkolhatnak díjtalanul. A cél, hogy a szolgálati kocsik a jövőben ingyen parkolhassanak a közterületeken

A szakszervezet eltúlzottnak és indokolatlannak tartja az egyazon személyre nézve végezhető vizsgálatok gyakoriságát is, vagyis az úgynevezett biztonsági ellenőrzést. Ezek szerint az "ellenőr" több mint 50 féle, öt évnél nem többel fenyegetett, nem erőszakos bűncselekményt követhetne el büntetlenül. A szakszervezet ezzel jelen formájában nem ért egyet, szerintük ugyanis olyan módszereket akarnak bevezetni, ami távol áll a normáiktól, gondolva itt például a bevetett titkosszolgálati eszközökre.

Forrás: http://www.webradio.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=212600